A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

MADARAS László: Újabb avar kori temetők Szentes határában

A TEMETŐK HELYE A SZENTES KÖRNYÉKI AVAR TEMETŐK KÖZÖTT Szentes környékének avar kori lelőhelyei viszonylag jól ismertek a szakirodalomban. Az utóbbi évtizedekben két tanulmány is ismertette ezeket, s mindkettő utal a tudománytörténeti előzményekre is (MADARAS 1991, 11-18; LISKA 1997). A két lelőhely-katalógus nem mindenben egyezik meg, azonban egyikben sem szerepelnek a fenti temetőrészletek. Éppen ezért úgy értékeljük, hogy egy vagy kettő, esetleg három új temetőről kaptunk adatokat ebben a leletmentésben. Ezek az adatok tovább erősítik azt a képet, melyet a Szentes város környékének avar koráról írott tanulmányukban megfogalmaztunk (MADARAS 1999). A korai avar kor viszonylag sűrű megtelepedése mellett, a 670/680-as években beköltöző új népesség is megszállta a vidéket. Feltűnő, hogy a Berekhátról már korábban ismert temető, melyből az új népesség leletanyaga a környéken a legtisztább, leginkább homogén formában került elő, rokonságot mutat a II. számú leletegyüttessel, sírcsoporttal. Ugyanez mondható el a Szentes környéki kora avar temetőrészek (pl. Donát) és az 1. számú objektum esetében is. Ami a nagy probléma, az a négy fülkesír, illetve a hozzájuk kötődő aknasír és a korszak leletanyagának viszonya. Szentes környékén klasszikus fülkesír Kajánon van (348. sír). Leletanyaga alapján szinte átmenetet képez a korai és a griffes-indás leletanyagú sírok között (MADARAS 1991, 19). Az újonnan feltárt négy fülkesír közül legalább egy (153. sír) a Rákócifalván feltárt fülkesírok megásásával mutat rokonságot. Ebben a temetőben volt olyan fülkesír, ahol a halottat nem teljes egészében helyezték a fülkébe, hanem a felsőtest az előtérgödörbe került, s nem volt teljes állat sem (SELMECZI-MADARAS 1980, 157-148. XIV. t. 1). Talán ezek az adatok lehetővé teszik, hogy feltételezzük, valamikor a két korszak átmeneti idején áshatták a fulkesírokat. Teljes bizonyosságot csak egy újabb feltárás után mondhatunk, mert azért az csaknem bizonyos, hogy egy nagyobb temető, egy sírsora esett bele az út nyomvonalába. A két temetőrészlet és az 1. számú sír új adatai akkor lesznek igazán értékelhetők, ha a feltárt településrészletet is közöljük. A településen a földbe ásott házak mellett kutak, árkok, gödrök kerültek elő. Dolgozatunk második részében, mely reményeink szerint a MFMÉ - Studia Archaeologica következő számában jelenik majd meg, a település leletanyagának közre adását tűzzük ki célul. IRODALOM BENDE 1998 Bende L. : A pitvarosi késő avar kori temető 51. sírja. (Adatok a késő avar kori lószerszámok díszítéséhez.) - - Das Grab 51 im spätawarenzeitlichen Gräberfeld von Pitvaros. (Beiträge zur Verzierung des spätawarenzeitlichen Pferdegeschirre.) MFMÉ - StudArch 4 (1998) 195-230. CILINSKÁ 1975 Cilinská, Z.: Frauenschmuck aus dem 7-8. Jarhrhundert im Karpatenbecken. Slov Arch 23 (1975) 63-95. CSALLÁNY 1939 Csallány D.: Kora-avarkori sírleletek. — Grabfunde der Frühawarenzeit. Fol Arch 1-2(1939) 121-155. CSÁNYI 1999 Csányi M.: A kunhalmok régészeti emlékei. In: Kunhalmok. „Ti vagytok a mi katedrálisaink". Szerk.: Tóth A. Kisújszállás 1999, 38-45. FANCSALSZKY 1999 Fancsalszky G.: Avar öv avar griff - avar társadalom. Életünk 1999:2, 193-224. fíEGEDŰS 1980 Hegedűs K.: A szegvár-szőlőkaljai avar és honfoglaló temetők. MKCsM 1979 (1980) 111-120. JUHÁSZ 1969 Juhász I.: Újabb adatok az avar temetkezési szokások ismeretéhez. MFME 1969-2 (1969)147-149. JUHASZ 1995 Juhászl.: Fülkesír os temetkezések Békés megyében. — Stollengräber im Komitat Békés. MFME - StudArch 1 (1995)417-452. JUHASZ 1995a Juhász I.: Aw arenzeitliche Gräberfelde in der Gemarkung Orosháza. MA A 1, Budapest 1995. KOVRIG 1963 Kovrig L: Das Aw arenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. ArchHung 40, Budapest 1963. KÜRTI 1996 Kürti B.: Régészeti párhuzamok a kárpát-medencei avar kori fülkesírok (Stollengräber) keleti eredetéhez. — O problème vostonogo prois-