A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)

AZ UJHARTYANI SZÁRMA TA TELEP FELTÁRÁSÁNAK KORULMENYEI 1994-ben az 504-es összekötő út építése előtti mentőásatás során Jankovich Bésán Dénes tárt fel egy szarmata teleprészletct Újhartyánon.

24 A leletmentés a teljes nyomvonalon, egy 20 m széles, lineáris sávot érintett, s ha egy régészeti jelenség részben a nyomsávon kívül esett, rábontásra nem volt lehetősége az ásatónak. Felszíni nyomok alapján, előzetes terepbejárások során

25 jelölték ki a feltárandó felületeteket. A nyomvonal szomszédos szakaszán ásatott Dinnyés István (a nyomvonal ÉÉK-i részén), míg az ehhez DDNy-ról csatlakozó felületen Jankovich Bésán Dénes dolgozott öt, egymást követő szelvényben.

26 A feldolgozáshoz csatolt katalógusban a feltárásán elkülönített szakaszokban írjuk le a lelőhely objektumait és az előkerült jellegzetesebb leletanyagot.

27 A FELTART FELÜLET ADOTTSÁGAI ES AZ ELŐKERÜLT OBJEKTUMOK ÁLTAL MÉGHA TÁROZOTT RELA TÍV IDŐREND A korábbi mezőgazdasági munkák során sajnos a telep magasabban fekvő vagy magasabbról induló objektumai részben vagy teljesen megsemmisültek. Erre utal a meglehetősen nagy mennyiségű szórvány anyag, amely csak részben tekinthető járószinti szórványnak, nagyrészt feltehetően ezen objektumokból származik.

28 Az ásatás 1. felületén régészeti jelenség nem volt. A 2. felület a 2950 és 3000 m közti szakasz, amely egy E-D irányú szélesebb dombháton fekszik, a keleti lejtőjénél futó mai nagykőrösi úttal. A dombvonulat két oldalán laposabb, egykor vízjárta terület húzódik. A dombhát talaja erősen humuszos homok, ahol az előzetes terepbejáráskor a felszínen nem jelentkezett régészeti leletanyag. 40 cm mélységben, a gépi humuszolás után már előtűnt a sárga altalaj a felület nyugati részén. A keleti részen ebben a mélységben még kevert volt a föld, amelyben már elvétve jelentkeztek a szarmata cserepek. A nyomvonal keleti fala mentén 100-120 cm közti mélységben világosszürke szubhumusz réteg húzódott, faszénszemcsékkel keverten. A szürke réteg itt fokozatosan ment át a sárga homokba. A szelvény keleti felétől alig több mint egy méterre már 60 cm mélységben jól rajzolódtak az egykori objektumok.

29 A 2. felület településrésze egy észak-dél irányú, szélesebb dombháton fekszik, amelynek két oldalán — az 1. felülethez hasonlóan — laposabb, egykor vízjárta terület húzódik. A dombhát talaja itt is erősen kevert, humuszos homok. Ahogy már említettük, a felületen jelentkező objektumok a Dinnyés István által feltárt település

30 szélét jelezhetik. Az objektumok részben szuperpozícióban fekszenek (1. kép 1). Az általuk kirajzolt relatív időrend szerint a 2/1.

31 árok későbbi, mint a 2/3. objektum hamuzó gödre. A 2/3. kemence későbbi, mint a 2/9. gödör. Ez tehát három időszakra utal. A 2/5. árok szintén későbbi, mint a 2/4. objektum. Ez a relatív időrend azonban a gyakorlatban nem 24 Itt is köszönetet szeretnénk mondani az ásatónak, hogy az anyagot közlésre átadta, és dokumentációját felhasználhattuk a jéldolgozásnál, melynek során kérdéseinkkel is megkereshettük. Az objektumok leírását az ő ásatási dokumentációja alapján adjuk, némi változtatással és kiegészítéssel. 25 A terepbejárást a Pest Megyei Múzeumi Szervezet régészei végezték. 26 A nyomvonalon ez a féltárás 2830-3000 méter közötti félületet érintette, ahol régészeti jelenség is volt. 27 A statisztikai részben természetesen a teljes anyaggal dolgoztunk. 28 Az ásatási naplóban több olyan megjegyzés található az egyes objektumok formáját illetően, amely a gépi felületen és a nyesést szinten már nem volt érzékelhető. Ez az oka annak, hogy néhány esetben a csak 10-40 cm mély gödörként leírt objektumoknál is rendelkezünk utalással a gödör eredeti formájára vonatkozóan, ugyanis az ásató a kevert talajban meg tudta állapítani az objektum elszántott részének formáját a leletsűrűsödés alapján. 29 A mélységadatokat a 2850-es ponttól számolták, Bfm.: 124,1 m; a 3000 m-es pont magassága 124,5 m. 30 A lelőhely közlése után dönthető csak el, hogy valóban egy másik településről van-e szó. 31 Az ásató szelvényenként (ezeken belül kisebb további szelvényekkel) tárta fel a lelőhelyet. A nagy szelvényekben (2-5 sz.) 1-től számozta az objektumokat. Közleményünkben a nagy szelvényeket felületnek nevezzük, az objektumokat — bár a 3-5. felület egy lelőhely — nem számozzuk át, csak az objektumszám előtt feltűntetjük a felületet jelző szamot.