A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

kevert anyagú korai nagyrévi/korai perjámosi korú gödréből (19647X1/2. gödör — KULCSÁR 1997. III. t. 5). Szűkebb, íveltebb nyakú változatát Orosháza környékéről, szórvány leletként ismerjük (KALICZ 1965. VII. t. 1). A Tisza jobb partján található, e kérdéskörhöz kapcsolódó leletek esetében eddig közöletlen együttesekre kell hivatkoznunk. A ma Szatymazhoz tartozó Jánosszállásról (az egykori Gróf Árpád birtokról) 1934-ben 39 darab fülesbögre és négy, további füles edény került a szegedi múzeumba.

37 Eddig ezek közül egy kis fülesbögre (HORVÁTH 1984, 23, Tab. VIII. 2) és a négy füles edény (KÜRTI 1974, 48, 41-45. kép)

38 került közlésre. A korabeli feljegyzések alapján a területen földmunkák során megbolygatott zsugorított csontvázas temetkezések mellett kerültek elő a leletek; a sírokról dokumentáció nem készült.

39 A múlt század végén Sövényháza lelőhely megnevezéssel további két, hasonló bögre került a szegedi múzeum gyűjteményébe. E bögrék lelőkörülményeiről közelebbi nem ismert.

40 A vizsgált egyfülű bögretípus ismert párhuzamainak áttekintése után megállapítható, hogy a szórványleletek mellett — Ada-Mohol/Ada (Yu), Hajdújárás/Hajdukovo (Yu), Orosháza, Oszentiván, Sövényháza — elsősorban zsugorított csontvázas temetkezések mellékleteiként (Oszentiván), illetve erre utaló lelőkörülmények között — Hajdújárás/ Hajdukovo (Yu), Jánosszállás, Oszentiván, Röszke — kerültek elő. Feltehetően településről származnak a Hódmezővásárhely-Kökénydombról ismert bögrék, és a Hódmezővásárhely-Barci-réti töredékek. Kiemelkedik ebből a körből a baks-homokbányai település leletanyaga, ahol a bögrék nagyszámú használatával találkozunk. Mindezek alapján tehát e bögrék a Tisza mindkét partján, temetkezések mellékleteként és településeken egyaránt megtalálhatók. Bár mennyiségileg eddig több darab került elő a Tisza jobb parti sávjában, ennek ellenére készítésüket és használatukat nem lehet egyértelműen csupán e területre korlátozni. A Tisza Körösöktől az Aranka-érig terjedő szakaszán eddig az Ada-csoport, az Obéba-Pitvaros/korai Perjámos-kultúrák területén és a korai Nagy révkultúra településterületén egyaránt megvannak a kora bronzkor 2-3. időszakában. Sajnos a legjobb párhuzamok esetében (így pl. az ószentiváni telep és temető, a hódmezővásárhely-kökénydombi teleprészlet, illetve a jánosszállási edények) a pontos leletösszefüggések nem ismertek. Az analógiák között fentebb felsorolt bögréken belül bizonyosan el lehet különíteni változatokat pl. a nyakrész szélessége, illetve az edények felületkiképzése (matt vagy fényezett felület) alapján, melyek mögött időrendi különbségek is lehetnek. Kronológiai és kulturális kiindulópontul a mindezidáig az Ada-csoport körébe sorolt bögrék szolgálhatnak.

41 A csoport területéről összesen négy lelőhelyről, szórvány leletként eddig 6 kis bögrét ismertünk — Ada-Mohol/Ada (Yu), Hajdújárás/ Hajdukovo (Yu), Jánosszállás, Nosza/Nosa (Yu). A kutatás az Ada-csoportot a Somogy vár-Vinkó vci-kultúra ún. Szava-Lánycsók típusú leletanyagának variánsaként határozza meg (HORVÁTH 1984, 24-28; BÓNA 1992, 15) és eredetét is e kultúrkörhöz köti. Azonban ezeknek a tömzsi, kónikus nyakú, árkolással kiemelt vállú kis bögréknek az előzményei nem találhatók meg a Somogyvár-Vinkovcikultúra kerámiaanyagában, és ennek alapján ezek nem sorolhatók az Ada-csoporthoz. Már Horváth Ferenc is a korai Nagyrév-kultúra felé mutató kapcsolatok jeleként értelmezte e bögretípust (HORVÁTH 1984,23). A többi fentiekben felsorolt kis bögre lelőhelye a korai nagyrévi és korai perjámosi befolyási zónában található. A két kulturális egység határának meghatározása, különösen a Tisza 37 A leletanyag a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 53.11.1-44. ltsz. alatt található; közlésének előkészítése folyamatban van. Ezúton is köszönetet mondunk a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársainak, hogy a régészeti gyűjtemény régi adatainak és tárgyainak megismerését lehetővé tették. 38 Kürti Béla e négy edényt a Nagyrév-kultúra leletei között ismerteti, a kis bögrékre pedig a Vatya-kultúra leleteiként utal (KÜRTI 1974, 48). 39 Váradi A.: Szatymaz régészeti topográfiája. JATE, szakdolgozat, kézirat. Szeged 1992. Ezúton is köszönetet mondunk Váradi Adélnak, hogy szakdolgozatának eredményeire hivatkozhatunk. 40 Közöletlen leletanyag a szegedi múzeum gyűjteményében (MFMltsz.: 55/1884, 56/1884). A leltárkönyvben Tisza Lajos ajándékaként szerepelnek. Szintén Sövényházán került elő egy füles korsó, melynek párhuzama az Asotthalotn-Borgazdaság lelőhelyen talált, bolygatott csontvázas temetkezés mellékletei között van meg (KÜRTI 1974, 46, 33. kép; HORVÁTH 1984, 15, Tab. V. 2). A lelet még közöletlen. 41 Az elmúlt közel húsz év kutatásában nem gyarapodott az Ada-csoporthoz sorolható leletek köre. A Duna-Tisza közének déli, bácskai területeiről továbbra sem ismerjük az Ada-csoport leleteit (kivéve a Zomborról/Sombor (Yu) ismertetett és csak fenntartásokkal az Ada-csoporthoz sorolható belső díszes tálat).