A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

SOROCEANU, Tudor – SZABÓ, J. József: A gyulai bronzlelet

A GYULAI BRONZLELET (BEKES MEGYE) SOROCEANU, Tudor - SZABÓ János József 1978 januárjában, Gyula város határának északi részén, a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásának szögletében (1. kép), telefonkábel fektetése során késő bronzkori, bronz depólelet került elő, amelynek a következő 11 darabja került múzeumba: 1. Félholdas kávájú, füles, tokos balta (2. kép 1); 2. tokos balta felső része, megvastagodó pereme alatt ék alakban elhelyezett, párhuzamos bordák húzódnak, ezek között felül egy nagyobb, alul egy kisebb, kerek bordával övezett, apró kiemelkedés látható (2. kép 2); 3. erdélyi típusú, füles, tokos balta felső része, enyhén síkozott peremmel, két függőleges borda között két enyhén ívelt bordával (2. kép 3); 4. tokos balta enyhén kiszélesedő élrésze (2. kép 4); 5. nyélnyújtványos sarló, a nyújtványon négy, az élen három bordával, négyszögletes öntőcsappal (3. kép 1); 6. nyélnyújtványos sarló, a nyújtványon négy, az élen három bordával, háromszögletű öntőcsappal (3. kép 2); 7. sarló töredéke (3. kép 3); 8. lándzsahegy rövid köpüvel és a hegyen a peremmel párhuzamos vonalakkal (2. kép 5; 4. kép 1-2); 9. elkeskenyedő végű karperec, D formájú keresztmetszettel (2. kép 6); 10. öntőrög (3. kép 3); 11. öntőrög (3. kép 4). A fenti felsorolást ki kell még egészítenünk azzal a három lemeztöredékkd, amelyek a lándzsahegy (2. kép 5) köpüjében, a korrózió által eltávolíthatatlanul beékelődve láthatók (4. kép 2). Talán három olyan sarlóból származnak, amelyek a megtaláláskor elkallódtak. Az említett tárgytípusok több földrajzi régióban is meglehetősen hosszú időn keresztül használatban voltak, így komoly nehézségekbe ütközik annak az időszaknak a pontos Tudor Soroceanu Zähringer Str. 40 D-l 0707 Bertin E-mail: tudor@zedat.fu-berlin.de meghatározása, amelyben a vizsgált együttes földbe került. Mindent egybevetve, ennek legkésőbb a HaA periódusban, talán annak a végső szakaszában be kellett következnie. Leleteink nem régészeti ásatás során, hanem véletlenül, földmunkák során kerültek elő, így nincsenek információink arról, hogyan rendezték cl őket a földben általában, illetve egymáshoz viszonyítva. Ezért nem dönthető el egyértelműen, hogy előre eltervezett, szakrális leletről van-e szó, vagy valamilyen más ok, külső kényszer vezetett oda, hogy az itteni késő bronzkori lakosoknak a talaj védelmére kellett bízniuk kicsiny vagyonkájukat. Három, talán nem mellékes tényező mindenesetre az előző mellett szól. Az egyik ilyen körülmény a főbb tárgytípusok összetétele: lándzsából, tokos baltából, sarlóból álló, közepes nagyságú együttesek nem szokatlanok. A másik figyelemre méltó szempont a földrajzi környezet, a két folyó találkozása, amely amellett szól, hogy a gyulai depót a vizekből előkerült leletek köréhez kapcsoljuk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy az együttes egyetlen fegyvere, a lándzsahegy a köpűjébe ékelődött lemezek miatt gyakorlatilag elvesztette eredeti funkcióját. Leletegyüttesünk bár nem teljes, adalékul szolgálhat a Körösök vidékének késő bronzkori településtörténeti képéhez, mivel a gávai kultúra területén került elő, ennek népével hozhatjuk összefüggésbe. Az egyik tokos balta (2. kép 2) és a lándzsahegy (2. kép 5) mintája messze túlmutat a Kárpát-medencén, Északnyugat-Európa irányába, felvetve a két régió metallurgiája közötti esetleges érintkezések kérdését. Szabó János József Koszta József Múzeum 6600 Szentes Széchenyi-liget 1. E-mail: muzeum@szentesinfo.hu