A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

D. MATUZ Edit: A Szeged-Algyő 258. kútkörzet területén feltárt preszkíta temető

fiú 5-10 éves kora között hunyt el. A mellékletek az általános szokásnak megfelelően a csontvázak bal oldalán helyezkedtek el, de két esetben az állatcsontokat tartalmazó turbántekercses tál a koponya fölé került — 83. sír (3. kép 4), 86. sír (5. kép 2) — és a 19., női sír edénye a koponya jobb oldala mellett volt. Említésre méltó melléklet még az 53. sírban elhelyezett lapos kődarab (3. kép 2; szórvány: 6. kép 3) és a 63. sír (3. kép 3) vas karperece (6. kép 4). A leletanyag nagy része eléggé jellegtelen, így a temető kapcsolataira és időrendi helyzetére vonatkozóan nehéz pontos adatokkal szolgálni. A behúzott, csonka kúpos és turbántekercses táltípus, a perem fölé magasodó fülű, árkolt vállú csésze általános késő bronzkori, kora vaskori forma, megtalálható a gávai kultúrában és tovább él a preszkíta időszakban is. A vas karperec, a kúp alakú bronzlemez csüngő, a szarvasfogból készült amulett és a lapos kő jellemző preszkíta tárgytípusok. Vizsgálataink szerint a vas karperec nagyrészt, a lemezcsüngő és a lapos kő szinte kizárólag női és gyereksírokban került elő. Megállapítottuk, hogy a kúp alakú bronzlemez csüngő a gyereksírokban feltehetően nyakláncra volt felfűzve, vagy a ruha nyakrészét díszítette. A lapos kövek a nyújtott csontvázas sírok esetében döntően a bal lábszár közelében, a zsugorítottaknál a fej fölött vagy mellett helyezkedtek el, és a zsugorított, kőmelléklettel ellátott sírok népessége tovább élt a szkíta kor idején is. Nem jelenik meg a kárpát-medencei preszkíta anyagban a függesztőedény, az agyagkarika, a csöves csontamulett és a díszített bronzlemez csüngő. Ezek közül az edény, az agyagkarika és bronzlemezek variációi előfordulnak a késő bronzkori leletanyagban, onnan vehette át az algyői preszkíta népesség. Mint erre utaltunk, minden vizsgált algyői edénytípus (kivéve a függesztőedényt), a kúp alakú lemezcsüngő, a vas karperec és a lapos kő analógiái előfordulnak a mezőcsáti kultúra gyereksírjaiban, tehát ezek a gyerektemetkezések rituális mellékletei közé tartoztak. Meglepő viszont az, hogy tárgytípusaiban — kivéve a kúp alakú bronzlemez csüngőt, ami a csongrádi sírokból is előkerült — semmi közös vonás nincs az algyői és a dél-alföldi temetők anyaga között. Az algyői temető mellékleteinek analógiáit a füzesabonyi és a mezőcsáti temető anyagában találtuk meg. Ez időbeli vagy etnikai különbséget jelenthet, vagyis a több rétegű, sokszínű népesség különböző korú és népi összetételű, kis létszámú temetőket és mellettük feltehetően kis telepeket hagyott hátra maga után az Alföld déli részén. Az algyői temető valószínűleg az első bevándorló hullám hagyatéka, ami a Tisza mentén elérte a Mátra-Bükk alji sík területeket is. A temetőt a Ha B periódus legvégére, a Kr. e. 8. századra keltezzük.

27 IRODALOM ACSADY-NEVIESKERY 1970 Acsády, G. - Nemeskéry, J.: History of Human Life Span and Mortality. Budapest 1970. CSALLÁNY 1942 Csallány D.: A Szeged-öthalmi preszkíta íjrészlet. — Le fragment dArc préscythique de Szeged-Öthalom. ArchÉrt 3 (1942) 151-154. ÉRY 1990 Éry K.: Embertani vizsgálatok Heves megye Kr. e. VIII. századi népességén. — Die anthropologische Untersuchung der aus dem 8. Jh. v. Ch. stammenden Bevölkerung des Komitates Heves. Agria 25-26 (1989-1990) 1990, 119-158. GALÁNTHA 1981 Galántha M.: Előzetes jelentés a csanytelek-újhalastói szkítakori temető ásatásáról. — Vorbericht über die Ausgrabung das skythenzeitlichen Gräberfeldes von Csanytelek-Ujhalastó. ComArchHung (1981) 43-58. GALLUS-HORVÁTH 1939 Gallus, S. - Horváth, T.: Un peuple cavalier préscythique en Hongrie. — A legrégibb lovasnép Magyarországon. DissPann II/9 Budapest 1939. GAZDAPUSZTAI 1966 Gazdapusztai, Gy.: Das präskythische Grab von Doboz. — A dobozi preszkíta sír. MFMÉ (1964-65/1) 1966, 59-64. GYUCHA 1996 Gyucha A.: Kora vaskori leletek Sarkad határában. — Früheisenzeitliche Funde in der Gemarkung von Sarkad. BMMK 16 (1996) 67-127. GYUCHA 1999 Gyucha A.: Bronz övszorító korong Sarkad határából. Ősrégészeti Levelek 1 (1999) 43-48. HANSEL 1976 Hansel, B.: Beiträge zur regionalen und chronologischen Gliederung der älteren Hallstattzeit an der unteren Donau. Bonn 1976. HANSEL 1997 Hansel, A.: Die Funde der Bronzezeit aus Bayern. Bestandskataloge Band 5. Berlin 1997. KEMENCZEI 1980 Kemenczei, T.: Ostungarn in der Frühhallstattkultur. In: Die Hallstattkultur. 27 Megköszönöm Kemenczei Tibornak hasznos tanácsait, lektori véleményét, Bánsági Juditnak pedig a tárgyrajzokat.