A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

Florin GOGÂLTAN: The Southern Border of the Otomani Culture

ton a Vattina-kultúrába sorolta. A Cornesti-Crvenka-csoport edényformáit elemezve azt találtam, hogy a székudvari edényformák jelentős hányada jól beleillik ebbe a csoportba. Ezek után óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy hová soroljuk a Székudvar-Cávájdia telltelepet: az Otomani-kultúrába vagy a Cornesti-Crvenka-csoportba? A déli hatásról árulkodó edényformák, valamint díszítőelemek alapján ezt a lelőhelyet a Cornesti-Crvenka-csoport településeihez sorolhatjuk. Meg kell azonban említenem, hogy a székudvari telep a Cornesti-Crvenka-csoport elterjedésének peremén fekszik, ahol erőteljes és állandó kapcsolatokat tartott fent az Otomani-kultúrával. Ugyancsak a peremterületen elhelyezkedő telepnek tekinthető a Gyulavarsánd-Movila dintre vii telep is. Csakis ezzel magyarázhatók a gyulavarsándi telltelepülés, illetve a Berettyó- és az Ér-vidék településein előkerült kerámiaanyag közötti jól megfigyelhető különbségek. Az a tény, hogy a gyulavarsándi telltelepülés az Otomani-civilizáció peremén helyezkedik cl, újabb érvet jelent számomra a Gyulavarsánd-kultúra elnevezés elvetésére. Florin Gogâltan Institutul de Arheologire si Istoria Artei Cluj-Napoca 3400 Str. C. Daicoviciu, nr. 2 Románia E-mail: gflorin@codec.ro Sajnos a tudományos kutatás jelenlegi helyzete miatt nem állapítható meg pontosan az Otomani-kultúra elterjedési területének déli határvonala, mivel a terület nem megfelelő mértékben kutatott, az őskori közösségek vándorlását zárt területen nehéz régészeti módszerekkel követni, és a különböző kultúrák elterjedésének peremvidékén található telepek anyagát nehéz pontosan azonosítani kulturális szempontból, valamint az etnoarhaeológiai analógiák arra utalnak, hogy az „őskori" népcsoportok közötti határt gyakran csak egy folyóvíz, egy mocsár, egy domb vagy pusztán egy jellegzetes, nagyobb méretű fajelölte. Véleményem szerint a középső bronzkorban a FehérKörös alkotta az Otomani-kultúra és a Cornesti-Crvenkacsoport elterjedésének határvonalát. Erre utal a székudvari, illetve a gyulavarsándi kerámia hasonlósága, bár Székudvar a Fehér-Körös déli, Gyulavarsánd pedig az északi partján fekszik.