A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

HARKAI István: Újabb késő rézkori leletek Hódmezővásárhely-Bodzáspartról

szintesen pontsor fut körbe (10. kép 1). A vállon körbefutó pontsorral vagy pontsorokkal díszített kónikus tálak elég gyakoriak a leletek közt (4. kép 3; 7. kép 3, 5; 8. kép 6; 9. kép 3 stb.). Párhuzamaik többek közt Pécs-Vasas (BONDÁR 1982, Taf. 3. 15, Taf. 5. 2, 4), Pécel (BANNER 1956, Taf. 30. 1), Center (KALICZ 1963, Taf. VI. 5), Alsónémedi (KOREK 1951, Taf. X. Abb. 22), Szigetcsép (KOREK 1984, 10. kép 1), Tahitótfalu-Váci rév (KŐVÁRI 1985, II. kép 3), Sár­mellék-Égenföld (VIRÁG 1999, 3. kép 6, 4. kép 2), Bu­dapest-Andor U. (ENDRŐDI 1997, 30. kép 1, 43. kép 6), Budapest III. Bécsi út 38^12. (ENDRŐDI 1998, 11. kép 3) és Iza (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1968, Abb. 16. 9, 11-12, Abb. 18. 8,10) lelőhelyekről ismertek. A perem belső oldalának bevagdalásokkal való tagolása szintén sokszor előforduló motívum (5. kép 1; 7. kép 1, 4-5; 8. kép 5, 7, 9; 9. kép 4, 6; 10. kép 1; 12. kép 5; 13. kép 2; 17. kép 3; 20. kép 1-3). Ez a díszítési mód jellegzetesen postbolerázi jellegű, olykor nagyon finom, alig észrevehető, máskor jóval markánsabb, így a perem hullámos­nak látszik. A peremükön bevagdosott tálak belseje általában díszítetlen (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 316). A szakirodalom szerint a Baden III periódusig vannak jelen, vidékünkön azonban úgy tűnik, hogy a Baden IV-ben is előfordulnak. c) A vállon kettős pontsorral, alatta bekarcolt hálómintával díszített tálak (3. kép 4, 6; 17. kép 8; 20. kép 7), nagyszámú párhuzamai többek közt Hódmezővásárhely-Kishomok (BONDÁR-KOREK 1995, 7. kép 4-5), Szigetcsép (KOREK 1984, 6. kép 15), Pécs­Vasas (BONDÁR 1982, Taf. 3. 2, 5, 17, Taf. 8. 3), Me­zőzombor (SIMÁN 1982, II. t. 4), Budapest-Medve Utca (ENDRŐDI 1991, 5. kép 8), Viss (BANNER 1941, 1. 1. 4, 7, 11-12, II. t. 1, 3), Iza (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1968, Abb. 18. 4), Ciumesti III (ROMAN-NÉMETI 1978, Pl. II. 6) lelőhelyekről ismertek. Nemejcová-Pa­vúková a Baden IIb periódusba (NEMEJCOVÁ-PAVÚ­KOVÁ 1974, 316), Endrődi a Baden III periódusba (ENDRŐDI 1997, 4. kép, F5 típus) sorolja ezt a típust, de valószínűleg egészen a Baden IV-ig előfordul. d) Fényezett felületű táltöredék, a peremen egy, a nyakon két vízszintes, a vállon függőleges pontsorok­kal díszített (8. kép 8). Párhuzamait Deszken (BAN­NER 1956, Taf. XXIII. 35, 39), Ószentiván VlII-on (BAN­NER 1956, Taf. XLIX. 12), Salgótarján-Pécskőn (KOREK 1968, Taf. VI. 14) és egy ismeretlen Tolna megyei lelő­helyen (BANNER 1956, Taf. XLVIII. 14) találták meg. e) Nagy, kónikus tál, V alakban futó kettős pontsorokkal díszített (9. kép 1 ), párhuzamai Hód­mezővásárhely-Kishomok (BONDÁR-KOREK 1995, 6. kép 3,9. kép 6), a romániai Sînpetru German-„Fîntîna vacilor" (ROMAN-NÉMETI 1978, Pl. 3. 20) és a sze­rémségi Erdevik-„Lice" lelőhelyekről (TASIC 1995, Fig. 26. 2) ismertek. f) Nagy, kónikus tál, a vállán két, vízszintes pontsorral, alatta függőleges pontsorokkal díszített (19. kép 6), párhuzama Hódmezővásárhely-Kis­homokon fordult elő (BONDÁR-KOREK 1995, 10. kép l). Hasonló edényhez tartozhatott egy oldaltöredék is, amelyen a függőlegesen benyomott pontsorokat karcolt vonallal választották el (11. kép 6). Párhu­zama ennek is Hódmezővásárhely-Kishomokról is­mert (BONDÁR-KOREK 1995, 11. kép 6), illetve egy Pécs-Vasasról közölt csésze oldalán látható hason­ló díszítés (BONDÁR 1982, Taf. 2. 1). Kétosztatú tálak Biztosan kétosztatú tálaknak két töredéke került elő a leletanyagban. Az egyik egy díszítetlen osz­tógomb (15. kép 2), a másik egy osztófal töredé­ke, amit a tetején bevagdalásokkal tagoltak (15. kép 3). Nemejcová-Pavúková szerint a kétosztatú tálak korábbi példányaira (Baden III) kisméretű, díszítetlen osztógombok jellemzőek, míg a későbbi példányo­kon (Baden IV) inkább nagyobb, gyakran gazdagon díszített osztógombok fordulnak elő (NEMEJCOVÁ-PA­VÚKOVÁ 1974, 261). Ugyanő később már a Baden IIb fázistól elfogadja az edénytípus megjelenését (NEMEJ­COVÁ-PAVÚKOVÁ 1984, 145). Újabban Bondár Mária közölt egy lehetséges darabot a protobolerázi idő­szakba sorolt Battonya-Georgievics-tanya lelőhelyről (BONDÁR-MATUZ- SZABÓ 1998, 10, 5. kép 2). A bodzásparti töredékek mindenesetre beilleszt­hetők a lelőhely többi, Baden IV-re keltezhető lele­teinek sorába. Profilait peremű tál Erősen kihajló peremű, a vállán körömbenyomko­dás-sorral díszített töredék (5. kép 3). A forma pár­huzamai Salgótarján-Pécskőről (KOREK 1968, Taf. VI. 17-18) és Szentendréről (BANNER 1956, Taf. II. 10) is­mertek. A körömbenyomkodás viszonylag ritka díszítő­elem a badeni edényeken, de előfordult többek közt Bátmonostor (BANNER 1956, Taf. XLVIII. 22), Székely­Zöldtelek (KALICZ 1958,1. kép 13), Fertőrákos (NOVÁKI 1966, 5. ábra 6, 10), Mezőzombor (SIMÁN 1982, II. t. 2-3) és Ciumesti IVb lelőhelyek kerámiáin is (ROMAN-NÉ­METI 1978, Pl. 10. 7). Lelőhelyünkön még egy vastag falú oldaltöredéken is látható ez a díszítés (3. kép 7).

Next

/
Thumbnails
Contents