A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

BEZUGLOV, Sergej Ivanovič – NAUMANKO, Svetlana Andreevna: Kazár kori kurgán az Alsó-Donnál

MFMÉ-StudArch V (1999) 397-407 KAZÁR KORI KURGÁN AZ ALSÓ-DONNÁL BEZUGLOK Sergej Ivanovic -NAUMENKO, Svetlana Andreevna 1986-ban a Cimlânskoe öntözőrendszer területén (Alsó-Don bal part keleti régiója) zajló ásatások során a Rosztovi Egyetem régészeti expedíciója egy kazár kori kurgántemetkezést tárt fel. A kora középkori steppei régészet problémakörén belül különös fontosságú a síregyüttes kulturális-krono­lógiai helyzete. Az általunk vizsgált 14. kurgán egy kiter­jedt, különböző korú sírokat tartalmazó temetőhöz tartozott, amely a Podgory hutortól (tanya) keletre helyezkedett el, s a Podgornenskij IV. elnevezést kapta. A 14. kurgán halma kicsi, szétszántott, 0,44 m ma­gas és 20 m átmérőjű volt. Az altalaj szintjén jelentke­zett a halmot keretező, négyzetes alakú árok, amelyet NyÉNy-KDK irányban tájoltak. Az árok egyes szakaszai különböző mértékben, ívesen hajlanak. A sarkokban és a keleti szakaszban kisebb felületen megszakad (2. kép 1). Az árok szélessége a jelentkezés szintjén: 0,8-1 m, legna­gyobb mélysége 1,16 m a kurgán tetejétől mérve. Az árok betöltésében és alján nem került elő lelet. Az árok által ha­tárolt felület méretei: 13,48* 13,15 m. E felületen, az árok nyugati szakaszához közel jelentkezett a temetkezés folt­ja, tőle nyugatra pedig, az eredeti járószinten a sír megásá­sa során kidobott szűztalaj foltja (2. kép 1). A padmalyos szerkezetű sírgödör tájolása NyÉNy-KDK (2. kép 2). A sír mélysége 2,15 m a kurgán tetejétől mérve. Az akna hossza: 2,17 m. Eredeti szélessé­ge ismeretlen, mivel az akna déli fala a padmaly boltozatá­val együtt beomlott. A padmalyt az akna déli falába vájták bele. Egy 0,13 m magas lépcsőfok választotta el őket egymástól. A pad­maly felülnézetben szabálytalan oválisra emlékeztet (2,33*0,4-0,85 m), keleti részében szűkül. Az aknában a padkán egy ló koponyája és végtag­csontjai kerültek elő. A koponya NyÉNy felé nézett, a láb­csontok csonkoltak. A padka szélénél a lócsontokkal pár­huzamosan feküdt egy juh koponyája és végtagjai szintén csonkolt állapotban (2. kép 2). A juhcsontok alatt fehér porszerű anyagot figyeltünk meg. A gödör betöltésében a lépcsőfok szintjén bárány csontjai kerültek elő. A padmaly alján felnőtt ember vázát találtuk. Nyújtottan, hanyatt feküdt, fejjel NyÉNy felé (2. kép 2). A csontváz alatt korhadt fanyomokat figyeltünk meg. A lótemetkezés mellékletei: 1. A lókoponya fogai között töredékes zabla került elő. A pálcás, karikás zabla végződései 8-as alakúak (3. kép 1). 2. A koponyaalap alatt vascsat töredékeit találtuk (3. kép 4). 3—4. A lókoponyától keletre egy kengyelpár ke­rült elő. Talpuk íves, hosszanti bordás (3. kép 8-9). 5-6. A kengyelek fülénél egy-egy téglalap alakú vascsat feküdt (3. kép 3, 6). 7-9. A kengyelek között volt még egy vas­csat (3. kép 5), s ugyanebben a tárgycsoportban találtunk még egy vashorgot is (3. kép 2), valamint egy további vas­csat töredékeit (3. kép 7). 10. Ugyanitt helyezkedett el né­hány amorffadarabka, talán a nyereg maradványai. Az emberi váz mellékletei: 1. A padmaly nyugati falánál, a halott fejénél egy dur­va, kézzel formált, peremén ujjbenyomásokkal díszített edény állt (4. kép 1). Mellette egy juhcsont volt. 2. Ugyan­itt egy keresztvassal ellátott vaskés feküdt (4. kép 9). 3. A halott jobb vállcsontja mellett több olyan tárgy került elő, amely alapján feltételezhetjük, hogy egy rosszul megőrző­dött tegez feküdt ezen a helyen. A kis nyírfakéreg darab­kák között vashurkot találtunk végein szegecsekkel (4. kép 7), kisebb horgot keskeny bronzpánttal (4. kép 8), két törött csontlemezt (4. kép 2-3), továbbá csontveretek né­hány töredékét (4. kép 4-6). 4. A sírban előkerült többi csontlemez minden valószínűség szerint egy összetett íj merevítőjeként szolgált (4. kép 12-17). Erősen töredékes voltuk miatt az íj pontos típusa, továbbá a lemezek száma és összetétele sajnos nem rekonstruálható. 5. A tegez ma­radványai között nagyobb áttört hegyű nyílhegyet tártunk fel (4. kép 10), s egy másik töredékeit, amelynek típusa nem világos (4. kép 11). 6. A halott jobb keze mellett vas­lemezek töredékei (5. kép 3) és két vasrúd (5. kép 1-2) ke­rült elő. 7. A derék környéki csigolyákon masszív, öntött, eredetileg aranyozott, 7,5 cm hosszú bronzcsat feküdt (5. kép 8). Helyzete alapján feltételezhető, hogy az övet jobb­ra csatolták. A csattestet áttört növényi minta díszíti. 8. A csattól 8 cm-re délre előkerült egy lekerekített végű, do­bozka alakú bronz szíjvég (5. kép 7). Hátsó oldala sima, az előlapja aranyozott és préselt mintával díszített. A minta elemei közül a középső részen jól kivehető az álfiligrán keretelés és a reliefdíszítés nyomai. 9. A gerinctől balra bőr övtarsoly maradványai (11*16 cm) kerültek elő. 10. Rajta feküdt egy szíjvég (5. kép 4), amely az öv szíjvégé­vel tökéletesen analóg, amely azonban még rosszabb álla­potban volt. 10-11. A medencecsontokon kisebb vascsa­tot találtunk, nem messze tőle egy másik vascsatot (5. kép 9-10). 12. Ajobb halántékcsont alatt C alakú, felső részé-

Next

/
Thumbnails
Contents