A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

zépső bronzkori Vatya-kultúra edényein is nyomon követhetjük (pl. Kulcs, Bölcske-Vörösgyír, Ujhartyán-Vatya — BÓNA 1975. Taf. 1. 2, Taf. 29. 3). A Nagyrév-kultúra közép-Tisza-vidéki területein jelentősebb mértékben a korai klasszikus nagyrévi időszakban és a Tisza-vidéki tellek keletkezésének időszakában terjedt el (pl. Nagyrév-Zsidóhalom — CSÁNYI 1992, 86, Abb. 48-19; Tószeg-Laposhalom — BANNER-BÓNA-MÁRTON 1957. Abb. 1. 9. 16. 25). Kiemelkedik ebből a körből a Nagyrév-Zsidóhalmon feltárt temetkezések egy csoportja (ún. C sírcsoport), ahol különösen meghatározó volt a geometrikus díszü edények jelenléte (CSÁNYI 1992. 86-87). A dél-alföldi, egyértelműen nagyrévi leletanyagban ritkán fedezhetők fel karcolt-mészbetétes, geometrikus díszítésű töredékek (pl. HódmezővásárhelyBarci-rét 1964/XI/2. gödör — KULCSÁR 1997, III. t. 3). Jóval gyakoribbak a Perjámos-kultúra telepein és főként temetőiben, ahol bögréket és tálakat is díszítenek ilyen módon. Ezek között ritka az összetett díszítésű edény (pl. Gyula-Törökzug — KÜRTI 1974, 43^5, 21. kép, 2. ábra; Mokrin 40., 110., 282. sírok — GIRIC 1971, Tab. XIV. Gr. 40/2, Tab. XXXIV. Gr. 110/2, Tab. LXXIV. Gr. 282/3), gyakoribb az egyszerűbb geometrikus minta (pl. Deszk — BÓNA 1975, Taf. 83. 5; SzŐreg — BÓNA 1975, Taf. 95. 5, Taf. 106. 4, Taf. 107. 17-18; Mokrin 95., 133., 230., 235., 286. sírok — GIRIC 1971, Tab. XXVII. Gr. 95/1, Tab. XXXIX. Gr. 132/4, Tab. LX. Gr. 230/4. Tab. LXIII. Gr. 240/2, Tab. LXXVI. Gr. 286/1). A 19. gödörben talált bögrén egy rombusz sarkaira állított V minta jelenti az ismétlődő motívumot. Ennek kidolgozottabb, részletesebb példáját a gyula-törökzugi kis bögrén találjuk meg (KÜRTI 1974, 2. ábra), és megjelenik a szőregi temető táljainak belső oldalán is (BÓNA 1975, Taf. 105. 2, 5). Ugyanez az alapmintája egy tószegi edénynek is, ezeken azonban a belső rombuszt nem állítják éleire (BANNER-BÓNA-MÁRTON 1957, Abb. 1. 16; SCHREIBER 1984, 5. kép 6a-b). A szórvány kis bögre szálló madár motívuma (SCHREIBER 1984, 17. sz. jelkép, 25, 12. kép) önállóan a szőregi temető kétfülű korsóinak vállán található meg (pl. BÓNA 1975, Taf. 105. 3, Taf. 106. 4). A Hódmezővásárhely-Kökénydombról fentebb már említett bögrék szintén korai perjámosi leletekkel együtt kerültek elő. A baksi edények esetében a karcolt geometrikus motívumok bögréken való megjelenését a korai perjámosi és korai nagyrévi kör együttes hatásának tulajdonítjuk. Bordadíszes edények A fenti karcolt díszes bögrék csoportjához hasonlóan a korai perjámosi és a korai nagyrévi körben egyaránt megjelenő bordadíszes edények jelenléte is a két kulturális egység kapcsolataira utal. Bakson a települési rétegek között és gödrökben (rétegbe/gödörbe keveredett szórványként) találták meg ezeket a töredékeket, melyek kisebb-nagyobb korsók és nagyobb edények vállrészének kiemelésére szolgáló plasztikus, kettős bordadísszel és az ezeket összekötő kis füleccsel, bütyökfüllel, illetve apró bütyökkel díszítettek (A szelvény 80-110 cm: 5. kép 6; B szelvény északi vége, padló felett és padlószint: 22. kép 1-2, 4-6; 52. gödör: 45. kép 5; 92. gödör: 53. kép 2). A Tisza-vidéki ún. kőtörési leletcsoportban jelenik meg a korsók, tálak hasi részét függőleges kettős-hármas bordadísszel kiemelő díszítési mód (BÓNA 1963, Pl. X. 2, 5-6, Pl. XI. 2, 5-6, Pl. XII. 2, 4-5, 11, 14). Kissé más formában, de az Óbéba-Pitvaroscsoport kétfülű edényein is megtalálhatjuk (BÓNA 1965, Pl. I. 5). Maga a díszítési forma a Nagyrévkultúra klasszikus és kései időszakában változatos formában él tovább (CSÁNYI 1983, 9. kép 10, 14a kép). A Nagyrév-kultúra korsóin fellelhető bordadíszítés használatának párhuzamos jelenségeként a Perjámos-kultúra táljain és korsóin is megtalálható bordadíszítést említjük, mely a karcolt — bordákat imitáló — díszítéssel váltakozva, illetve azt kiegészítve figyelhető meg a kultúra edényein és a középső bronzkori periódusban is továbbél (pl. GIRIC 1971, Tab. XV. Gr. 46/2, Tab. XXI. Gr. 69/4; BÓNA 1975. Taf. 94. 1, Taf. 95. 5, 11, 15. Taf. 96. 12, 14. Taf. 97. 3, 8, Taf. 98. 3-4). A baksi bordadíszes töredékek között nem találkozunk csak a hasi részt kiemelő kettős-hármas, függőleges bordadísszel. A töredékekhez legközelebb pl. a Szolnok-Szölősi halomról ismert nagyobb tárolóedény és füles fazekak (CSÁNYI 1983, 10. kép 3-5), illetve a szőregi temető korai perjámosi korú korsóinak vállvonal kiemelése áll (BÓNA 1975. Taf. 96. 14, Taf. 97. 3, Taf. 98. 3-t). Korsók Egy kétfülű, csonka kúpos nyakú, fekete, felül fényezett, a hasvonala alatt azonban csak mattra simított felületű edény (36. gödör: 16. kép 1,1a) sorolható ide. A széles szalagfüleket a vállon összekötő lapos árkolás közepén apró bütyök van. A forma egyértelműen a korai perjámosi kortól meg-