A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
TÓTH Katalin: Kora bronzkori településrészlet Csongrád határában
Ovális keresztmetszetű, széles szalagfül töredéke ( 18. kép 1) . Világosbarna, felülete durva. 17. Közepesen vastag falú bögre öblös hasának és ívelt nyakának töredéke, vállán ovális keresztmetszetű szalagfül indulásával (18. kép 2) . Szürkésbarna, felülete jól eldolgozott. 18. Közepesen vastag falú oldaltöredék (18. kép 3) hosszúkás, lapos bütyökkel. Kívül világosbarna, belül világosszürke, jól eldolgozott felületű. 19. Öblös testű, ívelt nyakú, közepesen vastag falú bögre oldaltöredéke (18. kép 4) vállán szalagfül indulásával. Szürke, világosbarna foltos, jól eldolgozott felületű. 20. Közepesen vastag falú oldaltöredék (18. kép 5) rendszertelen, egészen sekély, „fésüzésszcrü" seprüzéssel. Szürkésbarna. 21. Vastag falú, nagyméretű, öblös testű, ívelt nyakú tárolóedény oldaltöredéke (18. kép 7). Vállvonalán ujjbenyomkodásokkal tagolt borda fut körbe. Nyaka simított, a váll alatti felületét mély, ferde, párhuzamos irányú seprűzés borítja. Világosbarna. 22-23. Vastag falú, nagyméretű, öblös testű, szürke, durvított felületű tárolóedények oldaltöredékei (18. kép 8, 9). 24-52. Vastag falú, szürke és barna, erősen durvított (24 db) és jól eldolgozott felületű (5 db) oldaltöredékek. 53-95. Közepesen vastag falú, szürke és barna, durva (30 db) és jól eldolgozott felületű ( 13 db) oldaltöredékek. 96-97. Vékony falú, szürke, jól eldolgozott felületű oldaltöredékek. 98-99. Vékony falú, kívül világosbarna, belül szürke, egyenes aljtöredékek. 100. Közepesen vastag falú, egyenes aljtöredék (18. kép 6). Világosbarna, szürke foltos jói eldolgozott felületű. 101-103. Kisebb méretű paticsok. 104. Barnás-narancsos limonit(?)erekkel átszőtt kvarcitdarab töredéke. Egy keskeny oldala feltehetően csiszolt. 105. Lapos őrlőkőperemtöredéke (19. kép 4). Őrlőfelülete feltehetően ellipszis alakú volt, teljesen elkopott és eltömődött a rácementálódott anyagtól. Nyersanyaga finomszemcsés üledékes kőzet, üreges, réteges, erősen likacsos pórusú. Az eszköz kialakítása durva. 106. Csiszolt csontár töredéke (20. kép 1). Bll. objektum (4. kép 6, 8): ovális alakú folttal jelentkező, az alja felé enyhén szélesedő oldalú, egyenes aljú gödör. A jelentkezési szintjétől mért 30 cm-cs mélységben egy kutya és egy 8-10 hónapos malac csontváza került elő belőle. Betöltése a felső, körülbelül 30 cm vastag rétegében sötét, humuszos, alatta világosabb, erősen kevert volt. Átm.: az A-B tengely irányában: 140 cm, az A-B tengelyre merőlegesen: 145 cm, m.: 70 cm. A leletek: 1. Kónikus nyakú, vékony falú korsó kihajló peremtöredéke (18. kép 10). Szürke, felülete jól eldolgozott. 2. ívelt nyakú, közepesen vastag falú fazék enyhén kihajló peremtöredéke (18. kép 11). Kívül vörösesbarna, belül szürke, durva felületű. 3-5. Vastag (1 db) és közepesen vastag falú (2 db), világosbarna és szürke, durva felületű oldaltöredékek. A KORA BRONZKORI OBJEKTUMOK JELLEMZÉSE Valamennyi feltárt kora bronzkori objektum gödör volt. A „B" felületen előkerült ugyan egy cölöpszerkezetes épület részlete (2. kép 3), ennek keltezése azonban bizonytalan, a késő bronzkori telephez is tartozhatott. A gödrök zöme valószínűleg élelemtároló gödör volt, eredeti funkciójuk elvesztése után hulladékgödrökként használták őket. Enyhén vagy erősebben kiöblösödö (3. kép 2, 4, 9-10; 4. kép 1, 3, 5, 7), az aljuk felé szélesedő (3. kép 6, 8; 4. kép 6, 8), függőleges (3. kép 1, 3; 4. kép 2, 4) vagy az aljuk felé lejtősen szűkülő oldalúak (3. kép 5. 7), egyenes aljjal. Átmérőjük 80-210x75-184 cm, mélységük 16 és 100 cm között változott. Betöltésükben humuszos, agyagos és homokos rétegek, illetve foltok váltakoztak. Hamu vagy faszén egyikből sem került elő. Apró paticsos betöltést a 6. számú gödör felső részében figyeltünk meg (3. kép 4). Nagyobb paticsdarabok és egy egyik oldalán egyenesre simított tapasztásdarab is előkerült belőle, valószínűleg egy kemence vagy épület omladékának egy részét dobták bele. A 4. számú gödör eredeti funkciója kérdéses. Utólag ezt is hulladékgödörként használták, de formája és réteges betöltése alapján elképzelhető, hogy eredetileg kút lehetett (3. kép 1, 3). Annak ellenére, hogy nem teljesen feltárt, méreteivel is kiemelkedik a többi gödör közül, átm.: 210 X 184 cm, m.: 100 cm. Külön említést érdemel a 14. számú kiöblösödö oldalú, egyenes aljú, réteges betöltésű gödör, melynek ENy-i szélénél, a betöltés felső részében egy 2-3 éves gyermek csontváza került elő (3. kép 9; 5. kép 3^4-). A településgödörben feltárt gyermekcsontváz tudomásom szerint jelenleg analógia nélkül áll a Makó-Kosihy-Caka-kultúra területén. A gödörről elképzelhető, hogy áldozati funkciója lehetett.
