A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori településrészlet Csongrád határában

mokbányászás során valószínűleg elpusztult (GAZDAPUSZTAI 1966, 243). Csongrád-Vidresziget jelentőségét mutatja a lelőhelyen feltárt, a kultúrában máig egyedülálló ház (KALICZ 1984, 95, Taf. xxill. l). Tehát az itt bemutatott lelőhellyel együtt Csongrád környékéről a kultúrának három olyan településrészletét is ismerjük, amely az „intenzívebbek" közé sorolható. Valószínűnek tarthatjuk, hogy ebben a földrajzi helyzetnek — nevezetesen a böldi rév mint fontos tiszai átkelőhely közelségének — kulcsfontossága lehet. A régészeti korokban ugyanis a közlekedés leginkább a folyók — hosszú időszakokon keresztül változatlan — átkelőhelyeihez kellett hogy igazodjon. A Duna-Tisza közét átszelő fontosabb kereskedelmi útvonalakra vonatkozóan egyelőre legkorábban a római kortól vannak adataink. Kőhegyi Mihály a római pénzek, terra sigillaták és üvegleletek elterjedése, sűrűsödése alapján körvonalazott egy fontos római kori útvonalat, mely Intercisától indult DK felé, Dunavecse magasságában — ahol a Dunát kísérő Orjeg mocsárvidéke gázolható — kelet felé fordult, és Kecskeméttől D-re elhaladva Csongrád és Szentes között érte el a Tiszát (KŐHEGYI 1972). Természetesen nem áll szándékomban a szarmata kori viszonyokat évezredekkel korábbra visszavetíteni, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy elképzelhető, hogy a lassan változó földrajzi viszonyokhoz alkalmazkodva kialakított útvonalakat hosszú évszázadokon, esetleg évezredeken keresztül is használhatták. A Duna-Tisza közén áthaladó bronzkori útvonalak pontos körvonalazása természetesen további kutatások feladata. Azt azonban valószínűleg joggal feltételezhetjük, hogy a fontosabb útvonalak máiebben az időszakban is a Duna és a Tisza átkelőhelyeihez igazodtak. Érthető tehát Csongrád térségének kiemelt szerepe. ÖSSZEGZÉS A lelőhelyen a Makó-Kosihy-Caka-kultúra 9 objektumból álló településrészlete került elő, gazdag leletanyaggal. A települést a népesség ritkábban fellépő „intenzívebb" telepei közé, a kultúra késői időszakába sorolhatjuk. A leletanyag néhány edénytípusának összehasonlítása a kultúra elterjedési területének más részein előkerült leletegyüttesekkel egyértelműen jelzi, hogy az anyagi kultúrában különbségekkel számolhatunk az elterjedési terület Ny-i és K-i fele között.

49 A csongrád-sertéstelepi leletanyag összehasonlító elemzésekor vizsgált leletegyüttesek jegyzéke (a Makó-Kosihy-Caka-kultúra azon lelőhelyei, melyek a 21-23. kép térképein szerepelnek) Csongrád-megye 1. Csongrád-Saroktanya (GAZDAPUSZTAI 1966) 2. Csongrád-Sertéstelep 3. Csongrád-Vidresziget (KALICZ 1984, 95, Taf. XXIII. l) 4. Hódmezővásárhely-Barci-rét (KULCSÁR 1997) 5. Hódmezővásárhely-Szakáihát, Diószegi Imre földje (BANNER 1939, 74-77, 2. kép; KALICZ 1968, 78, 8. lh.,Taf. II. 8-14) 6. Jánosszállás-Katonapart (KÜRTI 1974, 29-38, 1-13. kép) 7. Makó-Vöröskereszt (BANNER 1939, 77-81, 5-6. kép; KALICZ 1968, 77, 1. lh., Taf. II. 1-7) Bács-Kiskun megye 8. Kunfehértó-Kovács-tanya (TÓTH 1998, 57-58, 62-63, 1-5. kép) Szolnok megye 9. Jászdózsa-Kápolnahalom (DANI-KULCSÁR 2000) 10. Tiszakürt-Homoki szőlők (CSÁNYI 1996) Békés megye 11. Battonya-Aradi út I. (SZÉNÁSZKY 1988, 5-7. kép, 8. kép 3, 5) 12. Battonya-Fővezeték II. (SZÉNÁSZKY 1988, 4. kép) 13. Gyomaendrőd (BONDÁR 1999) 14. Mezőgyán-Gépmühely (SZÉNÁSZKY 1988, 9-10. kép, 11. kép 1, 3^1) 15. Szeghalom-Környe (SZÉNÁSZKY 1988, 8. kép 1-2,4,6, 11. kép 2) 49 A dolgozatot Ecsedy István lektorálta, észrevételeit és tanácsait köszönöm.