A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

D. MATUZ Edit: A Szeged-Algyő 258. kútkörzet területén feltárt preszkíta temető

mondható el a 82. sírban talált bronzfüggő vagy karika (7. kép 1) darabjáról is. Csonttárgyak Algyőn két darab csontamulett került elő a 82. sírból (4. kép). A hím gímszarvas fogából készült átfúrt csüngőnek (7. kép 3) analógiáit megtaláljuk a füzesabony-kettőshalmi 37. számú, kérdőjelesen férfiként meghatározott sír anyagában (PATEK 1990, 10. t. 5-12). Ott hét darab a lábszárcsontok körül, egy pedig a medence alatt feküdt, mivel mind át van fúrva, feltételezhetjük, hogy felfűzve vagy felvarrva volt valamire, ruhadíszként szolgált. Az algyői darab amulettként funkcionálhatott, mert a 82. gyereksír koponyája alatt és mellett feküdt a másik csontamulett, bronzfüggő, karika, gyöngyök, kúp alakú bronzlemez csüngő társaságában. Ezek közül a szarvasfogat, a függőt, karikát és gyöngyöket felfűzhették, és a gyerek nyakában lóghatott. A csöves csont(tibia)amulett (7. kép 2) egyedi darab, analógiáit a Kárpát-medence preszkíta anyagában nem ismerjük. Merész elképzelés szerint egy bőrből készült edényke vége, „szopókája" lehetett, amit a tárgy hosszú csövecskéjének fényesre koptatása bizonyít. A késő bronzkor, kora vaskor időszakából ismerünk ún. szopós edényeket (SHREIBER 1991, 175), amelyek gyerekek táplálására szolgáltak. Kiöntőcsöves edényt találtak AroktőPélypusztán (KEMENCZEI 1988, 92, 4. kép 5) egy gyereksírban, amit szintén étkezésnél használhattak. Kövek A preszkíta sírok jellegzetességei között tartják számon a sírokban elhelyezett lapos kődarabokat. Algyőn az 53. gyereksírból (lány), a bal lábszár mellett (6. kép 3) és szórványként került elő egy darab, amit feltehetően valamelyik sírból kiszántottak (10. kép 3). Patek Erzsébet a Heves megyei sírokban talált kövekről feltételezte, hogy dörzskőnek vagy őrlőkőnek használhatták, és ezt a szerepet szánhatták a kődaraboknak az elhunyt túlvilági életében is (PATEK 1990, 71). A füzesabonyi sírok elemzése után érdekes megállapításra juthatunk: 11 esetből nyolcban biztosan felnőtt női sírból, két esetben gyereksírból, egy esetben pedig kérdőjelesen

12 női sírból került elő lapos kő.

13 Egy makiári női(?) sírban, két tarnaörsi női sírban, három siroki női sírban és egy kérdőjelesen női sírban, egy mezőcsáti női sírban voltak kövek, az algyői és a füzesabony-öregdombi kő gyereksírból származik. Elhelyezkedése szerint Maklár-Koszpériumon a 97. női(?) sírban a lábfejektől keletre, a bal oldalhoz közelebb (PATEK 1990,65, 33. t. 3,19. t. 4), Tarnaörs-Csárdamajoron a 2. női sírban az edények mellett, a koponyától északra volt a kő (PATEK 1990, 67, 35. t. l, 18. t. 5), a feldúlt „A" női sírban nem ismerjük a helyét (PATEK 1990, 67, 26. t. 8). Feltűnően sok női sír és azokban lapos kő került elő Sirok-Akasztómályon, a 2. sírban a bal alsó íábcsontnál (PATEK 1990, 66, 34. t. l), a 3. sírban a bal alsó lábcsont mellett (PATEK 1990, 66, 34. t. 2), az 5. sírban a bal térd közelében (PATEK 1990, 66, 34. t. 4), a 7. női(?) sírban a megmunkált homokkő a sír DNy-i sarkánál feküdt (PATEK 1990, 66). Lapos kő került elő egy ároktő-pélypusztai sírból is, a sírban nyugvó neme ismeretlen, a kő — amely elveszett — a bal lábszáránál volt (KEMENCZEI 1988, 92). A mezőcsáti sírokból is előkerültek kövek, de ezek obszidiánpengék, kőpengék, kovapengék voltak (PATEK 1993, Abb. 26. 10, Abb. 28. 6, 17, Abb. 31. 29). Itt a lapos kő sírba helyezése nem jellemző, a közel negyven sírból csak egy női sírban fordul elő, ahol a bal lábcsonttól délre találták meg (PATEK 1993, 53. sír: 146, Abb. 22. 4). Füzesabony-Öregdombon a 9. gyereksír bal combcsontjánál találtak egy ovális Őrlőkövet (KEMENCZEI 1989, 58). Tehát adataink szerint a 22, lapos követ tartalmazó sírból 14 női, 4 gyereksír volt, 3 kérdőjelesen nőnek meghatározott sírból, egy sírnál a nembeli meghatározás ismeretlen. Ez alátámaszthatja Patek Erzsébet ötletét, mert a gabona megőrlése női feladat volt. Ugyanakkor ezek a kövek csak részben 12 A 29., női(?) sír (ÉRY1990,133) mellékleteinek leírásánál Pateknem említ követ, ezt csak a mellékelt, Szabó János Győző által készített táblázat jelöli (PATEK 1990). 13 A füzesabony-kettőshalmi 6., női váznál a bal lábfejtől E-ra (PATEK 1990, 62, 30.1.1, 4. t. 2), 13. női váznál a jobb medencelapát alatt (PATEK 1990, 63, 30. t. 4, 5. t. 22), a 23. női sírnál nincs megadva adat (PATEK 1990, 63, 7. /. 18), a 40. női sírnál a váztól DNy-ra — ezfeltehetően a bal oldalt jelenti —feküdt a csiszolt felületű kő (PATEK 1990, 63, II. 1.1

1). A 42. gyereksírban a koponyatetőnél volt a kő (PATEK 1990, 64), a 43. női sírban a homokkőből készült dörzskő a térdeknél, bal oldalt (PATEK 1990, 64, 31.1.1,13. t. I), az 55. női sírban a jobb lábszár mellett (PATEK 1990, 64, 31. t. 3, 14. t. 4), a 60. gyermeksírban a bal alsó lábszárcsont mellett (PATEK 1990, 64, 32.

1.1,15. t. II), a 62. női sírban a karoknáljobb oldalt (PATEK 1990, 64, 32. t. 2,15. t. 10), a 63. női sírban a lábfejtől É-ra, bal oldalt (PATEK 1990, 64, 32. t. 3) találták meg a követ.