A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - LŐRINCZY Gábor: Kelet-európai steppei népesség a 6-7. századi Kárpát-medencében. Régészeti adatok a Tiszántúl kora avar kori betelepüléséhez

népszaporulat, a gyarapodó állatállomány területi igénye és a Kárpát-medence más területeiről érkező kisebb-nagyobb csoportok beköltözése magyarázhatja a 7. század első évtizedei után a Tiszától távolabbi, illetve a Köröstől északra fekvő területek benépesülését. Amennyiben helytálló az itt vázolt településtörténeti kép, úgy a többek által feltételezett, 630 körüli lázadó bulgárok és a kárpát-medencei kutrigurok — jelen esetben a tiszántúli steppei népesség — azonosítása nem elfogadható, mert egyrészt a tiszántúli népesség temetői a folyamatos használatot bizonyítják, másrészt az általuk benépesített terület az idők során bővül, tehát népességhiányról, illetve a területről történt elvándorlásról nem lehet szó. Menandros híradására alapozva, miszerint 568-ban Baján 10 000, kutrigurnak mondott hunt küldött át a Száván Dalmácia elpusztítására (SZÁDECZKY-KARDOSS 1992, 107), gondoltak/gondolnak többen arra, hogy ez a kontingens csakis a Kárpátmedencéből származhatott, és innen indultak délre a kagán parancsára. A régészeti leletanyag és a temetkezési szokások együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a tiszántúli népesség feltűnő hasonlóságot mutat a Somogyi Péter által körvonalazott, a dél-orosz steppéről ismert bug-dnyeper-szivasi vagy pontuszi, a volgai és a kubányi csoport régészeti hagyatékával és halotti kultuszával (SOMOGYI 1987). Jelenleg nem lehet egyértelműen egyik vagy másik, a 6. századi steppéről említett népességhez kapcsolni e csoportot, de a meglévő különbségek alapján meg lehet őket különböztetni az avar kori avaroktól, szlávoktól, gepidáktól.

27 IRODALOM ARANYAK... 1997 Aranyak a Jósa András Múzeumban. Szerk.: Almássy K. - Istvánovits E. - Kurucz K. Nyíregyháza 1997. BÁLINT 1973 Bálint Cs.: Hunok avarok, magyarok (Vezető a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészeti kiállításához). — Hunnen, Awaren, Magyaren. Führer zur archäologischen Ausstellung im Móra Ferenc-Museum Szeged. Szeged 1973. BÁLINT 1993 Bálint, Cs.: Probleme der archäologischen Forschung zur awarischen Landnahme. In: Ausgewählte Probleme europäischer Landnahmen des Frühund Hochmittelalters. Hrg.: Müller-Wille, H. - Schneider, R. Vorträge und Forschungen 41 (1993) 195-273. BÁLINT 1995 Bálint Cs.: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Szeged 1995. BENDE-LŐRINCZY 1997 Bende L. - Lőrinczy G.: A szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető. —

Das Gräberfeld von Szegvár-Oromdűlő aus dem 10. bis 11. Jahrhundert. MFMÉ - StudArch 3 (1997) 201-286. BONA 1978 Bóna I.: Erdélyi gepidák - Tisza menti gepidák. MTAK (II) 27 (1978) 123-170. BÓNA 1979 Bóna L: A szegvár-sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. — Das Reitergrab von Szegvár-Sápoldal. Beiträge zu den frühawarischen Bestattungssitten. ArchÉrt 106 (1979) 3-32. BÓNA 1983 Bona I.: A XIX. század nagy avar leletei. — Die grossen Awarenfunde des 19. Jahrhunderts. SzMMÉ 1982-83 (1983) 81-160. BÓNA 1993 Bóna L: Hódmezővásárhely-Kishomok In: Bóna I. - Cseh J. - Nagy M. - Tomka P. - Tóth Á: Hunok-Gepidák-Langobárdok. Szeged 1993,86-87. CSALLÁNY 1934 Csallány D.: A Szentes-lapistói népvándorláskori sírlelet. — Der Grabfund von SzentesLapistó aus der Völkerwanderungszeit. Dolg 9-10 (1933-34) 1934, 206-214. CSALLÁNY 1939 Csallány G.: A Szentes-derekegyházi népvándorláskori sírlelet, — Der völkerwanderungszeitliche Grabfund von Szentes-Derekegyháza. Fol Arch 1-2(1939) 116-120. CSALLÁNY 1956 Csallány, D.: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa, Budapest 1956. CSALLÁNY 1961 Csallány D.: Archäologische der Gépiden im Mitteldonaubecken. ArchHung 38 Budapest 1961. CSEH 1993 Cseh J.: Gepida továbbélés. In: Bóna I. - Cseh J. - Nagy M. - Tomka P. - Tóth Á: Hunok-GepidákLangobárdok. Szeged 1993, 77-78. DAIM 1990 Daim, F.: Das Gräberfeld von Zillingtal. Die Grabungen 1985-1989. WMMÉ 15 (1990) 155-161. DAIM 1996 Daim, F.: Das awarische Gräbelfeld von Zillingtal, Burgerland. In: Reitervölker aus dem Osten. Hunnen + Awaren. Begleitbuch und Katalog. Hrg.: Daim, F. Eisenstadt 1996, 417^124. DIENES 1966 Dienes L: A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanulsága. — Quelques enseigne27 A szegvár-oromdűlői 165. sírt Szőke Agnes bontotta és rajzolta, a táblarajzokat Czabarka Zsuzsa grafikus (MFM) készítette, a cikket Somogyi Péter lektorálta, A tárgyfotók Dömötör Mihály (MFM), a békéssámsoni sír fotói Nikolin Edit, a szegvári temetkezésről készült képek a szerző felvételei. Munkájukat és segítségüket eziíton is megköszönöm.