A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

BARBU, Mircea – HUREZAN, Pascu – SZATMÁRI Imre: Márki Sándor és az aradi líceum régiséggyűjteménye (1882-1887)

4-5.0. Ssz A tárgy leírása. Dbsz. A lelet helye s ideje. A lelet körülményei. Az adományozó neve és lakása. Az adományozás ideje. Jegyzet. 1. Nyírfa-kövület. 1 Dézna (Arad) Török Béla Cs.-Simánd 1881. május 17. 1883. május 30. átadatott a gymn. természetrajzi szertárnak. 2. Gyertyánfa-kövület. 1 Dézna (Arad) u.-az. u.-akkor. 3. Csiga-kövület. 1 Kozárdi csigahegy (Nógrádm). u.-az. u.-akkor. » 4. Mammuth zápfogának darabja. 1 Nem tudatik. Ismeretlenek u.-az. u-. akkor. 5. Hamvvedertartó. Szájának felső ép oldala 18 cm. Magassága 10,8 cm. Fenék-átmérője 9 cm. [a szöveg fölött a tárgy rajza

17 - Sz. 1.1 Cs.-Simánd (Aradvm.) Ismeretlenek u.-az. u.-akkor. ínv.feitd. 124. 6. Cserépmécses. (V.o. 105. sz.) Mag. 7,8 cm. Talpának belső átmérője 4,8 cm., a külső 7,1 cm. Hasának átmérője 9,5 cm. Szájának átm. 6,9 cm. [a szöveg mellett a tárgy két nézetből készült rajza

18-Sz. 1.1 1 Cs.-Simánd (Aradvm.) Ismeretlenek Török Béla Cs.-Simánd 1881. május 17. Inv.feud. 23. D=12403 7. Szarv asaggancs-darabok 4 Erdőhegy, Körös medre, 1880. A Körösnél való szab. munkálatok alkalm. u.-az. u.-akkor. 1883. május 30. átadattak a gymn. term-rajzi szertárnak. 8. Hálósúly darabja, természetes nagyságban. Rosszul égetett tégla. Alsó részén a téglaréteg le van törve, [a szöveg mellett a tárgy rajza

19 - Sz. I.] 1 U.-o. 1880. 1 D[e]tto u.-az. u.-akkor. 17 A leírás fölött látható, a tárgyról három nézetben elkészített rajz (a bejegyzés sorrendjében: „ 1. talpon állva, 2. szájával lefelé, 3. belseje ") alapján nyilvánvaló, hogy a tárgy egy késő középkori, kissé hiányos, négyszögletes szájú, tál alakú kályhaszem. A méreteit Márki Sándor a rajz mellett is pontosan feltüntette (1. talpon állva: magassága 10,8 cm, egyik élének szélessége 18 cm,fá.: 9 cm; 3. belseje: egyik élének szélessége 18 cm, másik két élének mérhető szélessége 11,5 cm és 14 cm). A kályhaszem jelentőségét kiemeli, hogy a késő középkorban a délkelet-alföldi területeket ellátó egyik fazekas-kályhás központ valószínűleg a tárgy származási helyén, éppen Simcindon működött (MÉRI 1957, 198; HUREZAN-SZA TMÁRI1998, 275-276; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a, 84). A tárgyat azóta kiegészítették, s ma is megvan (HUREZAN-SZATMÁRI1998, 279, 3. kép I, 7. kép 5; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a. 88-89, Pl. XVII. Fig. 1, 2). 18 A tárgy leírását illusztráló, a pontos méreteket is feltüntető rajzok („ 1. talpon, 2. lefelé ") alapján bizonyos, hogy nem mécsesről, hanem egy hagyma alakú, késő középkori kályhaszemről van ez esetben szó. Ezt igazolja a hivatkozott 105. számú tárgy rajza, valamint egy másik, valószínűleg Pécskáról való hasonló tárgy is (HUREZAN-SZATMÁRI 1998, 278-279, 2. kép 5, 7. kép I; HUREZAN-SZATMÁRI l998a, 88, Pl. XIII, Fig. 1, 2). Nem találtuk meg a múzeum mai gyűjteményében. 19 A leírásban említett természetes nagyság a szöveg mellett lévő rajzra vonatkozik, amelyen egy ovális átmetszetű, fölül elkeskenyedő, kerek lyukkal átfúrt, lekerekített végű, alul töredékes, agyagból égetett hálósúly látható. Kora bizonytalan, a tárgyat nem találtuk meg.