A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

főképpen verseket, de leginkább az asztalfiók számára. Nagyritkán olvasott fel csak verseiből. Szatirikus hangvétel, elég sok jelképrendszer hangzott soraiból.

176 Két vesszőparipája volt: az egyik, hogy Hódmezővásárhely a képzőművészet Mekkája legyen

177 és a Sas-ér természetvédelmi területté való nyilvánítása. Mindkét téma távol állt tőlem. Az elsővel, művészeti értékítéletével, nem értettem egyet, és csomorkányizmusával, a másikkal sem, mert a Fehértó

178 mellett lehet találni Tisza-árteret bőven, lehetett volna az Mártély

179 vagy akár Abádszalók

180 is. Néhányszor együtt mentünk ki a város kocsiján a határba, de ekkor is csak a két nagy terve foglalkoztatta, s bár örült a régészeti leleteknek, nem az volt számára az igazi. Kitelt az év Szegeden, Gallyasi sajnált, hogy ki fogja megmutatni a népnek a föld alatti Hódmezővásárhelyt. Mondtam Miklósnak, ha kellek, kérjetek, majd visszajövök. Feladtuk a szegedi albérletet, és felköltöztünk Budapestre, albérletbe.

181 (Eredeti feljegyzésekből összeállítottam 1972ben. Rövidített változat.) IRODALOM ALFÖLDY 1982 Alfóldy, G.: Andreas Alföldi 27. 8. 1895.-12. 2. 1981. JBAW 1982, 201-203. APRÓ 1986 Apró F.: Péter László munkássága. Bibliográfia. Szeged 1986. BALASSA 1972 Balassa I.: Banner János 1888-1971. Ethn 83 (1972) 358-360. BÁLINT 193 8 B ál i nt A. : A kaszaperi középkori templom és temető. — Das Gräberfeld und die Kirche von Kaszaper aus dem Mittelalter. Dolg 14 (1938) 139-190. BÁLLNT 1939 Bálint A.: A mezőkovácsházi középkori település emlékei. — Ausgrabungen in Mezőkovácsháza. Dolg 15 (1939) 146-164. BALOGH 1975 Balogh S.: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-47. Budapest 1975. BALOGH 1985 Magyarország a 20. században. Szerk.: Balogh S. Budapest 1962. BANNER 1926 Banner J.: Jelentés a Magyarcsanád-bökényi próbaásatásokról. — Les fouilles de Magyarcsanád et Bökény. Dolg 2 (1926) 72-122. BANNER 1927 Banner J.: Ásatás a Bánkitt-Rózsamajor melletti halomban. — Grabung im auf der Meierei Bánkiit-Rózsa befindlichen Hügel. Dolg 3 (1927)219-221. BANNER 1928 Banner J.: Az ószentiváni ásatások. — Grabungen bei Ószentiván. Dolg 4 (1928) 148-243. BANNER 1929 Banner J.: A szőregi La-Tène temető. — Das La-Tène Gräberfeld bei Szőreg. Dolg 5 (1929)90-114. BANNER 1

929a Banner J.: Az ószentiváni bronzkori telep és temető. — Die Ausgrabungen bei Ószentiván. Dolg 5 (1929) 52-81. BANNER 1930 Banner J.: A kökénydombi neolithkori telep. — Die neolitische Ansiedlung von Kökénydomb. Dolg 6 (1930) 49-158. BANNER 1931 Banner J.: A bánkiiti lovassír. — Das Reitergrab von Bánkút. Dolg 7 (1931) 187-204. BANNER 1932 Banner J.: A Magyar Régészeti Kataszteri Intézet szervezéséről. Dolg 8 (1932) 266-270. BANNER 1932a Banner J.: Világlátó ószentiváni magyarok Szeged 1932. BANNER 1937 Banner L: Néhány újabb ószentiváni leletről. — Neuere Funde in Ószentiván. Dolg 13 (1937) 237-239. BANNER 1937a [Banner J.]: Dr. Buday Árpád (1879-1937). ArchÉrt 50 (1937) 172-173. BANNER 1937b [Banner J.]: Buday Árpád (18791937).—Dr. Árpád Buday. Dolg 13 (1937) 1-31. BANNER 1939 Banner J.: A hódmezővásárhelyi Nagytatársánc. — Die Grosse Tartarenschanze bei Hódmezővásárhely. Dolg 15 (1939) 93-114. / 76 Két verseskötete jelent meg: A nagy törvény mentén. Hódmezővásárhely 1934; Akéla búcsúdala. Hódmezővásárhely 1994. Ez utóbbiakból olvashatott fel olyan verseket, amelyekre Korek József emlékezhetett. 177 A múzeum nemcsak a helyben élő művészek kedvelt összejöveteli helye lett, hanem vonzotta a vásárhelyi iskolához kötődő fővárosi festőket, szobrászokat, grafikusokat is. Az alföldi művészek egyfajta fórumává vált. Galyasi művészetszervező tevékenységének komoly szerepe volt abban, hogy az ötvenes évek másodikfelében tehetséges fiatal művészek telepedtek le a városban. O volt a vásárhelyi művésztelep egyik megalapítója, illetve újjáélesztője (Elhunyt Galyasi Miklós. DM 1974. jiïnius 5.; KENYERES 1967-1981, 231-232). Németh László Égető Eszter című regényében Gyenes modellje (PÉTER 19941, 651). 178 Fehértó, Szegedtől északnyugatra. Legnagyobb szikes tavunk. Gazdag madárvilága miatt ma természetvédelmi terület. Védetté nyilvánításában nagy szerepe volt a Korek által is sokat emlegetett Beretzk Péternek. 179 Mártély Csongrád megyei község. 180 Abádszalók község Szolnok megyében. A kiskörei víztározó déli partján elterülő község ma üdülőhely (DÖMÖTÖR 1961). A felsorolt két község a Tisza árterének szélére esik Gazdag vízivilága miatt tartotta védetté nyilváni"tandónak Korek 181 A jegyzetek készítésénél Trogmayer Ottóvolt segítségünkre, valamint a kéziratot is ölektorálta. Baráti segítségéért fogadja köszönetünket.