A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)

lók ástak, A halomban sírnak a nyomaira nem bukkan­tunk. Valószínű, hogy a tumulus kilátó, illetőleg őrhalom volt. A régi téglavető mellett álló három halom egyformán meg van bolygatva ", (A bajai Áll. s. községi Polgári Fiúiskola Evkönyve az 1941-42. tanévről. Baja 1942, 4-7) 16. függelék Szept. 14-én jött községünkben az őskori földvár- és a tumulusokfeltárása céljából dr. Tompa Ferenc, a régészet egyet, tanára. Kíséretében voltak: Kutzián Ida gyakornok és Tompa Gabriella harmadéves régészhallgató. Szept. 15-én 15 munkással megkezdték a munkálato­kat a földvár bejáratánál. Ásás közben vadállatok csontja­ira akadtak, mint konyhahulladékokra, egy Arpád-ház ko­rabeli pénzérmére és több szyr-jazig urnacserépre. Szeptember 16-án tovább folyt és a dél folyamán befe­jezést is nyert a várkapu feltárása. A talált leletekből meg­állapítást nyert, hogy a földvár szyr-jazyg eredetű. A vár belsejében is eszközöltek e napon néhány próbaásást itt azonban csak tiszta és száraz homok került elő. Ezután ne­kiláttak egy tumulusnak feltárásához és estig annakjóféle készen is lett. Ez a tumulus Gara felé a vár mögött kb. egy­száz lépésnyire fekszik és teljesen körül van szántva. Este megérkezik Szántó Imre régészhallgató, aki Diós vendég­lősnél száll meg. Mai leletek: vaslemeztöredék, üveg palack felső része, cölöplyukak. Szept. 17. Szeles, borongós időben folytatták a tumulus feltárását. Feltárás közben régibb bevágás, való­színűen sírfosztás nyomait látjuk. Kb. 2 m melységben egy fiatalabb egyén csontvázából származó néhány csontot (forgó töredékek, egy lábfejcsont, nagycsont és 3 bordatö­redék) találjuk korhadt, famaradványokkal, teljes rend­szertelenségben. A csontok állapotából is feltehető, hogy a beletemetkezés recens és a sceletet a sírrablás alkalmával megbolygatták és ezért a csontváz legnagyobb része már elkallódott. Szept. 18. Szép napos időben leértek az átvágás aljára, ahol bolygatatlan állapotban ugyanazt a sárgaföldet ta­lálták meg, amely a a földvárban is mutatkozott. Megálla­pítható, hogy> a halom már eredetileg is egy magasabb és északi irányban lejtő parton épült. A halom legmagasabb pontja az altalajtól mindössze 3 méter, míg az átvágás hossza az altalajon és egyúttal a halom legnagyobb szé­lessége 19 m. Az altalajban élesen meglátszott az abba még 60 cm-re bemélyülő és kb. 80 cm. széles folyosó, ame­lyet a sírrablók ástak. Ez a folyosó, amely az általunk egyenesen levágott falat épen derékszögben éri, nem felül­ről lett bevágva, hanem majdnem ember magasságú ala­gutat képezett, amelyet felül, a bedőlést elkerülendő ge­rendákkal erősítettek meg. Ezeknek a korhadt részeit megtaláltuk. A beásás a halom közepétől számítva kb. 2 m-re déli irányban történt s miután így munkájuk bizonyá­ra eredménytelen volt és nem találták meg a halom köze­pét, ezért az átvágásunktól számítva kb. 3 méterre nyugati irányban egy 1 1/2 m hosszúfolyosót vágtak a halom köze­pe felé. Amint azonban most utólag megállapítható, minden valószínűség szerint semmit sem találtak, mert a halomban semmiféle sírnak a nyomait sem találták meg. — Mi ugyanis a halom közepe táján egy 5 m. széles és 6 m. hosszú bevágással kiemeltük a halom teljes közepét, le­mentünk egészen az érintetlen sárgaföldig, de sírkamrát egyáltalán nem találtunk, sem a mesterségesen felhordott föld nem mutatott semmi elváltozást, sem pedig a sárga al­talajban nem mutatkozott beásás. E negatív eredmények alapján azt kell feltennünk, hogy a halom nem temetkezés céljait szolgálta, hanem minden valószínűség szerint kilá­tóhely, illetőleg őrhalom volt. Ezt a feltevést nem zavarja az a körülmény sem, hogy egy emberi szárkapocs csontot és egy csigolyát találtunk — mondja az ásatást végző tu­dós — a kincskeresők által ásott folyosóban. Miután a fo­lyosó ugyanabban az irányban haladt, ahol fölötte előző­leg a szórványos emberi csontokat találták, sokkal valószínűbb, hogy a kincskeresők egy recens csontvázra bukkantak, amelyet a halom oldalában földeltek el és mi annak a maradványait találtuk meg ilyen elszórt állapot­ban. Az átmetszetet bemérték és lefényképezték. A földvár területén végzett munka, ezzel véget ért. Hazatérőben megállapították, hogy a régi téglaégető mellett álló három halom már egyformán meg van bolygatva. (Mészáros Béla plébános feljegyzése a História Domus 371-375. oldalán. Schindler Mátyás jelenlegi vas­kúti plébános szívességéből közölhetjük.)

Next

/
Thumbnails
Contents