A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)
3. függelék Baja.jun. 20. Vaskút község határában, Bács megyében, Bajától egy mérföldnyi távolságra 13 halom terül el, melyek alakja és csoportozata egyaránt figyelmet gerjeszt a szemlélőben. A tudománynyal foglalkozók már többször kutatták ezek régmúltját, de felvilágosítást sem a hagyomány, sem pedig a históriától nem nyertek. Az alakról ítélve, némelyek hunn vagy kun halmoknak, mások pedig — mint Dr. Szabó József tanár úr —, vízhordta domboknak nyilvánítók azokat. A vélemények ilyen megoszlása közepett Dregán Péter megyei esküdt úr a halmok ásatására indítványt tett, mely az eszme helyes voltánál fogva felkaroltatván, annak foganatosítására azonnal lépések tétetnek s egyúttal az ásatás vezetésére és netán előfordulandó akadályok elhárítására: Latinovits Gábor prépost, Milassin Zsigmond szolgabíró, Lvosz Zsigmond főbíró, Pilasszanovics Károly, Dregán Péter esküdt és Czirfusz Ferencz tanár urak kérettek fel. Az ásatás, melyre ft. Rómer Flóris úr is tiszteletteljesen meghivatott, jun. 12-én vette kezdetét. Szép volt látni az érdekeltséget, melylyel az ügy iránt mindenki viseltetett: délutáni órákban egyik fogat a másikat érte. — T. Pap Zsigmond mérnök úr terve nyomán a bizottság saját és részvényesei költségén 3, Vaskút elöljárósága pedig 1 halmot ásatván fel az eredményt a következőkben összpontosíthatjuk. Minden halom tetején 1-2 ölnyire kevés csont, urnadarabok és a. nagyobb csoportozatnál egy négyszegletű bronz szeg találtatott. A 2 öl alatt bizonyos nagyságú üreg volt szemlélhető, ezen üreg alatt 1 ölnyire, a halmok kellő közepén 5-6 öl mélységben egy emberi csontváz feküdt, nagy S betűhez, fogashoz vagy gereblyéhez hasonló 2-3 fontos elrozsdásodott, vaseszközökkel. — Mit rejt a község által részben szétszórt halom belseje? az titok maradt, mert ők az üregen alul nem ástak. Kiket személyesítenek meg az óriási csontvázak? mit tartalmaz a többi halom? Különösen az úgynevezett „ várnégyszeg? " azt részben a történelem, részben pedig a további ásatásnak leend feladata megfejteni. A bizottság erős meggyőződése, hogy a halmokat emberi kéz rakta Össze, mely állítását az üregekig talált különféle tárgyak után igazoltnak véli. Különben vegyék forró köszönetünket azon nemes keblű férfiak, kik a 97frtra terjedő költségeket fedezni szíveskedtek; különösen pedig Bermüller Péter és Pesta lies Miksa, Vaskút község értelmes jegyzője és bírája, kik legyőzve a népben az előítéletet, a tudomány érdekében maguk is közreműködtek. De kedves kötelességet vállaltam a bizottság részéről akkor is, midőn ft. Rómer Flóris tanár úrnak az ásatás körül tett szíves fáradozásaiért köszönetet nyilvánítok. Czirfusz Ferencz (Hon, 1868. június 25. csütörtök reggeli kiadás, 2. oldal. Hazai belügyek rovat, 4. hasáb alja - 5. teteje.) 4. függelék Tűzhely, kemence formájú tumulus A lumulusok belsejével kapcsolatban egy speciális dolgot szeretnék megemlíteni, amit az egyik belsejében tapasztaltam... A bács-vármegyei Vaskúton, Bajához közel 2 csoport tumulus van: az egyik észak felé 5, félkörben elhelyezkedő tumulus, a másik déli irányú, 2600 m távolságra 6 halomból és egy 132 m átmérőjű kráterforma körülsánc olás, földvár? (circonvallation) áll. Ez utóbbit és a tumulusokat valamikor hatalmas kiterjedésű ingovány, mocsár védte. A városi elöljáróság meghívására 1868. június 14-én odaérkeztem, hogy vezessem az ásatásokat. Az északi rész megbontásával kezdtük a munkát és néhány vastöredéken kívül semmi mást nem találtunk. A tumulusok közötti távolságok Nyugat felöl indulva: 20 m, 19 m, 16 m, 8 m. Átmérőjük változó: 32, 32, 30, 24, 24 és 5 m. Magasságuk: 6 m, 6m, 4 m, 6m. A parasztok állítása szerint középen egy koporsót találtak, de ennek semmilyen nyomára sem bukkantunk. A déli csoport egyik tumulusában, amit B-vel jelöltünk egy tűzhely formájú sírboltra bukkantunk: A félkör alakú szegmens, amit mi vágtunk, látni engedte az égett közfalakat, valamint egy jó adag égett agyagot és azt a rácsozatot, ami ennek a tűzhelynek az építéséhez kellett. Középen egy kürtő volt, amely alatt egy kelet-nyugati tájolású fekvő csontvázat találtunk. Lábainál gereblye alakú kapcsok (55. rajz) voltak, melyek bizonyára arra szolgáltak, hogy a koporsó deszkáit fogják össze, .... és S alakú kapcsokat is, amelyek a deszkák széleit fogták össze. E kemencének az alja nem a halom alja, mert az valószínűleg túl nyirkos volt; de a csúcsától lefelé 3 méter mélyen a falba bevágott, a falból kivájt déli irányú folyosót vettünk észre. Mintegy 1 m széles lehetett, tele hamuval és mállékony, laza, morzsolható földdel. Bizonyára ez az a hely, amelyen keresztül behozták a holttestet, aminek vasakkal megerősített és vasakkal összetartott koporsóját már idebent állították össze. Mivel sem agyagedény, sem fegyver, sem egyéb használati tárgy mellékletet nem találtunk, nyilvánvalónak tartjuk, hogy a tumulust már régebben kirabolták, értéktelen rozsdás vasakon kívül semmit sem hagyva benne. Mindazt, amit összegyűjthettünk, MN Múzeumba szállítottuk, a Múzeum gyűjteménye számára. (RÓMER 1876, 131-134) 20 20 A fordítást Pajor Enikőnek köszönjük.
