A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VÖRÖS István: Csongrád-Sertéstelep bronzkori állatcsontleletei

CSONGRÁD-SERTÉSTELEP BRONZKORI ÁLLATCSONTLELETEI VÖRÖS István A Csongrád-Sertéstelepen 1998-ban végzett ásatások során B. Nagy Katalin (TJM, Hódmezővásárhely), V. Szabó Gábor (ELTE BTK, Régészettudományi Intézet) és Tóth Katalin (TJM, Hódmezővásárhely) kora bronzkori, késő bronzkori és Árpád-kori településrészletet tárt fel. Az objektumok közül 24-ben volt állatcsontlelet; kora bronzkor (Makó-Kosihy-Caka-kultúra) 8 objektum: A/4., 6., 8., 10., 14., 15., B/10. és B/ll; késő bronzkor (Gáva-kultúra) 14 objektum: A/5., 7., 12., 13., 17., 21.,B/1., 12., 13., 14., 15., 17., 17/A, 18., 18/A, 18/B és 19.; Árpád-kor 2 objektum: A/l. és 20. (3-4. táblázat). A lelőhelyen öt háziemlősállat: szarvasmarha (Bos taurus L.), juh (Ovis aries L.), sertés (Sus domesticus Erxl.), ló (Equus caballus L.) és kutya (Canis familiáris L.); két vademlősállat: gímszarvas (Cerus elaphus L.) és mezei nyúl (Lepus europaeus Pali.); valamint vadmadár (Aves sp.) és hal (Pisces sp.) maradványai kerültek elő. A hörcsögcsontok és a csigaházak recensek, a kagylóhéjak őskori gyűjtésből származnak. A kora bronzkorból 11 kagyló (A/6. 3 db, AJ 14. 1 db, B/10. 7 db); a késő bronzkorból 7 db (A/17., B/l., 15. l-l db, A/21. 4 db) került elő. Az 1380 db állatmaradvány 98,5%-a, 1359 db bronzkori, 1,5%-a, 21 db Árpád-kori. BRONZKOR (22 OBJEKTUM— 1359 DB ALLATCSONT) Az állatcsontmaradványok abszolút többségét, 99,5%-át (1353 db) a háziemlősállatok maradványai alkotják, és csak 0,5%-a (6 db) vademlős (4 db), illetve vadmadár és hal (l-l db) maradványa. A gazdasági haszonállatok gyakorisági sorrendje: juh 63,3%, szarvasmarha 31% és sertés 5,7%. Lócsont csak 2 db került elő. A kutyacsontok relatíve nagy számát két csontváz (A/6. 50 db és B/ll. 83 db) előkerülése okozza. Az állatcsontanyag felhalmozódása a bronzkor mindkét időszakában rendkívül eltérő: 1-5 db 8, 7-12 db 4, 24-83 db 7, 136, 145 db, 736 db 1-1-1 gödörben található (4. táblázat). A három kora bronzkori „hulladék"gödör (A/6., 15. és B/ll.) kivételével a többi objektum állatcsontakkumulációja ca. 18 db/gödör. Az objektumok közül a kora bronzkori A/6., 8., 15., B/10. és a késő bronzkori A/7., 17., B/13., 14., 15., 18. gödrökben hamus, égett földben voltak az állatcsontleletek. Ezekben a gödrökben — különösen az A/6-ban — a csontok egy részének a felületét hamus réteg borítja, néhány csont pedig barnára-feketére égett, illetve kalcinálódott. A bronzkori állatcsontanyag 84%-a, 1141 db a korai, 16%-a, 218 db a késői időszakba tartozik (3-4. táblázat). A háziállatok között a gazdasági haszonállatok gyakorisági sorrendje a bronzkor korai és késői szakaszában azonos: juh - szarvasmarha - sertés; a relatív gyakoriságuk azonban a két időszakban eltérő: a szarvasmarha 32,8%-ról 21,6%-ra csökken, a juh 61,6%-ról 71,6%-ra, a sertés pedig 5,6%-ról 6,8%-ra emelkedik a késői időszakban. A három gazdasági haszonállat csontmaradványainak az anatómiai megoszlása (5. táblázat; 1. kép; 2. kép 1) jól mutatja azok előfordulását és étkezési hasznosítását. Az általánosan nagyobb számban található fejrégió csontjai közül kevés az agykoponya és a szarvcsapok maradványa. A törzs csontjai közül a borda a domináns: a szarvasmarha esetében 59,8%, a juh esetében 95,5%o a gyakorisága. A csigolyák száma alacsonyabb, 40,2%, illetve 4,5%. A szarvasmarha és a juh mellső végtagcsontjainak az előfordulása meglepő módon fele, közel