A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

STAUB Péter: A honfoglalás kori tegezcsontok időrendjéhez

gye Árpád-kori — gyakran lovas — íjászainak, érmékkel biztosan all. század első felére keltezhető, teljes leletösszefüggéseikben többségében még közületien temetkezéseiben a nyílcsúcsok, illetve a tegezvasalások közt jelenleg ugyanis nem ismertek faragott mintájú tegezcsontok,

21 s a Kárpát-medence egészét tekintve is ezen időszak temetőiből már csupán díszítetlen fedélcsontokról tudunk (TROGMAYER 1962, IV. tábla 6; KOVÁCS 1985, 3. kép 2a). Az avar kori darabokhoz hasonlóan, formájuk és mintájuk alapján tehát a honfoglalás kori tegezcsontokjelentős része is kronológiai értékkel bír. A nyíltartók zárásában a két korszak tegezei közt úgyszintén hasonlóság gyanítható. A 10. századi tegezek vasmerevítői közt gyakran kerül elő egy mandula alakú, keskeny nyúlvánnyal ellátott vastárgy, melyet bolygatatlan sírok esetében mindig a nyakpánt alatt középen, kiszélesedő részével a tegezszáj irányában találni. Bár funkciója még bizonytalan, következetes helyzete, egy magyarhomorogi sírmegfigyelés, valamint közép-ázsiai falfestmények sora elképzelhetővé teszi, hogy a tegezt középvonalában záró szerkezet fogantyújáról lehet szó (RÉVÉSZ 1985, 41^12; MESTERHÁZY 1994, 327-328). Ugyanezen a helyen, kora, de főképp közép avar kori tegezek egy része esetében, alsó részén keresztben átfúrt, kúp vagy állatfej — madár/kígyó — alakú csonttárgyat találni (3. kép), mely — pálca vagy fűző tartozékaként •— hasonló rendeltetésű tárgynak képezhette részét (KISS s. a.).

22 IRODALOM BAKAY 1973 Bakay K.: Az avarkor időrendjéről. Újabb avar temetők a Balaton környékén. — Zur Chronologie der Awarenzeit. Neue aw arenzeitliche Gräberfelder in der Umgegend des Plattensees. SMK 1 (1973) 5-86. BARTHA 1987 Bartha A.: A magyar nép őstörténete. In: Magyarország története 1:1. Főszerk.: Székely Gy. Budapest 1987, 375-574. BÁLINT 1936 Bálint A.: A szakáiháti Árpád-kori temető. — Gräberfeld aus der Arpádenzeit in Szakáihát. Dolg 12 (1936) 205-221. BÁLINT 1976 Bálint Cs.: A honfoglaláskor In: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba 1:1. Szerk.: Hajdú P. - Kristó Gy. - Róna Tas A. Budapest 1976, 121-164. BÁLINT 1976a Bálint Cs.: A magyarság és az ún. Bielo-Brdoi kultúra. — Die Ungarn und die sog. Bielo-brdo Kultur (BK). Cumania 4 (1976) 225-254. BÁLINT 1977 Bálint Cs.: Honfoglaláskor XXXI. Keletipárhuzamok 5. In: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba II. Szerk.: Hajdú P. Kristó Gy. - Róna-Tas A. Budapest 1977,234-235. BÁLINT 1989 Bálint, Cs.: Die Archäologie der Steppe. Steppenvölker zwischen Volga und Donau vom 6. bis 10. Jahrhundert. Wien-Köln 1989. BÁLINT 1991 Bálint, Cs.: Südungarn im 10. Jahrhundert. Budapest 1991. BENDE 1998 Bende L. : A pitvarosi késő avar kori temető 51. sírja (Adatok a késő avar kori lószerszámok díszítéséhez). — Das Grab 51 im spätaw arenzeitlichen Gräberfeld von Pitvaros (Beiträge zur Verzierung des spätaw arenzeitlichen Pferdegeschirre). MFMÉ - Stud Arch 4 (1998) 195-230. BENDE-LŐRINCZY 1997 Bende L. - Lőrinczy G.: A szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető. — Das Gräberfeld von Szegvár-Oromdűlő aus dem 10. bis 11. Jahrhundert. MFMÉ - StudArch 3 (1997) 201-285. B OK IJ-PLETNYO V A 1989 Bokij, N. M. - Pletnyova, S. A.: Nomád család 10. századi sírjai az Ingül folyó völgyében. — Gräber einer nomadischen Kriegerfamilie aus dem 10. Jh. im Ingul-Flußtal. ArchÉrt 116 (1989) 86-98. CSALLÁNY 1941 Csallány D.: Újabb honfoglaláskori leletek Szentes környékéről. — Neuere Funde den ungarischen Landnahmezeit aus der Umgebung von Szentes. Fol Arch 3-4 (1941) 182-192. DAIM 1987 Daim, F.: Das awarische Gräberfeld von Leobersdorf NÖ. Wien 1987. DIENES 1956 Dienes, I.: Un cimetière de Hongrois conquérants à Bashalom. — Vengerskij mogilnik vremeni zavoevaniâ rodiny iz Bashalom. Acta ArchHung 7 (1956) 245-277. DIENES 1960 Dienes I.: Honfoglaló magyarok sírjai Nagykőrösön. — Gräber der landnehmenden Ungarn in Nagykőrös. ArchÉrt 87 (1960) 177-187. DIENES 1965 Dienes L: A honfoglaló magyarok. In: Orosháza története. Szerk.: Nagy Gy. Orosháza 1965, 136-174. 21 Békés-Povádzug 58. sír (TROGMAYER 1962, 18-20), Csanytelek-Dilitor 54. sír (SZÉLI 1941, 249-252), Kiszombor-B 217. sír (KISS 1985,338), Kiszombor-C 13. sír (MÓRA 1932, 58), Kiszombor-E 13. sír (KISS 1985, 338), Kiszombor-E 39. sír (BÁLINT 1976a, 241, 127.).), Magyarhomorog-Kónyadomb 25. sír (KOVÁCS 1999, 381, Anm. 94), Sarkadkeresztúr-Barna-tanya 117. sír (MEDGYESI1993, 488-489). 22 Az alapos lektori véleményért Révész Lászlónak, a képtáblák rajzaiért pedig Marton Tibornak tartozom baráti köszönettel.