A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

VÖRÖS István: Az algyői honfoglalás kori temető archaeozoológiai vizsgálata

A 4 nő közül kettő télen (49., 93. sír), egy tavasz-nyáron (8. sír) és egy ősz-télen (99. sír) hunyt el. A 16 férfi közül négy téli (18., 29., 32., 94. sír), kettő tél-kora tavaszi (15., 17. sír), kettő őszi (16., 92. sír) és három ősz-téli (33., 34., 38. sír) temetésű. A kilenc fegyveres harcos közül ötöt (18., 94., 15., 17., 25. sír) télen-kora tavasszal, kettőt-kettőt tavasz-nyáron (11., 26. sír), illetve ősz-télen (92., 38. sír) temettek el. 8 ZABLA—KENGYEL Algyőn a honfoglalás kori temető 16 sírjában volt zabla: 12 lovassírban és 4 férfisírban (háromban zabla+kengyelpár: 17., 26., 96. sír, egyben csak zabla: 97. sír). A temetőben két zablatípus fordul elő. 1. Kétkarikás, csuklós vaszabla: 15 db. A zabIák és egyes tagjai különböző méretűek, közöttük extrém szélességűek is előfordulnak (180-205 mm, 21. táblázat). A megmaradt páros száj vasak közül hat aszimmetrikus (hosszúságukban az eltérés 10 mm vagy annál nagyobb). A száj vasak közül tíz vékony-kemény zabla (az arab hatású mediterrán lovak mellett) és öt vastag-puha zabla. A kétkarikás (egy-egy oldalkarikás) zablával a ló vezetése, irányítása durva, közvetlenül a száj vasra és a kantárra hat. Ennek oldására, finomítására vagy újabb (szár-) karikát alkalmaznak, létrehozva így a négykarikás (két-két oldalkarikás) zablát, vagy az egy meglévő (kantár-szár-) karika méretét növelik. Algyőn öt esetben ez utóbbi változattal találkozunk, ahol a széles, lapos (vékony) karika átm.: 70-80 mm (15., 18., 25., 29., 97. sír). 2. Kétkarikás, két oldalpálcás, csuklós vaszabla: 1 db (92.). Az oldalpálca és a hurkos fül töredéke csak az A-szájvasban maradt meg. Külső gyűrűjében az oldalpálca és a szárkarika együtt találhatók. A szárkarikák kicsik, átm.: 35-40 mm. Algyőn 17 sírban volt kengyelpár: 12 lovassírban, 3 férfisírban zabla+kengyelpár (17., 26., 96. sír) és 2 női sírban csak kengyelpár (21., 72. sír). A kengyelek között négy fő típus található: a kerek (4., 29. sír), a körte (1., 21., 29., 37., 49., 52., 72., 93., 94., 96. sír), a trapéz (18., 38. sír) és a legyező alakú (15., 17., 26., 72., 80., 92., 94. sír). Ez utóbbira jellemző a széles, lapos — párhuzamos vagy lefelé szélesedő —, enyhén ívelt, V alakú szár, melynek vége — medialisan — tompaszögben végződik, külső sarka csúcsos, belső sarkához íves vagy köríves talpaló csatlakozik. A fül nem tagolt. A kengyelpárok esetében 13 azonos alakú, esetleg méretbeli eltéréssel fordulnak elő, kettő felemás: kerek és körte alakú (29. sír), illetve körte és legyező alakú (72. sír). A két trapéz és az egy-egy körte alakú (57., 7., 96., 11. sír) kengyelek kivételével a többi kengyel fúlkiképzése nem tagolt, nyakkal nem rendelkeznek. Az előbbiek esetében a nyakat kétoldali bemetszés jelöli. A nőkhöz (21., 49., 72. sír) és a serdülő fiúhoz (52. sír) elhelyezett kengyelek feltűnően kisméretűek (22. táblázat). A füleken a szíjnyílás széles, egységesen 20 mm. 9 Az algyői honfoglalás kori temető archaeozoológiai vizsgálata során az ásatási dokumentációk és részletadatok átadásáért és a konzultációkért Kürti Bélának, a MMgM-ban maradt lócsontok felkutatásáért Somhegyi Tamásnak, ásatási adataiért, szakmai kritikai észrevételeiért Mesterház)' Károlynak tartozom köszönettel.