A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

PASZTERNÁK István: Árpád-kori falu és temető Szentes-Szentilona-dombon

reinek kiásásakor különféle, főleg őskori leletek kerültek elő. A helyszínelő Csalog József a gödrökben középkori cserepeket figyelt meg. Középkori településobjektumra utaló nyomot ekkor nem talált.

24 1 961-ben és 1963-ban, ugyanitt új kőkori teleprészlet leletmentését végezte el. Az ásatási szelvények kevert földjében szintén Árpád- és középkori kerámia jelentkezett.

25 E tárgyak — ha egyáltalán múzeumba kerültek — ma már nem azonosíthatóak be a „Szentilona" és „Ilonapart" lelőhelynevek alatt őrzött szórványok között. Talán (részben?) a fenti ásatáson kerültek elő azok a cserepek, melyeket 1972-ben Hegedűs Katalin leltározott be Szentilonáról a KJM régészeti gyűjteményébe, az előkerülésük körülményeinek feltüntetése nélkül. 13. Cserépbogrács peremtöredéke (5. kép 6). Csillámos homokkal soványított agyagból lassú korongon formált, rosszul égetett, egynemű fekete törésű peremtöredék. A vastag, kihajló peremű töredék színe sárgásbarna, kívül koromfoltos, másodlagosan is megégett. Pá.: 24,1 cm. Ltsz.: 72.140.1.1. 14. Cserépbogrács peremtöredéke (5. kép 11; 6. kép 7). Csillámos homokkal soványított agyagból lassú korongon formált, közepesen égetett, jellegzetes „hármas törésű" peremtöredék. A megvastagodó, illetve kiszélesedő peremet egy kerek metszetű, lefelé tölcséresen szűkülő lyuk töri át. E függőleges lyuk belső felületén keskeny, éles peremű, még a tárgy kiégetése előtt keletkezett, a lyuk tengelyével párhuzamos irányú vájat fut végig. Pá.: 26,6 cm. Ltsz.: 72.140.1.2. 15. Cserépbogrács peremtöredéke (5. kép 5). Csillámos homokkal soványított agyagból lassú korongon formált, rosszul égetett, egynemű fekete törésű peremtöredék. A megvastagodó, illetve kiszélesedő peremet két kerek metszetű, lefelé tölcséresen szűkülő lyuk töri át. Pá.: 24,4 cm. Ltsz.: 72.140.1.3. 16. Cserépbogrács peremtöredéke (5. kép 7). Csillámos homokkal soványított agyagból lassú korongon formált, rosszul égetett, egynemű fekete törésű, kívül barna színű, megvastagodó, illetve kiszélesedő peremtöredék. Pá.: 29,8 cm. Ltsz.: 72.140.1.5. 17. Fazékperem töredéke (4. kép 8). Csillámos, nagy szemű homokkal soványított agyagból gyors korongon formált, közepesen égetett, sárgásfehér színű, profilait peremtöredék. Ltsz.: 72.140.2.1. 18. Fazékperem töredéke (4. kép 10). Apró szemű kaviccsal soványított agyagból gyors korongon formált, közepesen égetett, sötétszürke színű, profilait peremtöredék. Ltsz.: 72.140.2.2. 19. Fazékperem töredéke (4. kép 7). Csillámos homokkal soványított agyagból lassú korongon formált, közepesen égetett, enyhén profilait peremtöredék. Szá.: 16,8 cm, ltsz.: 72.140.2.3. 20. Agyagpalack vallanak töredéke (2. kép 12; 6. kép 6). Csillámos homokkal soványított agyagból lassú korongon formált, közepesen égetett, jellegzetes „hármas törésű" töredék. Külső felületét 2 db párhuzamosan bekarcolt, széles vonal díszíti. Ltsz.: 72.140.3. 1983-ban a dombnak az eddig tárgyalttal átellenes, déli részén, a Szentilonát E-D irányban átszelő út keleti oldaláról földet kezdtek hordani az út túloldalán építendő gabonasiló falának elkészítéséhez. E munkával Árpád-kori településréteget bolygattak meg. Vörös Gabriella és Rózsa Gábor az év júniusában végzett helyszíni szemlén településobjektumok foltjait figyelte meg e területen, melyekből Árpád-kori edénytöredékeket gyűjtöttek:

26 1. Fazék oldaltöredéke (4. kép 3). Jól iszapolt, apró kaviccsal soványított agyagból gyorskorongon formált, közepesen égetett, egynemű, szürke törésfelületű, világosbarna színű, fedőtartós peremtöredék. Szá.: 15,2 cm. Ltsz.: 89.36.6.2. Fazék(?) vagy bogrács(?) oldaltöredéke. Csillámos homokkal soványított agyagból készült, rosszul égetett, fekete törésfelületű, világosbarna színű, apró oldaltöredék, melynek eredeti edénytípusát nem lehet megállapítani. Ltsz.: 89.36.7. 1983. június 27-28-án ugyanők leletmentés során Árpád-kori település objektumait tárták fel.

27 Az ásatás földmunkával megbolygatott helyszínén, a föld felszínén a következő leleteket gyűjtötték. 3. Kúpos fedő peremtöredéke (2. kép 13). Apró szemű homokkal soványított agyagból gyors korongon formált, közepesen égetett, jellegzetes „hármas törésű", vörösesbarna színű, enyhén profitált peremű töredék. Ltsz.: 99.3.1.4. Cserépbogrács oldaltöredéke (5. kép 3). Apró szemű homokkal soványított agyagból lassú korongon formált, közepesen égetett, jellegzetes „hármas törésű", vörösesbarna színű töredék az edény hastörésének környékéről. Belső felületén vörös színű „slip" kisebb cseppjeinek foltjai látszanak. Ltsz.: 99.3.2. 5. Cserépbogrács peremtöredéke (5. kép 2). Apró szemű homokkal soványított agyagból lassú korongon formált, közepesen égetett, jellegzetes „hármas törésű", vörösesbarna színű töredék. A megvastagodó és kiszélesedő, szögletesre vágott peremet tölcséresen szűkülő, függőleges lyuk töri át. Ltsz.: 99.3.3.6. Fazék peremtöredéke (4. kép 6). Apró szemű homokkal soványított agyagból gyors korongon formált, közepesen égetett, jellegzetes „hármas törésű", vörösesbarna színű, enyhén kihajló, kissé profilait peremtöredék. Ltsz.: 99.3.4.7. Fazék oldaltöredékei (2. kép 9). 2 db, finom homokszemcsékkel soványított, kaolinos agyagból 24 KJM RégAd 155-84, 230-84. 25 KJM RégAd 231-84; MNM RégAd VII. 204/1963. 26 A tárgyakat őrző zacskó felirata szerint ezek „ a tehenészet irodája mögötti Kurca-parton " kerültek elő. 27 Itt is szeretném megköszönni az ásató Vörös Gabriellának, hogy feltárásának anyagát közlésre átengedte.