A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)

A VASKÚTI HALMOK ÉS FÖLD VÁR (KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS ANYA GKÖZLÉS) KŐHEGYI Mihály - VÖRÖS Gabriella A HALMOK ÉS A FÖLDVÁR KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE A kiegyezés (1867) első következményeit: az alkotmányosság helyreállítását, a felelős magyar kormány kinevezését, a megyék autonómiájának viszszaállítását, a sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadságot az ország népe örömmel fogadta. Az önkényuralom hosszú évei után az alkotmányos szabadság bevezetése a társadalmi-politikai élet gyors megélénküléséhez vezetett. Tömegesen alakultak különféle társadalmi egyesületek, körök, kaszinók (KOLOSSÁ 1979, 814-815). Közte volt a Magyar Történelmi Társulat, melynek elsődleges célja a hazai történettudomány művelése, megkedveltetése és iránta mennél szélesebb körben való érdeklődés felkeltése volt (GLATZ 1967, 234-235; ROTTLER 1969. 1063, 1068-1069). 1858-ban létrejött az MTA keretén belül működő Régészeti Bizottság,

1 mely hamarosan megjelentette az első hazai régészeti orgánumot, az Archaeológiai Közleményeket. Az Országos Régészeti és Embertani Társulat azonban csak 1878-ban kezdte meg működését (OROSZLÁN 1969. 69). így érthető, hogy a vaskúti halmok feltárásáról Rómer Flóris a Régészeti Bizottságnak számolt be, melyről a Századok — a Történelmi Társulat folyóirata — így tudósított: Rómer Flóris „bajavidéki ásatásairól tett rajzokkal kísért jelentést. Több ún. kunhalmokat felvétetett e tájon, s nevezetes leleteket tőn, de mivel néhány új halom felbontása, mely teljesebb sikert ígér: Rómer a nyári szünidők alatt ismert buzgalmával s szakavatottságával folytatni fogja az ásatásokat. " (Századok 1868, 502). A további ásatásra azonban nem került sor. A következő ülésről készült beszámoló ugyanis ezt tartalmazza: „... továbbá Rómer a vaskúti, Henszlmann a dömösi ásatások máskorra halasztását tolmácsolták, — amott: mert a napszám jelen nagy volta miatt a költség kevés..." (Századok 1868, 660-661). Az ásatás után, igen hamar, június 23-án beszámolt az eredményről, mire a bizottság 200 frt-ot utalványozott annak folytatására (1. függelék). Az október 6-án tartott VIII-dik rendes ülésen pedig közli a bizottsággal: „a 200 ftot a takarékpénztárba tevé. " A bizottság határozata: „tudomásul szolgált" (2. függelék). Ez bizony igen sovány híranyag, és semmi lényegeset sem tartalmaz az ásatásról. Ebbe belenyugodni nem akartunk, elkezdtünk hát kutatni a megyei lapokban, folyóiratokban, más levéltári anyagokban.

2 Az első nyomot az ún. IL József-féle katonai felmérésben találtuk, melyet régészeti szempontból még senki sem vett vizsgálat alá, pedig az 1:28 800-hoz méretű lapokon százával találhatók várak és halmok, olyanok is, melyek mára már elenyésztek. Az 1783-ban készült lap feltünteti a várat és a halmokat Vaskút községtől délre. Az északi csoportban 6 halmot láthatunk, míg a déliben — a vár körül — kilencet, és megjegyzi: „Kennzeichen alter Versanzungen."^ 1 A Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottsága 1863-ban: Kubinyi Ágoston, Gr. Andrássy Manó, Érdy János, Henszlmann Imre, Ipolyi-Stummer Arnold Biz. titkár, az ArchKözl szerkesztője, Kubinyi Ferenc, Szalay László, Mátray Gyida, Toldy Ferenc, Paur János, Wenzel Gusztáv, Rómer Flóris (ArchKözl 3 (1863) előzéklap). 2 A Magyar Történelmi Társulat iratanyaga az Országos Levéltárba került ugyan, de 1956-ban — szovjet gyújtógránátok nyomán — ezek az iratok elégtek. 3 AII. József-féle országos felmérés lapjai Bécsben vannak (EPERJESSY1928). Másolatai a Magyar Hadtörténeti Levéltár térképtárában és a bajai Türr István Múzeum fényképtárában (F. 15168) megtalálhatók. A Coll. XIV. Sectio 33. szelvényről van szó, melyet Geispitcheim főhadnagy vett fel.