A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

LANGÓ Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén

jóval távolabb esik egymástól annál, hogy összetartozásuk felvetődhetne (MRT 8, 449). A Tessedik Sámuel utcát követő, bizonyosan e korszakhoz tartozó lelőhelyre a Tomasovszki-tanya mellett talált leletek utalnak. Itt egy magas partvonulaton 11. századi köznépi temető nyomait találta meg még 1926-ban Krecsmarik Endre. Ő 4 sírról számolt be, melyek közül kettőben lelet is volt. Az először előkerült női sír fonott ezüstgyürűje, s a későbbi sírok egyikében ismertté vált hajkarika utalt a temető korára. 1972-ben Juhász Irén további 3 sírt tárt fel, a bennük lévő S végű hajkarikák és gyöngyök szintén all. századi datálást erősítették (MRT 8, 411). A következő lelőhely a régi Körös-holtág déli partján elterülő Egyházföld, ahol egy minden bizonnyal nagyobb kiterjedésű temetőre utal a Juhász Irén által megmentett 3 sír, melyek közül csak egy tartalmazott leleteket. A 2. sírban nyugvó férfit lovával, valamint egy vaskéssel és egy csikózablával együtt temették el. A sír leletei arra utalnak, hogy a temetőnek biztosan volt 10. századi része, az azonban már nem derült ki, hogy a megtalált sírok esetleg egy 10. századi temető szélső sírjai voltak-e, vagy pedig egy all. században is használt temetkezés szegényesebb korábbi sírjait sikerült megmenteni (JUHÁSZ 1996, 159). A nagyobb 10-11. századi köznépi temetők sora az Oszolok határrészen elterülő hosszú homokháton helyezkedett el. Ez a víztől védett terület összesen három sírmezőt rejtett magában. A legnyugatibb a Filyó-halom, melyet a Lómer-halom követ, s végül a temetők sorát a részletesebben elemzett Velki-halomnál lelt sírok zárják. A Filyó-halomnál Krecsmarik által feltárt sírok a 10. századi temetőrész emlékei. Erre utalnak a következő leletek: az egyik feldúlt lovassírból előkerült oldalpálcás zabla, a szablya vagy kard mellékletre utaló „tőrrészek", valamint a megmentett sírokban lelt nyílcsúcsok. A viszonylag szegényesebb mellékletekkel útra bocsátott nők kerek átmetszetü, hegyesedő végű bronz huzalkarperecekkel, kauricsigákból és gyöngyökből összeállított nyaklánccal és gyűrűkkel voltak eltemetve (KRECSMARIK 1910, 64-66; KRECSMARIK 1910a, 175-177). A köznépi temetőt valószínűleg all. században is használták. Erre utalnak az 1954-ben Palov által megvizsgált csontok, melyek több sír bolygatásakor kerültek a közeli általános iskolába (MRT 8, 410-411). A Lómer-halmot szintén Krecsmarik Endre kutatta meg. 1908-ban, majd a rákövetkező években összesen több mint 10 sírt talált. Az előkerült régiségek egy újabb, a 10-11. század fordulóján használt temetőt jelölnek. A sodrott, hurkos-kampós karperec s bronz fülesgombok, valamint gerezdéit gyöngyök utaltak a szarmata kori leletekkel összevegyített Árpád-kori sírokra (KRECSMARIK 1910b, 351-352). A dolgozatban részletesen ismertetett, a Velki-halomnál feltárt temető zárta le ezt a dombvonulatot. Az itt talált leletek alapján szinte bizonyos, hogy egy olyan közösség sírjait sikerült még részben megmenteni a pusztulástól, amelyik a 10. században is itt élt. A közösség gazdagabb nőtagjait ekkor még lóval és lószerszámmal, rombusz alakú véretekkel díszített inggel vagy kéttagú csüngős véretekkel ékített ruhában temették el. A férfiak mellett nem volt ritka a fegyvermelléklet sem. Később, all. században a közösség tagjai, hasonlóan a Kárpát-medence más területeihez, itt is már legfeljebb egy-egy tárgyat (S végű vagy sima haj karika) helyeztek az elhunyt mellé. Az Oszőlőktől keletre terült el egy háromszög alakú kisebb halmon, a Podani-tanya (Kovalovszki Júliánál: Décsi-Szőlők) mellett egy Árpád-kori temető. A Palov József által feltárt sírokat jól keltezi all. századra a feldúlt első két sírban (A-B sír) lelt S végű ezüst haj karika, valamint a feltárt 2. női sírban talált obulus, Szent László király ezüstdénára (KOVALOVSZKI 1960a, 34-35; MRT 8, 435). Ettől a dombtól nem messze feküdt a Décsi-halom nevű határrész, ahol a földmunkák az 1970-es években egy nagy kiterjedésű Árpád-kori temetőt romboltak szét (MRT 8, 436). A két dombvonulattól északra, a Rózsás határrészben Krecsmarik megmentette még egy temető leleteit, melyek jellegüket tekintve sokban hasonlítottak a más ásatásain talált régiségekhez. A leletek közt volt sodrott, hurkos, spirálisan pödrött végződésű bronz karperec, ezüst ruhadísz, valamint gyöngy és kauri. A leletek a 10. század második felére keltezhető sírokra utalnak (MRT 8,470). Szarvas határának déli részén, egy 9. századra keltezett temetőben kerültek még elő 10. századi sírok maradványai. Az előkerült honfoglalás kori tárgyak és a késő avar kori leletek kapcsolata kétséges. A két 10. századra keltezhető sír közül az egyik (16. sír) tájolásában is eltér a temető 9. századi sírjaitól. A másik, a rozettás verettél, kengyellel eltemetett férfi (2. sír) tájolását tekintve illeszkedik a temető egységéhez. A sírt övező temetkezések egyike azonban biztosan nem erre az időszakra köthető (3. sír), míg a másik oldalon fekvő gyermek sírja (15. sír) pedig melléklet nélküli. Ha a népesség kontinuitása és 10. századig való