A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen
A KOZEPSO BRONZKORI TELEPJELENSEGEK ÉRTELMEZÉSE A dokumentáció adatai alapján egy, a középső bronzkorba keltezhető házat tártak fel teljes egészében. E ház oldalfalait jelölik nyugaton a 6563-61-4-5-6-7-8. cölöplyukak, délen a 89-8886-75. cölöplyukak, keleten a 79-80-81-82-54. cölöplyukak 56 (1. kép 2; 2. kép 2). A feltételezett nyugati végfaltól keletre a felszínrajzon 55 cm mélységben egységes felszínt jelöltek. A B szelvény leírásánál e felszínt sárga agyagtapasztásnak határozták meg, mely az ásató szerint egy bronzkori házhoz tartozhatott. A sárga agyagpadlón in situ edényeket és alattuk elszenesedett gabonamagvakat találtak (3. kép 1). A B szelvény leírásakor már e réteg felett — az első ásónyomban — cserépcsomókat, tűzikutyákat, tálak és bögrék töredékeit említik. E réteg jelölheti a ház omladékrétegét. A ház nyugati falának vonalát a B-D metszeten (4. kép 1) látható agyagos tapasztás vége is igazolja, mely egybeesik a 4. és 61. cölöplyukak által kijelölt vonallal. A cölöplyukak által határolt terület egy kb. 14x7,5 méteres területet fog közre, mely tehát a ház alapterületét adja számunkra, tájolása K—Ny. A cölöplyukak esetében a dokumentáció többször említi, hogy közepükben sötétebb, kemény földmag található. E cölöplyukak által határolt területen kívülre esnek azok a nagy tároló vagy egyéb funkcióval bíró objektumok, melyekből nagyobb mennyiségű középső bronzkori leletanyag került elő: 15., 50. és 51. gödrök (1. kép 2, 2. kép 2). A B szelvény területén feltárt kisebb gödrök és cölöplyukak esetleg a ház belső osztását szolgálhatták. 57 A dokumentáció nem jelez a 2. ház területéről sem átégett foltot, mint ideiglenes tűzhelyet, sem semmilyen tapasztott tüzelőalkalmatosságot, ez pedig szinte elengedhetetlen kelléke a Vatyakultúra házainak. A B szelvényben kibontott in situ padlószint rajzán (3. kép 1) a gabonamaradványok mellett azonban tűzikutyákat is feltüntettek, melyek az épület lakófunkciójára utalnak. A ház ÉNy-i sarkánál található az a téglalap alakú gödör (15. gödör, 2. kép 2), melyből több, főzéshez kapcsolható tárgy is előkerült. E gödörnél szintén nem említ a dokumentáció égésnyomokat, tartalma és formája 58 alapján mégis feltételezhető, hogy egy házon kívüli konyha került itt elő. A gödörben, esetleg felül is zárt kemencében 59 biztosan főzésre használták a hordozható tűzhelyet, a főzőedények alátámasztására szolgáló tűzikutyákat és a sütőharangot. Továbbá nagyméretű, durvafalú, pelyvás soványítású, meghatározhatatlan alakú és rendeltetésű tárgyak töredékei is előkerültek innen, melyek a gödör speciális funkcióját támasztják alá. A feltárt terület nagyobbik részét lefedő ún. 2. ház 55 cm mélyen levő padlószintje mellett gyakran a 100-110 cm-es mélységadat szerepel a dokumentációban. E mélység az esetek többségében a sárga altalajt jelöli, melynek megtalálása és nyesése után rajzolódtak ki a gödrök és cölöplyukak foltjai. A C szelvény leírásakor azonban már utaltunk rá, hogy itt az ásató két padlóréteget figyelt meg, de anyagát nem tudták különtartani. A ,,C szelvény felső padló felett, 0-50 cm" és a „ C szelvény felső padló, 0-50 cm " felirattal beleltározott leletanyag szerint a felső padló a 2. ház 50-55 cm mélyen levő padlórétege. Sajnos a leltárkönyv további jól értelmezhető adatokkal nem szolgál arra nézve, hogy az említett második padlóréteg milyen mélységben volt. A C szelvényhez délről csatlakozó G szelvény metszetfalában (E-F metszet; 4. kép 2) azonban már jelölik a két padlószintet. A felsőt kb. 50 cm mélyen, melyen paticsréteg is található — ez a 2. ház padlója és omladéka. A metszetrajzon a házpadlóhoz tartozó cölöplyukakat is jelölték, melyeket sajnos a felszínrajzon nem lehet azonosítani. A következő, homokos alapozású agyagtapasztásréteg kb. 90-100 cm között található. Ez a padlóréteg közvetlenül az altalajra lett tapasztva. A metszetrajz alapján külön tudták tartani a G szelvény 56 A gödrök és cölöplyukak esetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azokat csak az altalaj szintjétől lefelé bontották ki. Az említett cölöplyukak esetében a 2. házhoz való tartozásukat alátámasztja, hogy a cölöplyukak által határolt terület megegyezik az 55 cm mélyen kibontott és megfigyelt agyagtapasztás határaival. 57 Ez esetben nem lehet elfelejteni, hogy a gödröket és cölöplyukakat csak az altalaj szintjén figyelték meg, így nem eldönthető, hogy melyek tartozhattak a 2. házhoz. A látszatra egy sorba rendeződött objektumok közül a 19. és 35. gödrökből csak kora bronzkori anyag került elő, így ezek semmiképp nem köthetők a 2. házhoz. Amennyiben a többi, itt látható objektumot e gy fal va S) } gödrök általi funkcionális felosztás maradványaként értékeljük, úgy azok a házat a hossztengely felében nagyjából két 7 méteres helyiségre osztják. 58 A Vatya-kultúra gödreire általában a méhkas alak jellemző. 59 Ez esetben is csak az altalaj szintjétől lefelé bontották ki az objektumot.
