A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

gerlöről,

154 a homokmegkötés névtelen hőséről: Vedres Márkról,

155 a Tisza-szabályozás nagy alakjáról, a Puszták Népében a népi butellákról.

156 írtam napilapokba, pedig akkor még nem fizettek honoráriumként egyetlen vasat sem.

157 Megtiszteltetés volt, hogy a szerző írását elfogadták. Mennyi tervem volt, köztük, hogy megírom a Szegedi Tulipános Láda III—IV. kötetét.

158 Ebben, a történeti vonatkozások mellett az egyikben a megszállottakat akartam megírni, volt belőlük bőven. Ott volt a Somogyi-telepi cigányasszony, aki hétévenként látja a lángoló arany tisztulását, vagy a szőregi harcsabajuszú magyar, aki az Antikrisztust kereste, és azt tanácsolta, hogy toljam el a hídpillért, mert az alatta van. Ezt én már megnéztem 1946-ban.

159 Az új hidat alapozták, s jelentették, hogy egy mamutláb van 20 m mélyen a keszonban. Orvosi vizsgálat után alkalmas voltam, hogy sisakot és munkásruhát kapjak. 2 óra beszoktatás, majd leereszkedés. Valóban volt ott egy mamutláb néhány ízületével, egy első világháborús bakancs és egy duplafedelű, Schaffhausenből való arany zsebóra a kék agyagban. A mamutlábat darabokban felhoztam, a bakancsot otthagytam. Aztán egy óra „kiszokás" után visszatértünk. A munkások négyfelé vágták az óratokot, és egymás között elosztották. Ez volt a lelet, ekkor millpengőket írtunk. Arra nem is gondolt a brigádvezető, hogy nekem is járna belőle, hisz a múzeumé lett a mamutláb. Fizetésem úgyis nagy volt, díjtalan tanársegéd. El, még szabad, még lehet, senki sem lehet próféta saját hazájában! Egyszer már megsemmisült a bácskai levéltári gyűjtésem, elfújta a szél. Most oda a Dél-Alföld egész földalatti Magyarországa, amit iparkodtam megismerni. Kezem ügyében van Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megye egy része, s hagyni kell, hogy kihulljon a kezemből. Rossz befektetés ez az államnak is, de a KOF tehetetlen, nincs súlya, különösen Alföldi András disszidálása óta,

160 a Nemzeti Múzeum autonómiája pedig agonizál. A végleges elhatározásra mégis nehezen szántam el magam. Bajáról megkeresett Takács Endre, az egykori Baross Főreáliskola kiugrott hitoktatója, mint polgármester, aki felelevenítette porából az alvó bajai múzeumot, s hívott, menjek el oda.

161 ígért állást, lakást, s azt mondta, akár holnap is beállhatok. Haladékot kértem. írtam Párducz Mihálynak, hogy hogy áll a helyzetem Bajával, mire ő azt kérte, hogy várjak, megjön január 1-vel a Nemzeti Múzeumba a kinevezésem. Addig a KOF folyósítja a tiszteletdíjamat, inkább Vásárhelyen segítsek, hisz ott is rendet kellene csinálni. Gallyasi Miklóst nem ismertem, nevét hallottam viszont, és tárt karokkal fogadott. Végre találkozhatott a harmadik vásárhelyi földtúróval; Banner és Párducz után bennem látta a határ legalaposabb ismerőjét. Tetszett neki olvasottságom. Beszélgetés közben azt mondta, hogy többet összeolvastam már 25 ezer kötetnél. Szerénykedtem, hogy valóban belelapoztam már ennyibe, mert többször megforgattam az egyetemi intézet 15 ezres könyvtárát, no meg néhány könyvet is kivettem olvasásra a Somogyi Könyvtárból meg az Egyetemi Könyvtárból is. A múzeumban, ahová 1944 nyarán a rengeteg becsomagolt ládát leraktuk, most a Kálvin téren, a 154 KOREK 1947. 155 Vedres Márknak nagy kultusza volt Szegeden. Dr. Beretzk Péter egy városházi interpellációjában kijelentette, hogy a Dugonics Társaság két szobrot állít: Vedresnek és Reiznernek. (Reizner emlékműve. DM 1943. július 18.) 156 KOREK 1947a. 157 A Délmagyarország átnézett számaiban (1943.1. 1-1943. XII. 31; 1944.1. 1-1944. XII. 31; 1945.1. 3-1945. VI. 29; 1947. I. 1-1947. XII. 31.) csak egyetlen cikket találtam, amit Korek József írt (Az ifjúság békenapja. DM 1947. november 14.). Itt különben, mint a MADISZ külügyi vezetője szerepel. Még egy munkájáról tudunk. Korek József-Kövesi Mária: Ajánló bibliográfia a MSZMP VIII. kongresszusa anyagának tanulmányozásához. Szeged 1962. Rotaprint. József Attila Tudományegyetem sokszorosító üzeme. Lehet, hogy ez másik Korek József? 158 A Szegedi Tulipántos Láda I-II. kötetében Móra Ferenc a Szegeddel kapcsolatos történeti adatokat dolgozta fel. Ezt kívánta folytatni Korek József. 159 A szegedi híd újjáépítéséről több cikk jelent meg a Délmagyarországban. Az egyikben az újságíró megírja, hogy a „ merülést " hogyan készítették elő, és hogyan zajlott le az egész. Még egy mamutcsont előkerüléséről is hírt ad, de ezt másik hídépítésnél találták a munkások, akik csak elmesélték ezt a történetet az újságírónak. Másról nincs szó a cikkben (Látogatás a Tisza fenekén. Decemberre elkészül az új híd pillére. DM 1947. október 12.). Ld. még KOREK 1983! 160 Alföldi András külföldre távozásáról: MÓCSY1981. O volt a háború után létrehozott KOF vezetője. A hazai római kutatásokban betöltött kimagasló szerepéről: FITZ 1981; SASEL 1981; OVERBECK 1981-82; FITZ 1981-82; FITZ 1982; ALFÖLDY 1982; összefoglalóan Id.: BORHY1999.' 161 Dr. Takács Endre a Szent Imre Kollégium prefektusa volt, a Korek által mondott időben már Baja polgármestere. Takács Endre meghívásáról eddig nem tudtunk (MERK 1989; PÉTER 1997; PÉTER 1999, 282-300).