A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

rösnétől, hogy maradjak ott a tanyán, itt nyugodtan elrejtőzhetem, mert sem a kaszálásról, sem a kapálásról úgysem tudja megállapítani senki, hogy nem vagyok igazi parasztember. Nem ezt tettem, bekísértem a városi teherautót, kezdődött az új félév, s közben egyre jobban hallatszott az ágyúk közeli moraja. Talán feltűnt, hogy a vásárhelyi múzeumot nem is említettem, pedig volt. 1905-ben alapították, de csak 1907-ben nyílt meg együtt a könyvtárral. Fussi Béla átmenetet jelentett, Szappanos Mihály orvos volt a mozgató erő, míg Kiss Lajos oda nem került, és összehordta a néprajzi gyűjteményt.

77 A képzőművészet alapjait a Tornyai-hagyaték képezte.

78 A régészeti gyűjtemény Banner Jánostól és a Régészeti Intézet munkatársaitól származik. A múzeum a Szentesi utcában, egy vöröstéglás emeletes házban volt. Itt láttam először 1934-ben. A néprajzi anyag volt az érdekes és jó, mert Sebestyén Károly állította föl. Inas- és segédéveim alatt a múzeum zárva volt. Az emeleti részen tárolták a néprajzi anyagot és egyéb limlomot. A földszinten a Közellátási Hivatal működött, Juhász Mihály tanácsnokkal az élen. Nem sok kapcsolatunk volt már, a fa, ami kellett volna, azt nem ők mérték, élelem még akadt, még Jurcsek pontrendszerű beadási kötelezettsége idején is, jóval több, mint közvetlenül a háború után. Egyetlen kapcsolat a városháza maradt, de mikor Endre Béla főispán lett Baján, csökkent a támogatás, és a segítség. Szentes Nem kötött a háború előtt semmi Szenteshez, csak szakdolgozatom. Az 1941. év félévi szünetet használtam fel a szentes-kajáni avar temető anyagának felgyűjtésére.

79 A nedves restaurátori szobában közel két hónapot töltöttem el.

80 Mindent megkaptam Csallány Gábortól, csak a térképet nem. Ennyi mindaz, ami a felszabadulás előtt Szenteshez köt, tudományos pályám indulása és az első rossz tapasztalatok a szakemberek féltékenykedéséről. Szeged A városi alapítású múzeum a nagy árvíz után, 1880-ban alakult, Kállay Ödön, az urbs conditor kormánybiztossága kezdetén, Somogyi Károly esztergomi kanonok 43 000 kötetes alapítványával. Az első régészeti leletek a nagy árvíz idején, 1879. március 12-én, az Öthalomról

81 hordott földből kerültek ki, közöttük a világhíres sasos süvegdísszel az avar időkből. A „Közművelődésnek" palotát a millennium lelkesedése építette fel.

82 Én a gyűjteményt már a „szivardoboz" palotában láttam, ahogyan Móra nevezte, 1930-ban először, és az alsóvárosi parasztszoba és az asztalnál ülő, pipázó öreg paraszt fogott meg. Gimnazista koromban többször jártam itt, Móra Ferenc is többször mesélt a Klauzál Gimnázium diákjainak. Egyetemi éveim alatt Csallány Dezsővel (1937) eléggé formális volt a kapcsolatom.

83 Két avar anyagot engedett át, Pákapuszta A-t, B-t publikálásra,

84 és később a Török Gyula által feltárt Csengele-Feketehalmot.

85 77 Fussi Béla neve tévesen szerepel. Finy Béla gyógyszerészről van szó, akinek valóban volt — bár igen kevés — szerepe a múzeum alapítása körül (KJSSé. n.J. 78 A hagyaték körüli huzavonáról: DÖMÖTÖR 1963. 79 KOREK 1943. 80 Korek József jelenti Banner Jánosnak 1942. július 8-án: „A Szentes-kajáni sírmezőfénykép alárendezésével gyorsan haladok hisz nem a táblák lebontása a nehéz, hanem a visszaszerelés vesz több időt igénybe. Ma este befejeztem a táblákra való helyezést. A lehetőséghez mérten iparkodtam sírok szerint elkülöníteni az anyagot és eredeti méretben táblázni. 1/1 méretű van: 30, 2/3 m.: 1, 1/2 m.: 10, 1/3 m.: 5. Összesen 46 táblára ráfért az anyag a kerámia kivételével, mely kb. 40 drb. — Tisztelettel kérem, hogy Broda Sándor Bácsit, 13-án Szentesre átküldeni szíveskedjék fényképezés céljából. Mély Tisztelettel: Korek József (CSML VIII. 16. SZRI 16. d. 6. ir. 412/1941-42). 81 VARÁZSÉLYI1880. 82 A szegedi múzeum alapításáról: FARI 1999. 83 Csallány Dezső régészeti tevékenységéről: NÉMETH 1975-1977; NÉMETH 1977; ERDÉLYI 1978. 84 Nem dönthető el, hogy Korek itt mely lelőhelyre gondolt. Feldolgozhatta kéziratban maradt munkájában: Szeged környéki avar temetők. — Awarische Gräberfelder aus der Umgebung von Szeged. (Forrás: Dolg 17 (1941) 181.) Párducz Mihály László Gyulához írott levelében ez áll: „ Korek József intézeti utánpótlás, eddig publikálatlan Szeged környéki avar temetőket dolgozott fel, szoros intézeti felügyelet alatt. Publikálásra érdemes Pusztamérges B temető 38, Feketeszéli temető 10, Szőreg B temető 58 sírral, összesenkb. 12-14 képes táblával. " (CSML VIII. 16. SZRI 15. d. 8. ir. 262/1940-41). Banner János megbízásából érdeklődik László Gyulánál, aki ekkor gyakorlatilag a Folia Archaeological szerkesztette, hogy szegediek dol-