A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

riknek.

137 Volt, aki a passzív visszavonulást választotta, mint Sík Sándor,

138 aki már az iskolák államosítása előtt sem tartott előadást. Hirdetett, de más adta le az anyagot. Nem soknak hívták az 1945-46. évi tanévet, szinte formális volt, különben is 1946 februárjában kezdődött meg Szegeden az oktatás. Az a fő, hogy a féléveket beszámították, így nem is vesztett senki semmit, sőt könnyen jutottak diplomához. Volt már hadiérettségi 1917ben, volt hadi diplomaosztás 1940-ben, a mostanit békeokmánynak szánták. Az egyetemi nagyüzemet a demokrácia kezdte a követelmények csökkentésével, ami aztán minden évben csak fokozódott. Nem kellett már görög a bölcsészdoktorátushoz, lassan elmaradt a latin is, minek az a sok öreg salabakter, elég volt egy tárgyból szakdolgozatot írni, nehogy kettőről kelljen véleményt mondani az egyre duzzadó tanszemélyzetnek. így aztán nem maradt alap, amire építeni lehetett. Feszültségem egyre nőtt Szőkével. Nem bírta elviselni, hogy ég a kezem alatt a munka, és egyre másra állítom vissza a kiállításokat. Csak a képekkel nem foglalkoztam, azt elvégezte Dorogi Imre.

139 A KOF komolyan számolt velem. A város kiírt egy múzeumőri pályázatot. Világos volt, hogy Dezső már nem jöhet vissza Szegedre, pedig 1947-ben visszahozta az aranyakat, sőt még egy írógépet is, de ott állt a Cerberusz, Szőke, s nem engedte be a kapun. Ott élt Szegeden, felsővárosi családi házában, de a múzeum el volt előle zárva. Az aranyak visszahozása után Szőke a zsidó vagyon kormánybiztosságát szellőztette, s így a KOF-nak is be kellett látnia, hogy még a megyében sem maradhat. Fölvetődött, hogy Szentesre helyezik apja örökébe, de ez nem ment, mert Schupiter, azaz Zalotay Elemér az örökös díjnok, a „kiadványkirály", nem vállalta a cserét.

140 Ilyen körülmények között írták ki a pályázatot. 1947-ben Dénes Leó

141 volt a polgármester, Antalffy György a helyettese, a Szoc. Dem. Párt vezetőségi tagja, Kéthly

142 és Takács

143 árnyékában. Antalffy val jól ismertük egymást, egy évfolyambeliek vagyunk, de ő a piaristáknál érettségizett. Nem tartoztam a baráti körébe, ő a nagy halászcég, Antalffy-Bittó fia, Szeged egyik leggazdagabb polgáráé. Sportban sem kerültem össze vele, legfeljebb a Kurbus Ili tánciskolájában,

144 iskolai ünnepségeken, s néhanapján az egyetemen. Felfigyeltek rám a torony alatt, és ez lett a vesztem. Egy május végi napon Dénes Leó felhívatott a városházára, és kapacitált, hogy lépjek be az MKP-ba, mert ott a helyem, aki nincs velünk, az ellenünk van. Ezzel az akkor divatos jelszóval nem értettem egyet, de ez volt a nagy tagtoborzás ideje. Aztán átváltott. Közölte, hogy csak az MKP állhat ki mellettem és védhet meg, mint Batiszfalvy János szülészprofesszort, nem éppen tiszta múltja miatt.

145 Én mellém is odaállnak, mert 137 Schmidt Henrikről többször is szót ejt Banner János (BANNER 1990,145,165,170, 179, 181, 182). Német irodalmat adott elő a szegedi egyetemen és néprajzzal is foglalkozott. 138 Sík Sándor (1889-1963) költő, író, szerkesztő. Premontrei szerzetes. 1929-től a szegedi egyetem tanára. A „Szegedi Fiatalok" (különösen Radnóti Miklós) sokat köszönhetnek neki (BIHARI 1989). 139 Dorogi Imre (1890-1976) rajztanár Szegeden és „ besegített" a szegedi múzeumnak (SEREGÉLYI1988, 139). 140 Zalotay (Schupiter) Elemér (1894-1968) régész, több vidéki múzeumban dolgozott (VÖRÖS 1997). Rendkívül termékeny volt, de dolgozatai jórészt kéziratban maradtak ránk. Rabiátus, hirtelen haragú ember lévén majdnem minden munkahelyén összeveszett — néha tettlegesen is — a helyi múzeum (Szentes, Hódmezővásárhely, Baja) vezetőjével. 141 Dénes Leó polgármester sűrűn szerepel a korabeli dokumentumokban (RÁCZ1981, 103,127,167,182,184, 219, 223, 225, 274, 450, 464, 483, 489, 491, 501, 521). Tagja volt a két munkáspárt egyesülését előkészítő bizottságnak (Szegedi Népszava, 1948. március 20.). 142 Kéthly Anna (1889—1976) szociáldemokrata politikus, 1948-ig a pártvezetőség tagja, országgyűlési képviselő (BALOGH 1975; HOLLÓ 1976; VIDA 1986, 95, 126, 154, 191). 143 Takács Ferenc (1893-1956) szociáldemokrata politikus, az Ideiglenes Nemzeti Kormány ipari minisztere, majd a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára (VIDA 1986, 38, 44; MAROSÁN 1972, 13, 18, 47). 144 „Kurbus Illy táncintézetében Zászló u. 2., új délutáni és esti tánctanfolyam kezdődik. Beíratások szerda délután 4-7-ig. Ritmikus torna, ballet (sic!), akrobatika. Kezdete f. hó 16-án. " (Hírek. DM 1943. szeptember 12.). 145 Batizfalvy János (1895-1960) a szegedi egyetem tanára 1939-től, egyúttal a szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgatója (KENYERES 1967-1981 1, 140). A Délmagyarország hírt adott arról, a rendőrség befejezte a nyomozást és néhány hónapos internálást javasol a belügyminiszternek Batizfalvy János ügyében. „ Köztudomású volt Szegeden, hogy dr. Batizfalvy a legszorosabb baráti kapcsolatot tartotta fenn az itt tartózkodó és átvonuló német tisztekkel és előadásaiban is szélsőjobboldali szellemről tett tanúságot. " (Batizfalvy dr. nem kerül a népbíróság elé. DM 1945. június 6.) — Három nappal később már arról adnak hírt, hogy újabb levelek kerültek elő, „ ... melyek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy dr. Batizfalvy többször is bizonyítékát adta nagy németbarátságának s nemcsak hogy propagálta a német győzelembe vetett hitet, hanem ennek érdekében minden tőle telhetőt igyekezett el is követni". Ennek alapján népbíróság elé állítását követeli az újság.