A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

lett hozatni a ládákat, belerakni a hulladék cserepeket, és egy gödörben elásni. Mindig figyelmeztető réztáblát helyeztetett el Banner, nehogy a jövő régésze ne tudja megoldani a rejtélyt, hogy hogyan került badeni, szkíta, illetve neolit és szarmata cserép egy gödörbe. Az előbbi kettő keverése Fettich Nándorral történt Tápiószelén, meg is írta, mert csökönyös, rabiátus ember volt, s kijött belőle a badeni-szkíta kontinuitás.

48 Az utóbbi Bartuczcal is előfordult volna, ha nem hallgat rám, és nem veszi elő a Bácska a népvándorlás korában című kéziratomat,

49 illetve a csókái publikációt. Le a kalappal Banner előtt, aki úgy tisztelte a régész elődöket, hogy Móra halálának 20 éves évfordulójára megjelentette Móra Ferenc legnagyobb szabású ásatását, a csókáit.

50 Pedig akkor már Bannert leírták.

51 Én ismét Miskával tartottam az ásatásban, a Lelik-tanya volt műsoron a 10-11. dűlőben.

52 Szarmata gödrök és bronzkor. Gyalázatosan untam az ásatást, szívesebben maradtam volna Kökénydombon, mert akkor folyt a felmenő falú ház feltárása. Egy hetet azért csak ott voltam, Mihálynak valami elintéznivalója akadt családilag, így a legizgalmasabb házat én bonthattam ki. 1942 nyarán már mint szakvizsgázott tanár mentem Kökénydombra. Végig János bácsi mellett tartózkodtam, de most már ásatásvezetőként.

53 A segédlevél, a doktorátus még nem volt meg, de már nyomták. Bannerné magával hozta Irma barátnőjét, ott volt Banner Benedek, mint máskor is, de most csak két hétig, s még a lányai is meglátogatták, és Tóth Gábor,

54 Oroszlán Zoltán keresztfia, aki új szemináriumi tag lett. Nagy élet volt, sok volt a vendég. Megjelent Purjesz Béla, a belgyógyász,

55 Sebestyén Károly,

56 Maroth Károly. Most láttam igazán, milyen nagy gond a háztartás. Délután, munka után, amikor Gáborral a gémeskútból jól összelocsoltuk magunkat, segíthettünk a személyzetnek bevásárolni. Hogy mennyi csirke kellett, ki sem lehet mondani! Francia koszt volt, Bannerné, Gizi néni tökös csirkét, karalábés csirkét, kelkáposztás csirkét főzetett. Akkor volt csak sült vagy paprikás, amikor vendég jött. Zöldségért, dinnyéért a Keleti-tanyába, a Czukor-majorba kellett menni, így már Gorzsán is mindenki ismert bennünket. Banner János átadta a karmesteri pálcát, és remekeltem: hét ház, köztük két Vénusz és a nagy oltár! Délelőtt volt, mikor a Vénusz I-et kibontottam. A gödör partján ült a két Banner testvér, és nézték a kezemet. „Mi azdóska? — Úgy látom, állat, mert csöcse van — mondtam bontás közben. " Aztán hamar kibomlott a Vénusz. János bácsi lejött a gödörbe, és megölelt. Az ebéd mindig nagy beszélgetés között folyt, de ma a professzor úr meg sem szólalt. Felesége többször mondta, hogy egyen, vagy talán beteg? Nem — rázta a fejét Banner. Letelt a két óra ebédszünet, s akkor így szólt hozzám: „Menj be a városba, mondd meg Béla bátyádnak, hogy azonnal jöjjön ki, de legkésőbb holnap reggel. " Bekerékpároztam a városba, ismertek a titkárok, a gépírók, és így egyből bejutottam a polgármesterhez. Átadtam az üzenetet. Faggatott, hogy miért olyan sürgős a kimenetel. Csak annyit mondtam, hogy olyan szépet találtunk, hogy azt azonnal látni kell. Egy telefon, s előállt a fogat. A kerékpár saroglyába került, és egy trappban értünk ki Kökénydombra. A gödör partján találtuk a főnököt, 48 FETTICH 1943. 7, 10; kritikája: PATAY1945. 49 A dolgozat nem jelent meg, de Korek hagyatékában megtalálható (MNM Adattára 1186.1. d). Az 1943-ban elkészült dolgozaton folyamatosan dolgozott, javított és annyira összekuszálta, hogy nem lehet sajtó alá rendezni. 50 BANNER I960. Korek szerénységből elhallgatta, hogy Móra halálának 10. évfordulóján már dolgoztak (Banner János, Bartucz Lajos, Csallány Dezső, Foltiny István és Korek József) Móra ásatásainak kiadásán. Móra Ferenc halálának tizedik évfordulójára megjelenik az ásatások anyagát feldolgozó, első, reprezentatív tudományos munka (DM 1943. július 25., 5). Az esetlegesen elkészült kézirat további sorsáról nem tudunk 51 Banner János a budapesti tudományegyetem ősrégészeti tanszékének vezetését 1968-ban hagyta ott. Bár haláláig publikált, de helyzete alapvetően megváltozott nyugdíjba vonulása után. Vélhetően erre céloz Korek József. 52 Az ásatás 1941. augusztus 8-3l-ig tartott (PÁRDUCZ 1941a). 53 BANNER 1942; BANNER-KOREK1949. Az ásatás 1942. augusztus 3-29-ig tartott (Dolg 18 (1942) 163). 54 TÓTH 1942. Ezt az egyetlen cikkét tartja számon a szakirodalom. Fiatalon kivált a régészek köréből, és elment tanítani. Később az Eötvös Kollégium (Budapest, Ménesi út 11-13.) igazgatója lett. 55 Purjesz Béla (1884-1959) belgyóg)>ász, egyetemi tanár Szegeden. Róla írja a szegedi újság: „ A szegedi, illetve a kolozsvári egyetem orvoskarához fűződik ... a két Purjesz orvostanár neve. Az egyik Purjesz, Zsigmond hírneves diagnoszta és belgyógyász volt, a másik Purjesz ugyancsak országos hírű orvosprofesszor, a szegedi egyetem orvoskarának ma is lelke és irányító szelleme. " (A 25 éves szegedi egyetem. DM 1945. március 6.) 56 Cs. Sebestyén Károly (1876-1956) régész, néprajzos, művészettörténész. Egy ideig (1934—1936) a szegedi múzeum vezetője. Munkásságáról VARGHA 1957; BANNER 1957; BANNER 1957a.