A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

tűzhelyek egészen a felszínen feküdtek.

69 Amikor az Árpád-kori falkutatás 1951-ben megindult Tiszalökön, akkor döbbentem rá, micsoda lehetőséget hagytunk ki.

70 Ha felülettel dolgozom, biztosan megfogom a jurt kiterjedését is. Azért mondom, hogy dolgozom, mert ez volt az egyetlen olyan ásatás, hogy ebéd után sem Banner, sem Párducz nem jött ki az árokhoz, akkora volt a hőség, hogy a sziken felerősödő napot nem bírták. Estefelé sétáltak ki, s ekkor nem ízlett a hölgyeknek sem a félnomád élet. Ástunk itt szkíta, kelta gödröket, házalapokat. XI. századi sírokat, rátaláltunk a templom nyomaira, amelyet aztán Méri István ásott ki mintaszerűen.

71 Volt még egy melléktermék, amit Foltiny csinált, de én is belesegítettem, hisz már segéd voltam, a cinkusi avar temető, amiből 17 sírt támasztottunk fel.

72 1944 augusztusában ismét Kökény dombra mentünk. János bácsi famulus nélkül maradt, mert Pista Berlinben volt a Collegium Hungaricumban, Gábor lassan eresztett régészeti érdeklődéséből. A professzor úr belevetette magát egy óriási gödörbe, amelyet én tűztem ki, csatlakoztatva az 1942. évi ásatáshoz. A gödörből egy hónapig ki sem jött, ment a gödrök után, jó mélyre, néhol 3 méter alá. A déli szünetekben meglátogattuk Párduczcal. Kényelmes ásatás volt, jól érvényesült mellette Radies Mihály bátyám, ki minden cserepet, ami „cirmos" volt, azaz meanderdíszes, kézbe adott, de előbb jól lecsiszolta a nadrágján, sokszor vele a festést is. Ekkor jött elő az öttagú csontgyűrű, a „boxer", illetőleg egy újabb zsámoly os Vénusz néhány töredéke.

73 Miskával a Szenti-tanyán dolgoztunk a VIII. dűlőben, ahonnan a vásárhelyi gimnázium honfoglaló anyagot őrzött. Gyanúnk volt a szláv-magyar együttélés, egymásmellettiség megoldására, mert voltak a leletek között S végű karikák is. Sokat árkoltunk, míg ráakadtunk a temetőre. Végre megjött az első sír, és hajkarikás volt. Aztán jöttek a pitykések, végül a főnök, a csüngődíszes nagycsaládfő. Akkor még azt hittük, hogy ez pont olyan, mint Szeged-Bojárhalmon, és csak férfi lehet. Ma tudjuk, hogy a nemzetségi társadalom arisztokráciájának hagyatéka, és nő volt az illető. A leletekből semmi sem maradt meg, csak a rajz.

74 Súlya 2 kg-nál több volt. Elvitte a háború. A körülmények azok, amelyek örökre belémvésődtek. Én bontottam a sírt, Miska felülről nézve rajzolt, és bámult Szeged felé. Felordít: „Nézd, dóskai" Felnézek, látom a Fogadalmi templom tornyát, a hulló bombákat, a Liberátorokat. Aztán jött a tompa dübörgés. Miska rám néz. Vajon hol estek le, s mi maradt utána? Felvettem az inget, nadrágot, fel a kerékpárra, nézzük meg! Az újabb riadó a Vásárhelyi sugárút végén ért, de behajtottam még az egyetemre. Itt éltem át a második hullám bombaszőnyegét, amely Szeged-Rendezőpályaudvart érte.

75 Borzalmasan rázkódott az egyetem épülete, mindenki azt hitte, hogy a sportpályára hullottak a bombák. Amikor lefújták a riadót, megnéztem a Párducz lakást a Zerge u. 25-ben, a Banner lakást, meg a helyszínt. Addig, míg a rendőrök ki nem tuszkoltak, bámészkodtam, aztán haza, a Cserzy Mihály utcába. Borzalmas volt a bombázás nyoma, de csak viskók voltak ott, az utolsó házsor, a rendezői libalegelőn.

76 Nem volt kár értük. Ma is látszanak még a bombatölcsérhelyek a szikes talajon a satnyán növő olajcserjékkel. Mire visszaértem Kökénydombra, még mindig tanakodott a társaság. Aztán mintha mi sem történt volna, bontottam a megkezdett sír lábát, és ma sem értem, hogy miért nem volt az eltemetettnek kengyele. Ez volt az utolsó állomásom a vásárhelyi ásatási pályán felszabadulásunkig. Okos tanács volt Vö69 Korek József szóbeli közlése alapján említi: B, NAGY 1984. 70 A tiszalöki ásatásról: MÉRI 1954. 71 Az ásatás 1943. augusztus 1-28-ig tartott (Dolg 19 (1943) 223; BANNER 1943). Nem valószínű, hogy Korek itt a kardoskút-hatablaki ásatásokra (MÉRI 1964) emlékezne. Nem említi Korekék feltárásait. A leleteket a Hódmezővásárhely-monográfia sem említi. 72 Az ásatást 1939-ben végezte Foltiny István, a feltárt sírok száma 12 (FOLTINY 1939). 73 BANNER-KOREK 1949. 74 Már 1943 augusztusában is ástak a lelőhelyen (PÁRDUCZ 1943a.) Iratanyag a CSML VIII. 16. SZRI 15. d. 9. ir.-ban van. Az 1944-es ásatásokra utal: LÁSZLÓ 1984. 75 Szeged bombázását a „Pointbank" fedőnevű légi hadművelet keretében hajtották végre. A várost hat légitámadás érte (KANYÓ 1994). Az első komoly légitámadást 1944. június 2-án szenvedte el Szeged: Vége ... vége ... Ende ... ende. (DM 1945. május 13.). 76 A szőnyegbombázás „félrecsúszott ", mert mintegy 3-4000 méter magasban oldották ki a bombákat. így váltak romhalmazzá az Alsóváros kis házai. A Rendező pályaudvart akarták bombázni, ahol több német katonai szerelvény vesztegelt (Szász F.; Hogyan történtek a valóságban a szegedi „ terrorbombázások". DM 1945. május 20.).