A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

VÖRÖS István: Az algyői honfoglalás kori temető archaeozoológiai vizsgálata

zépvastag. A mc/mt hosszúsági méretarány 0,838. A patacsont (ph. III) kicsi, lekerekített. A ló mortalitása: ősz. 2. Az emberi koponyától ca. 10 cm-re, E-ra juh dext. humerus (prox. epiph. záródik, ca. 2-3 éves). A juh mortalitása: ősz-tél. 93. sír: Nő. Bolygatott. Az emberváz jobb oldali lapocka-kulcscsontján, másodlagos helyen, (1. Ács): juh sin. humerus (prox. epiph. nem csontosodott el, ca. 2 éves). Feltételezhető, hogy a juhcsont a jobb oldali váll mellett volt eredetileg. A juh mortalitása: tél vége. 94. sír: Férfi. Bolygatott. Ló részleges csontváza. A ló feje az emberváz bal oldali lábszárcsont-lábfej és az E-i sírfal között, Ny-i tájolásban az állán; a mp-ok a lókoponya alatt és mögött, ajobb oldalán, K-i irányban feküdtek. A mt-ok a sír alján, ajobb oldali előbbre (K-re), az ujjai behajlítva! A mc-okat a mt-okra rakták. Ajobb oldali mc közvetlenül a lókoponya mellett D-re, a bal oldali mc a lókoponya alatt volt. A ló feje lekantározva. A kétkarikás, csuklós vaszabla a lókoponya előtt (Ny-ra) volt. A lókoponya agyürege, homloki és arci régiója beszakadt, a praemaxilla-pár eltört. 1. Lómaradványok: a koponya a suturak mentén szétesett. A koponya hosszú, széles, vékony falú. Az agyüreg tág, boltozatos. A profilvonal egyenes, a széles homlok kissé homorú. A tág orbiták kerekdedek. Fogazat: P

2

, dp

3

^* (

P3 váltódik), M

1

"

2

. A mandibula corpusa alacsony, a hosszú ramus elkeskenyedő. Az érvágány (inc. vasorum) mély. A mandibula alsó éle homorú, a P4 gyökérvége mélyen kinyomja a mandibula alsó falát. Az angulus „enyhén" ívelt. Fogazat: íj (ajaki széle csorbult), dÍ2-3, perforált C alv., P2, dp3^ (P4 nem a nagyméretű dp4-t löki le, váltja a fogsorban, hanem az alveolus alsó falát nyomja ki), Mj_2. Nyelvcsont két ága. Postcranialis csontok. Mellső Iábvég: 2 carpus (dext.), mc, mc4, sin. et dext., mc2 sin., ph. I-II-III. sin. et dext. Hátulsó lábvég: 6 tarsus (3 sin.-3 dext.), mt, mt2+4, ph. I-II-III. sin. et dext., sesamoideum 5 prox.-4 dist. 8 db farokcsigolya (v. caud. IV-XI). A ló neme: a C alveolus mérete alapján — mén. A ló életkora: a foggarnitúra statusa és a rágófelületek kopási stádiuma alapján — ca. 3 év. A ló marmagassága, testalkata: a négy metapodium (mc/mt) hosszméretéből számított (VITT 1952) marmagasság 139,8 cm, kisközepes testmagasságú. A középhosszú mp-okhoz képest az ujjpercek relatíve hosszúak. Á mc-ok karcsúságiindex-értéke 15,1 (sin.) - 14,8 (dext.), középkarcsú. A mc/mt hosszúsági méretarány 0,834. A patacsont (ph. III) kicsi, lekerekített. A ló mortalitása: kora tavasz. 2. Ismeretlen sírpozíciójú (17. Ács): juh dext. humerus (dist. epiph. torzult, a trochlea felülete mélyen barázdált, rágyűrődött az ízület feletti árokra; ca. 1

1

/2-2 éves). A juh mortalitása: ősz-tél. 96. sír: Férfi. Az emberváz bal oldali felkarcsontja mellett a könyöknél (6. Ács): lúd-tibiotarsus fibula. Elveszett. 99. sír: Nő. Az emberváz bal oldali vállán (lapocka, kulcscsont, mellkas), feltehetőleg másodlagos helyen, (1. Ács): juh dext. humerus (prox. epiph. nem csontosodott el, ca. 2V2-3 éves). A juh mortalitása: ősz-tél. 100. sír: Férfi. Koporsós sír. Házityúk részleges csontváza. Az emberváz bal oldali váll/nyak mellett (23. Ács): házityúkfej (koponya, állkapocs), 3 db nyakcsigolya dext. scapula-humerus-radius-ulna. Az emberi mellkas bal oldalán, a könyök belső felén (24. Ács): lumbosacrale fragm., sternum fragm., dext. pelvis-femur-tibiotarsus. 102. sír: Férfi. Az emberváz jobb oldali medencecsontján (2. Ács): 2 db juh astragalus (sin. et dext.). 106. sír: Férfi. Az emberváz jobb oldali mellkasán (3. Ács): szarvasmarha pelvis fragm. (juv.). Elveszett. 107. sír: Férfi. Az emberváz jobb oldali medence/keresztcsont alatt (6. Ács): házityúk dext.f?) femur. Ettől K-re (7. Ács): házityúk dext. (?) tibiotarsus és (8. Ács): fibula. LOVAK Az algyői honfoglalás kori temetőben 17 egyed ló maradványa ismert: 14 sírban részleges csontváza, 2 sírban ún. „állat-attribútum" egyenlítőcsontok (51., 90.), az egyikben farokcsigolyákkal együtt (90.), egy sírból (39.) csak foga került elő (9. táblázat). A lovak neme A lovak nemének meghatározásához a rendelkezésre álló koponyák és mandibulák foghíjas részében előforduló, ún. szemfogak (ebfog — dens caninus) megléte és az életkortól függő fejlődési stádiumai alapján az algyői temetőben a lóáldozatok között 13 mén volt. A feldúlt és részben megsemmisült 8. sír lovának nemmeghatározásához a megmaradt maradványok nem elegendőek. Valószínű, hogy — az algyői közösség temetési szokásainak megfelelően — ez is mén volt. A 3 évnél fiatalabb csikók esetében a tág vagy már perforált szemfog-alveolusok, a 3 évnél idősebb egyedeknél a hasadt, sorba nőtt koronájú szemfogak bizonyítják mén voltukat. A lovak életkora A lovak életkora a fogazat statusa (fogváltása), a fogkopások stádiuma, különösen az alsó metszőfogakon kialakult rágófelületek (rágólapok) alakja, zománcrajzolata alapján határozható meg (KOVÁCS-MONOSTORY 1892, 208-226; HILLSON 1990, 214-215; HECKER 1992, 48. ábra).