A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

Franciaországban maradt, ma Montreálban él. Kopasz Márta visszament a tanonciskolába, Boros IIa pedig a múzeumhoz került 1947-ben, Broda Sándor 1945-ben meghalt. A Régiségtudományi Intézetből csak a tanterem, a kisszeminárium és a könyvtár maradt meg régészeti célra. A többiekben Kardoss Samu, Lehel Pista székelt, a gyűjtemény pedig a folyosó egy részére került. Nemigen kellett az sem, útban is volt, mert a helyre szükség volt. így saját szakállamra átvittem a szőreg-téglagyári anyagot a múzeumba, mert ott kevés volt belőle. Az Ószentiván VIII. lelőhely szinte valamennyi ép darabját ugyancsak a múzeumba mentettem. Ezek a 11 000-es leltári számokat viselik. Nem vittem át a csongrádi Tari-féle anyagot, pedig ott volt még belőle egy szép germán sírlelet ezüstből, a vendelhalmi honfoglalók és a kettős Janus-arcú üvegedény. Jól ismertem Tari László gyűjteményét,

127 többször jártam nála csongrádi rendelőjében, sőt meglátogattam a vendelhalmi ásatáson is, amit Párduczcal közösen végeztek.

128 1 947-ben meg is kerestem Tari Lacit. Akkor is jó volt a kadarkája, a gyűjtemény is megmaradt, de már a létesítendő csongrádi múzeumnak szánta, és a város millenniumára fel is ajánlotta. Felkerestem Csongrádon rivális gyűjtőtársát, Exterde Tibor tanítót, akinek jazig kerámiából volt szép gyűjteménye. Nem engedte, hogy felcédulázzam, de megígérte, hogy elküldi Szegedre. Akkor ő iskolamúzeumot akart csinálni Csongrádon. Eltűnt az anyag is, ő is! Nem sokat törődtem a megmaradt régészeti gyűjteménnyel Szegeden, nehezen jöttem ki Roska Mártonnal. 1946 második felében szemináriumot vezettem díjtalan tanársegédként. Neves tanítványaim: Dávid Kata,

129 D. Fehér Zsuzsa.

130 Roska körül Nóvák Incike legyeskedett a legjobban, nem is hiába, mert ingyen kapta meg a doktori címet. Én pedig minősíthettem Méri Istvánt,

131 Dávid Kata és D. Fehér Zsuzsa bölcsészdoktori disszertációját. 1947-ben is tartottam szemináriumokat, sőt mikor Roskát letartóztatták, az órái is rám szálltak. Rendszer elleni izgatás miatt ítélték el másfél évre. Aztán elköltözött Szegedről Budapestre, és a mai Tanács körúti vöröstéglás bérház III. emeletén lakott. Eladogatta könyvtárát, s azt Mozsolics Amália

132 közvetítette. Mindenkitől elhúzódott Roska Márton. Nem szimpatizáltunk egymással, megpróbáltam rajta segíteni, de nem volt hajlandó semmiféle munkára. Meghasonlott, egyedül maradt. Amikor meghalt, senki nem vállalta a búcsúztatását.

133 A nagyon rövid nekrológ végül is rám maradt, pedig ő is ludas volt abban, hogy Szegedről eljöjjek. Amilyen jó, otthonos volt a kisszemináriumban lévő íróasztalom, olyan más lett az egyetemen minden. Odalett a családias környezet, az egyenes, becsületes légkör, a bíztatás és segítés. Mindenütt a bizalmatlanság lett úrrá. Azok a professzorok, akik régóta ismertek, még önmagukat is elkerülték, Koltayra,

134 Birkásra gondolok, pedig nekik nem volt okuk, mint Halassynak,

135 Mester Jánosnak, Hermann Egyednek,

136 de legfőképpen Schmidt Hen127 Tari László csongrádi fogorvos, aki több évtizeden keresztül kísérte figyelemmel a Csongrád környéki ásatásokat, s látta vendégül az ott dolgozó régészeket. A Csongrád-Határúton talált leletekről Párducz Mihály jelentése: CSML VIII. 16. SZRI 16. d. 6. ir. 54/1941-42. A Csongrád-Endre király utcai leletekről írt levélben Tari síronként elkülönítve sorolja fel az előkerült anyagot (CSML VIII. 16. SZRI 16. d. 9. ir. 103/1939-40). 128 PÁRDUCZ-TARY1939. 129 Dávid Katalin (1923-) modern festészettel, a keresztény ikonográfia problémáival, művészetelmélettel foglalkozó művészettörténész (ZÁDOR-GENTHON 1965-19681, 508). 130 Fehér Zsuzsa (1925-) a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa volt. Művészetpolitikai kérdésekkelfoglalkozott (ZÁDOR-GENTHON 1965-1968II, 35). 131 Méri István régész, a magyar középkori falukutatás úttörője (LÁSZLÓ 1977; László Gy.: A magyar falu régészéről. Népsz 1977:72; PARÁDI1977; PARÁDI1978; KOVALOVSZKI 1986). 1948-ban doktorált Szegeden (KENYERES 1967-1981 III, 520). 132 Mozsolics A mái iának főleg a bronzkori kutatásokban vannak elévülhetetlen érdemei (KŐSZEGI 1980; KŐSZEGI1996; KOVÁCS 1997). 133 KOREK 1962. 134 Koltay-Kastner Jenő (1892-1985) irodalomtörténész, nyelvész, művészettörténész, a szegedi tudományegyetem tanszékvezetőtanára, 1942-43-ban a bölcsészettudományi kar dékánja, 1943-44-ben prodékánja, 1944-ben az egyetem rektora (KA POSY 1982; JÁSZAY1985; Szabó Gy: Koltay-Kastner Jenő halálára. ÉS 1985. április 9.). 135 Halasy-Nagy József (1885-1976) a szegedi egyetem tanára a filozófiai tanszéken. 1940-41-ben a bölcsészkar dékánja. Banner Jánostól vette át a tisztet (BANNER 1990, 160, 165, 166, 180). 136 Hermann Egyed István (1895—1970) történész, 1940—48 között a szegedi egyetemen a magyar történelem és művelődéstörténet tanára. 1944-45-ben a bölcsészettudományi kar dékánja, 1945-46-ban prodékánja volt. Számos egyháztörténeti cikk könyv szerzője (Hermann Egyed István. KatSzle 1970:3).