A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)
KATALÓGUS 62 2. felület 2/1. objektum: árok. Sz.: 40-60 cm, a bontási szinttől számított (relatív) m.: 10-20 cm között mozog, észak felé szélesedik és mélyül teknő alakú feneke. Átvágta a 2/3. földbevájt kemence hamuzó gödrét, de annál jóval sekélyebb. Dél felé a 2/8. objektum nagy gödrébe fut bele. 2/2. objektum: árok, melynek csak a nyugati, elkeskenyedő vége nyúlik be a feltárt felületre. Legnagyobb sz.: 40 cm, relatív m.: 22 cm. A nyesett szelvényfalban azonban további 20 cm magasan meg lehetett figyelni alakját, és eszerint eredetileg lépcsőzetesen szűkült be. 2/3. objektum: fóldbevájt aknakemence (füstölő vagy szárító), szája ENy felé néz, hamuzó gödre csaknem szabályos téglalap, meredeken lejtő oldalakkal. Relatív m.: 50 cm. Megrongálódott boltozata részben megmaradt, oldalán körben csak egészen enyhe égésnyomok voltak, az alja viszont egyáltalán nem volt átégve, csak kis mélyedés jelezte a helyét. A teknőszerü mélyedés kb. 70*80 cm, relatív m.: 70 cm. A kemencét a 2/9. objektum hosszúkás gödrébe vágták bele, ezért a kevert földben felülnézeti körvonalaira csak következtetni lehetett. A 2/1. árok a már betöltődött hamuzó gödrön fut keresztül. 2/4. objektum: átm.: 580*260 cm, m.: 12 cm, lapos, sekély, teknő alakú gödör, lelet nélkül. Átvágja a 2/5. árok, ennek alapján kötötte az ásató a szarmata telephez. 2/5. objektum; ÉNy-DK irányú árok, legszélesebb része 108 cm, a legmélyebb szakasza 37 cm (a bontási szinttől számítva). DK felé haladva fokozatosan keskenyedik, és alja is emelkedik, átfut a 2/4. objektumon, majd pedig a 2/8. objektum nagy gödrébe csatlakozik. 2/6. objektum: egy ló koponyája került elő 61 cm mélyen, körülötte, illetve alatta azonban semmilyen gödör vagy egyéb elszíneződés nem volt megfigyelhető. Ebben a mélységben ugyanis a szelvénynek ezen a részén még mindig tömör, fekete humuszt találtak. A csontok között csak egy cserép volt: egy szürke, gyorskorongolt kívül másodlagosan sötétebb foltosra égett homokos soványítású hombárfenéktöredéke. Fá.: 12 cm. 2/7. objektum: árok, mely egyaránt lehet a 2/1. vagy a 2/5. folytatása, de lehet különálló objektum is. Mérete alapján inkább a 2/l-hez hasonlít. Betöltése tömör, fekete föld, észlelési szintje a szelvény déli szélénél -50 cm volt, a szelvény közepén ennél közel 20 cm-el mélyebben volt. Az árok feltárt m.: ettől számítva kb. 25-30 cm, teknő alakú, lefelé szűkülő, felső, legnagyobb sz.: mintegy 120 cm, alsó pedig 40 cm. ENy-i irányban szélesedik és mélyül, majd a 8. objektum gödrébe csatlakozik. Néhány jellegtelen szarmata edénytöredék volt csak benne. 2/8. objektum: ovális, befelé lépcsőzetesen szűkülő, 180*340 cm, nagyságú gödör, melybe a fentebb leírt árkok csatlakoznak. Sajnos a betöltéséből nem volt megállapítható, hogy ezek az árkok valóban beletorkollottak a gödörbe, vagy esetleg egyik vagy másik már a betöltött gödrön haladt volna keresztül. Leginkább a 2/1. árokról tehető fel, hogy esetleg a gödörrel vágták át. 2/9. objektum: 500 cm hosszú, 180 cm legnagyobb szélességű, 102 cm relatív mélységű gödör, melynek ENy-i végébe ásták bele a 2/3. objektum kemencéjét. Nem kizárt, hogy a 2/9. gödör is kemencének készült, erre utal hosszúkás, elnyújtott alakja. Ebben az esetben az objektum déli végén lévő lépcsőzetes rész lehetett a hamuzó gödre. Semmi olyan nyomot nem találtak a gödörben, ami arra utalt volna, hogy itt valaha is tüzeltek. A 2. felület objektumaiban igen szegényes leletanyag volt. A felületről sincs érdemi bemutatható anyag. Az erősen kopott, gyorskorongolt, szürke edénytöredékek csak a szarmata korba sorolást engedték meg, pontosabb keltezésre ezen belül nem nyújtottak lehetőséget. 3. felület 3/1. objektum: keskeny kis árok, mely rövid szakasz után befejeződik. Valószínűleg csak azért, mert ezen a szakaszon mélyebb, mint egyébként. Nincs kizárva, hogy összefüggött a 3/3. árokkal, de a folyamatosság 80 cm mélységben már nem volt bizonyítható. Átlagos sz.: 30 cm, relatív m.: 10 cm. Teknő alakú. Amikor további 25 cm-re mélyítették, akkor előtűnt az egészen elmosódó, állatjárásokkal szétszabdalt, halványszürke foltja a vöröses agyagban. Említésre méltó leletanyaga nem volt. 3/2. objektum: Ny-K-i, átlós irányban haladó árok, kb. 40-50 cm széles, m.: 15-30 cm. Ny felé, tehát a domb felé haladva mélyül, lejt, és egy kicsit szélesedik is. Teknő alakú. Az ásatási terület déli szélénél keskeny és mély, formája ennek megfelelően hosszúkás, szélei alul lekerekítettek. Nyugat felé átült egy kis szakasza a 4. felületre is. 63 3/3. objektum: árok, a 3/2. ároktól keletre húzódik, majd keresztezi azt, és áthalad a déli oldalra. Ez tehát a későbbi. A metszésponttól ÉNy felé haladva fokozatosan szélesedik, és alja emelkedik, úgyhogy a 3/8. szelvény közepe táján már 85 cm széles és teknő alakú. Noha a 3/1. árok — legalábbis futását tekintve — a 3/3. árok szerves folytatásának látszik, a kettőt különválasztották, mert a közöttük lévő összefüggést egyértelműen nem lehetett megállapítani. Méreteiben nem egyezett meg a két árok, a 3/1. ároknak az alja is keskenyebb, mint a 3/3. ároké. Leletanyaga: Szürke, gyorskorongolt gömbös testű edény töredéke (9. kép 34). Fá.: 10 cm. Vörösesbarna, kézzel formáltfazéktöredéke (9. kép 35). Fá.: 10 cm. Vörösesbarna, kézzel formált fazék töredéke (9. kép 36). Fá.: 8 cm. Felületi szórvány leletanyag. Világosszürke, gyorskorongolt tál (10. kép 7), homokos soványítású, duzzadt pe62 Az ásatási rajzokat Jankovich Bésán Dénesnek köszönjük. Az összesítő térkép és az objektumrajzok Dukay Bernadett munkái, amelyért itt is köszönetet mondunk. A tárgyrajzokat a szerzők készítették. 63 Ld. 4/30. objektum!
