A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

KORA ÉS KÖZÉPSŐ BRONZKORI TELEPÜLÉS BAKS-HOMOKBÁNYA (CSONGRÁD MEGYE) LELŐHELYEN P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen (1. kép 1) 1966-ban Trogmayer Ottó végzett kéthetes feltárást. Az Új Elet Tsz tulajdonában levő homokbányából ekkor már egy éve folyamatosan hordtak homokot építkezésekhez. A lelőhely a Bäks és Mindszent közötti út jobb oldalán, közvetlenül az út melletti Ny-K irányú dombhát nyugati végén, a baksi elágazástól 500 méterre fekszik. A rövid leletmentés alkalmával 7 különböző nagyságú, egymástól metszetfalakkal elválasztott, majd később egybenyitott szelvény segítségével kb. 18,3x10,8 méteres felületet vizsgáltak meg (1. kép 2). Ennek során a középső bronzkori Vatya-kultúra (Vatya III - Vatya-Koszider korú) nyíltszíni településének házát és gödreit figyelték meg. A Vatya-kultúra településének rétege alatt a kora bronzkor 2-3. korszakára datálható néhány zárt gödröt és egy 18 kis bögréből álló edénydepót (kora Nagyrév-kultúra) tártak fel.

1 Sajnos a pontos rétegtani megfigyelést több tényező is megnehezítette: egyrészt az őskori településen később újkori házat építettek és számos állatjárat is megzavarta a rétegszerkezetet; másrészt a Vatya-kultúra építkezési technikája és településszerkezeti sajátosságai

2 már az őskorban megbolygatták a rétegsort. A kora bronzkori leletanyag elkülönítése a zártnak tekinthető gödrök esetében nyilvánvaló, ugyanakkor a fentebb említett okok miatt a Vatya-kultúra rétegeiben is előfordul a Nagyrév-kultúra kerámiája. A lelőhely leletanyagának rétegtani meghatározása így csak néhány kisebb, metszet- és rétegtani adatokkal alátámasztott felületrészlet esetében lehetséges.

3 A TELEP JELENSÉGEK ES A LELETANYAG LEÍRÁSA A szelvény Közvetlenül a homokbánya falánál nyitott, kb. 6x4 m nagyságú szelvény (1. kép 2). A második ásónyomban (kb. 20-50 cm mélységben) a szelvény keleti és délkeleti részén sárga agyagfoltok jelentkeztek. Az ásónyomos módszer következtében a rétegek anyagában már a második ásónyomtól keveredés tapasztalható a vatyai és a kora bronzkori leletanyagban. A kb. 4 ásónyomig folytatott mélyítést 110 cm mélyen fejezték be. A szelvény területén 15 különálló gödröt, illetve cölöplyukat figyeltek meg. A gödrök leletanyagában is keveredett a két korszak kerámiája. 0-20 cm: Középső bronzkori leletek: 1. Barna színű, vastag falú tárolóedény kihajló peremének és tölcséres nyakának töredéke (6. kép 6). Ltsz.: 71.1.10.2. Szürke színű szalagfül töredéke (6. kép 5). Ltsz.: 71.1.12. 3. Szürke színű szalagfül töredéke (6. kép 4). Ltsz.: 71.1.16.4. Szürke színű, kihajló peremű, ívelt nyakú és testű tálfazék töredéke (6. kép 1). Vállán bevagdosással tagolt borda látható. Füle a pere/ A kora bronzkori leletek leírása és értékelése Kulcsár Gabriella, a középső bronzkori leletek leírása és értékelése P. Fischl Klára, a mészbetétes díszítésű leletanyag leírása és értékelése Kiss Viktória munkája. Ezúton mondunk köszönetet Dr. Trogmayer Ottónak a leletanyag feldolgozásra való átengedéséért. A leletek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 71.1.1-435., 73.2.1-119., 74.1.1-754., 80.2.1-48., 82.2.1., 83.2.L, 84.1.1. leltári szám alatt, a dokumentáció a MFM RégAd 324-76/I-V, 324-76/20-35. szám alatt találhatók. A feldolgozás az OTKA támogatásával készült, a pályázatok száma: F022534, F025388. A rajzokat Bodnár Katalin, Czifrák László, Kiss Viktória és Sáfrány András né készítették. A fotók Fenyvesi Róbert és Pusztai Tamás munkái. 2 Ld. lentebb a településszerkezeti elemzésnél! 3 A lelőhely leletanyagából különböző szempontú válogatások már korábban is ismertek voltak: BÁNDI 1968, 66, V. t. 2-4; GOLDMANN-SZÉNÁSZKY 1971; KÜRTI 1974, 46-47, 34-36. kép.