A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
D. MATUZ Edit: A Szeged-Algyő 258. kútkörzet területén feltárt preszkíta temető
hoztunk összefüggésbe (D. MATUZ 1992,17-18, XIV. t. 15-16, 19, XXI. t. 2-3 stb. 6 ). A késő bronzkori Gáva-kultúra leletei között is megtalálható egy variációja (KEMENCZEI 1984, Taf. CXXXVII. 7, 16; V. SZABÓ 1996, 33, 42. kép 5-6 stb.). Ez a töredék kissé más jellegű, és kevés ahhoz, hogy a területileg és az időben is közel eső Hódmezővásárhely-Gorzsa-Czukormajor Basarabi-Bosut-népességre utaló, hasonló típusú anyagával (SZABÓ 1988, 91, 95-98, 5. kép 1-2, 7. kép 3, 9. kép 4) összefüggésbe hozzuk, de felhívja a figyelmet arra, hogy ez a bevagdalt peremű fazéktípus előkerülhet majd preszkíta sírjainkból is. A szeged-öthalmi lemezkarikák, a csongrádvendelhalmi tölcsér alakú csüngők és a gomolavai leletek között előforduló hasonló tárgyak (TASIC 1972, 27, Taf. 2-5), valamit az ároktői és a csépai bepecsételt díszű csészék alapján Kemenczei Tibor feltételezte az Al-Duna vidéki Basarabi-kultúra, a vajdasági-szerémségi Bosut-csoport és a mezőcsáti kultúra kapcsolatát 7 (KEMENCZEI 1988, 95, 4. kép 3, 5; KEMENCZEI 1989, 64, 9. ábra 2). Összegyűjtötte a Duna-Tisza vidék és Északnyugat-Balkán kapcsolatait bizonyító fémtárgyakat is (KEMENCZEI 1988a). Száraz Csilla részletesen ismertette a Basarabi-Bosut-kultúrkör jellemzőit, magyarországi előfordulásait, és kiemelt még néhány, a preszkíta anyagban megjelenő típust (SZÁRAZ 1999, 201-211, 1. kép 4-5, Füzesabony-Kettőshalom, Tarnaörs-Csárdamajor). A mezőcsáti kultúra leletanyagában a keleti, steppei elemek mellett megjelentek a Basarabi-Bosut-népesség elemei is. Az algyői leletanyag elemzése során nem bizonyítható ennek konkrét hatása, a kúpos nyakú, perem fölé magasodó fülű csésze, az agyagkarika és a bevagdalt peremű fazéktöredék mutathat ebbe az irányba. A sírokon kívül, szórványként előkerültek az ásatási területről különböző típusú edénytöredékek: turbántekercses peremű tálak darabjai (9. kép 1-2, 4), öblös hasú tál vagy edény töredéke (9. kép 6), ujj benyomással tagolt plasztikus bordával díszített fazekak darabjai (9. kép 7; 10. kép 2), lapos fogófüllel ellátott edények (9. kép 5; 10. kép 1). Ezek általánosan előforduló késő bronzkori, kora vaskori formák, a preszkíta leletanyagban is megtalálhatóak (KEMENCZEI 1988, 94, 5. kép 8; PATEK 1990, 2. t. 6, 23. t. 3). A szórványok feltehetően szétszántott sírok vagy ürgejáratból előkerült edények darabjai, az „a" gödör utalhat esetleg településnyomra. Fémek Kúp alakú bronzlemez csüngő 8 került elő az algyői 82. számú gyereksírból (7. kép 8). Az analógiák keresésénél feltűnő volt, hogy a füzesabonyi sírok közül négy esetben női sírból 9 — FüzesabonyKettőshalom 13. sír: 19 db csüngő, valószínűleg a kezénél (PATEK 1990, 63-64, 30. t. 4, 5. t. 2-20), 23. sír: 3 db csüngő a jobb combcsontnál (PATEK 1990, 7. t. 1-3), 62. sír: 5 db bronzlemez a jobb kézfejnél (PATEK 1990, 32. t. 2, 15. t. 2-6), 63. sír: 7 db kúp alakú bronzlemez ajobb alkarnál (PATEK 1990, 32. t. 3, 12. t. 1-7) —, egy esetben kérdőjelesen női sírból — 29. sír: 4 db ajobb kéznél (PATEK 1990, 63, 8. t. 1-4) —, két esetben pedig gyereksírból — Algyő 82. sír: 1 db a nyakában (7. kép 8), Füzesabony-Öregdomb 2. sír: 10 db az állcsont alatt és a mell tájékán (KEMENCZEI 1989, 55, 64, 3. ábra 10) — kerültek elő ilyen csüngök. A dormánd-hanyipusztai 3. sír neme nincs meghatározva, innen is előkerült egy kúp alakú bronzlemez csüngő (PATEK 1990, 68, 3. t. 3). A mezőcsáti temető anyagára nem jellemző, a 95. számú szétszántott gyereksír mellékleteként találtak két darabot (PATEK 1968a, Taf. I. 23-24; PATEK 1993, 147, Abb. 32. 28). Csongrád-Vendelhalmon (PÁRDUCZ-CSALLÁNY 1944-1945, 89, XLVII. t. 3-4, 7-10, 13-14; KEMENCZEI 1988a, Abb. 3. 9-11, 14-18) sincs megadva a váz neme, de a 100 cm-es hosszúság gyereket feltételez, a leletek, köztük a 8 db csüngő a bal vállánál került elő. Csongrád-Saroktanyán preszkíta sír tártak fel (RégFüz 24 (1972) 6), melynek mellékletei kúp alakú lemezcsüngők voltak. 10 Megállapíthatjuk, hogy ahol a sírok nembeli meg6 D. Matuz, E.: Archäologische Denkmäler der östlichen und südlichen Beziehungen im Fundmaterial der Erdwälle der Kyjatice-Kuliur in Nordungarn. Budapest 1998. (Kézirat.) 2. kép 5, 3. kép 1-5, 7-15, 4. kép 1-3. 7 Kemenczei T.: A Kárpát-medence keleti kapcsolatai a Kr. e. 8. században. Nagydoktori értekezés. Budapest 1993. (Kézirat.) 8 A kúp alakú és a tölcsér alakú bronzlemez csüngő elnevezést következetlenül használja a szakirodalom, az algyői csüngőre és analógiáira a kúp alakú lemezcsüngő kifejezést használjuk 9 A nemek meghatározásánál Éry Kinga 1990-es összefoglaló tanulmányát vettük mérvadónak. A 63. sír esetében az „ a " sírt tekintettük a mellékleteket tartalmazó sírnak míg a „b "feltehetően a magányos koponyát jelölte. 10 Kemenczei T.: A Kárpát-medence keleti kapcsolatai a Kr. e. 8. században. Nagydoktori értekezés. Budapest 1993. (Kézirat.)
