A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

FÓTHI Erzsébet – LŐRINCZY Gábor – MARCSIK Antónia: Régészeti és antropológiai kapcsolat az eurázsiai steppe és egy kora avar kori, kárpát-medencei népesség között

a közösséghez tartozó férfiak egy része máshol van eltemetve. A népesség antropológiai értelemben homogén, egy gracilis mongolid és a pamiro-fergánai europid alapnépesség keveredéséből jött létre. Típusösszetétel tekintetében az eloszlás egyenletes, mintegy 20-20%-ban europid, illetve mongolid, 60%-ban europo-mongoloid. Antropológiai alaptípus szerint a népesség torzítatlan és torzított koponyájú része nem tér el egymástól. A koponyatorzítás szokása csak a nők között fordult elő. A torzítás mértéke minden esetben enyhe volt, és véleményünk szerint a lányok fejviseletével függött össze. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a koponya torzulása nem szándékos hatás eredményeként jött létre, hanem a lányok szoros fejviseletével állt kapcsolatban. Az enyhe torzítás miatt az arc nem módosult. Ezért az embertani analógiák keresését elsősorban az arc morfológiai jellegei és csak másodsorban a torzítás típusa alapján kerestük. Mind az embertani típus, mind a torzítás formája alapján szoros hasonlóságot találtunk a hun kori Najma-Tolgoj (Mongólia), Kenkol (Kirgizia), a Dzetyasar-kultúrához tartozó Kosasar és Tompakasar (Aral-tó környéke), valamint a magyarországi gepidák és szarmaták között tovább élő, valószínűleg hun eredetű népességekkel. A torzítás fokának erősségében azonban különböznek a felsorolt szériák mindegyikétől. Ez azzal függhet össze, hogy a szegvári a vizsgált szériák közül a legkésőbbi, és mind a torzítás intenzitása, mind az elterjedtsége az idővel gyengült. A talált analógiák alapján arra következtetünk, hogy a szegvári népesség eredetét a közép- és belső-ázsiai hunok között kell tovább keresni. Végezetül néhány szó arról a látszólagos ellentétről, amely a régészeti és az antropológiai analógiák között feszül. A téma régészeti kutatásának jelenlegi állása szerint a talált analógiák köre a Fekete-tenger északi partvidékére terjed ki, míg az antropológiai eredmények időben és térben is távolabbra vezetnek. Ennek részben az az oka, hogy nincs szinkronban a régészet és az antropológiai kutatás. Míg a Szivasovka-kultúra régészetileg jól kutatott, és eredményei széles körben kerültek publikálásra, addig az antropológiai leletekről nem ismerünk egyetlen közlést sem. Ugyanakkor a közép-ázsiai és belső-ázsiai kiterjedt antropológiai kutatási eredmények ismertek a magyar kutatók számára — hála Debec, Trofimova, Ginzburg, Zirov, Miklasevskaa és mások munkásságának. A régészeti és az antropológiai analógiák összhangba hozhatók, ha az időtényezőt is figyelembe vesszük. Ez alapján az ázsiai antropológiai analógiák egy korábbi, az időszámításunk körüli, míg a régészeti analógiák hat-hétszáz évvel későbbi állomásait jelzik ugyanazon népesség vándorlásának.

4 IRODALOM ACSADI-NEMESKERI 1970 Acsádi, Gy. - Nemeskéri, J.: History of Human Life Span and Mortality. Budapest 1970. BARTUCZ 1936 Bartucz L.: A kiszombori temető gepida koponyái. — Die Gepiden-Schädel des Gräberfeldes von Kiszombor. Dolg 12(1936) 178-204. BÉRES-VÖRÖS 1998 Béres M. - Vörös G.: Korai népvándorlás kori leletek Apátfalváról. — Gräber aus der frühen Völkerwanderungszeit in Apátfalva. MFMÉ-StudArch 4 (1998) 177-187. BUZILOVA-MEDNIKOVA 1999 Buzilova, A. P. Mednikova, M. B.: Kosasar, an ancient population from the eastern Aral region: palaeodemography, osteometry, growth arrest. Homo 50/1 (1999) 66-79. FARKAS-MARCSIK-OLÁH 1993 Farkas Gy. Marcsik A. - Oláh S.: Történeti idők embere Szegváron. — The Man of Historical Times in Szeged. AnthrKözl 35 (1993) 7-37. GINZBURG-ZIROV 1949 Ginzburg, V. V. - Zirov E. V.: Antropologiceskie materialy iz Kelkolkogo katakombnogo mogiln'ika v doline r. Tálas, Kirgizkoj SSR. Sbornik MAE 10 (1949) 211-265. KIÂTK1NA 1993 Kiâtkina, T. P.: Kraniologiceskij material iz skelov mogiin'ikov Altynasar-4, Tompakasar i Kosasar. Nizov'a syrdar'i v drevnosti 2 (1993)224-242. KIÂTKINA 1995 Kiâtkina, T. P.: Kraniologiceskie issledovaniâ iz mogiin'ikov Altynasar-4. Nizov'a syrdar'i v drevnosti 5 (1995) 240-281. LIPTÁK 1959 Lipták, P.: The „Avar Period" Mongoloids in Hungary. Acta ArchHung 10 (1959) 251-279. LŐRINCZY 1992 Lőrinczy, G.: Vorläufiger Bericht über die Freilegung des Gräberfeldes aus dem 6-7. Jahrhundert in Szegvár-Oromdűlő. (Weitere Daten zur Interpretierung und Bewertung der partiellen Tierbestattungen in der frühen Awarenzeit.) Com ArchHung 1992, 81-124. 4 A tanulmány az OTKA támogatásával készült (T 029606, T 025576).