A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

BARBU, Mircea – HUREZAN, Pascu – SZATMÁRI Imre: Márki Sándor és az aradi líceum régiséggyűjteménye (1882-1887)

számnál az inv. feud. 30, illetve a 34. és 276. sorszámnál az inv. feud. 123. Az anyag rendezése tehát átfogó és sokrétű, alapos munkát követel még. Nemcsak a fent említett — a kályhacsempék és kályhaszemek korábbi feldolgozását bizonyos pontokon módosító — kiegészítések miatt láttuk azonban szükségesnek Márki Sándor líceumi jegyzékének teljes közzétételét, hanem általános értéke miatt is. A közlés előkészítése során ugyanis — bár az kétségkívül régészeti indíttatású volt — hamar nyilvánvalóvá lett, hogy a történeti muzeológia számára szintén kitűnő anyagot, adathalmazt nyújt. A lajstrom tehát olyan történeti dokumentációként is felfogható, amely adatmennyisége révén gazdag adalékkal szolgál például az 1848-1849-es szabadságharc bukásáról, tárgyi emlékei sorsáról vagy éppen Deák Ferenc hagyatékának árveréséről. A lajstrom közreadása végső soron segítségünkre lehet abban, hogy az aradi líceum múlt század végi gyűjteményét — amely az aradi múzeum gyűjteménye egyik előzményének is tekinthető — megismerjük, másrészt pedig abban, hogy Márki Sándornak a jegyzékben található kitűnő rajzaival pontos képet kapjunk napjainkra esetleg már elkallódott leletekről, s akár párhuzamokként is értékelhessük őket. Harmadrészt a jegyzék hozzásegít Márki Sándor aradi tevékenységének jobb megismeréséhez és árnyaltabb jellemzéséhez is. Márki Sándor történetírói munkásságát a különböző szemléletű korok ugyanis egészen különbözőképpen értékelték. Minősítették romantikusnak, mondták pozitivistának, nevezték idealistának és materialistának, naivnak és forradalminak. Történetfelfogását azonban ő maga fogalmazta meg a legtisztábban az Aradvármegye történetét feldolgozó kötetének előszavában: „Mesére, történetre édes anyám tanított először; a mesében is megkerestette vélem a valót s a történetben is éreztette vélem a lelket. S ha mesét, vagy történetet mondott, megcsókolt utána. Ennek hevét érzem ma is mindenkor, a midőn történettel foglalkozom. " (MÁRKI 1892, IX. oldal). A mese valósága és a történet lelke utáni megismerési vágy követhető nyomon a Márki Sándor által papírra vetett alábbi jegyzék minden egyes oldalán is, s ez a vágy gazdagította az Arad vidéki táj elmúlt történetét sok olyan adattal, amelyekre ma már csak ebben a leltárban találunk utalást.

16 16 Ezúton is megköszönjük Peter Hügel és Gheorghe Lanevschi illetve Baksai Jánosné, Bíró Margit, Csobai Lászlóné és Nagyné Martyin Emília szíves segítségét, melyre munkánk során támaszkodhattunk A fényképeket Florin Hornoiu készítette.