A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori leletek Bács-Kiskun megyéből

bevagdalásokból álló díszítéshez hasonlóval viszonylag ritkán találkozhatunk.

51 Az alacsony, négyszögletes, áttört (11. kép 6) és tömör (11. kép 5) cdénytalpak, melyek rendszerint nagyobb méretű korsókhoz tartoznak, a nagyrévi kultúra fiatalabb fázisában a legáltalánosabbak (SCHREIBER 1981, 149).

52 A kőből készített csuklóvédő lemezek, rövidebb oldalaik mentén egy vagy több átfúrással a Harangedény-kultúra jellegzetes leletei. Elsősorban a népesség temetkezéseiből ismertek,

53 de telepen is előfordulnak.

54 Azonban a harangedénycs népességnek ez a specifikus tárgya megjelenik a nagyrévi kultúra lelőhelyein is.

55 A kultúrán belül kronológiai jelentősége nincs, végig használatban van (CSÁNYI 1983,57-58). Ezek alapján a soltvadkert-fclsőcsábori lelőhelyet — ahol a felszínen néhány jellegtelen bronzkori edénytöredék mellett egy ép (10. kép 2) és egy töredékes (10. kép 3) csuklóvédő lemez került elő —, valamint a Kiskunfélegyháza környéki, ismeretlen lelőhelyről származó példányt (7. kép 2) a nagyrévi kultúrához köthetjük. ÖSSZEGZÉS A félcgyházi múzeum kis talpas csészéje, a halasi múzeum belsődíszes tálja, a Csólyospálos-Felsőpálos, volt Budai-tanya lelőhelyen előkerült cseréptöredékek és a Kunfehértó-Kovács-tanyán feltárt gödör leletanyaga területünkön a Makó-kultúra népességének jelenlétére utal. A soltvadkertíelsőcsábori leletek, a Kiskunfélegyháza-páka pusztai, szeremlei és kiskunhalasi edények, valamint a félegyházi múzeum ismeretlen lelőhelyű edényei a nagyrévi kultúra népességének hagyatékához sorolhatók. A bemutatott leletek egyértelműen igazolják, hogy Bács-Kiskun megyében nem csak a nagy folyók, a Duna és a Tisza mentén, hanem a középső területeken is számolnunk kell a kora bronzkor mindhárom fázisának leleteivel. A múzeumok régi anyagában fellelt kora bronzkori leletek azt bizonyítják, hogy nem tekinthetjük véletlennek, esetlegesnek az M5 autópálya és a 44-es út nyomvonalán végzett feltárások során előkerült kora bronzkori lelőhelyek meglétét területünkön. 51 Egy Dunaszekcső- Várhegyről származó fazék szalagfülének két szélét hasonló bevagdalások díszítik (ECSEDY 1985, 96, 23. 1.10). A leleteket Ecsedy István a kultúra Szigetszentmiklós-kidcsi fázisához köti (ECSEDY 1985,100). HódmezővásárhelyBarci réten az 1971-es ásatás során a 18. gödörből kenut elő egy kis edény aljtöredéke, melynek alját körben a szélénél szintén bevagdalások díszítik (Somogyvári Á.: Kora bronzkori telep Hódmezővásárhely-Barci réten. Szakdolgozat. Szeged 1979. Kézirat.). 52 Megjelennek a tellek anyagában, így Nagyréven (TOMPA 1935, 66, 21.1.12-13), Tószegen (TOMPA 1935, 21.1.14; PATAY 1938, 30 III. t. 2, 5; BANNER-BÓNA-MÁRTON1959, 92, Abb. 1. 3 a-b, Abb. 17.1), Tiszaug-Kéménytetőn (CSÁNYI-STANCZIK1982, 244, 9. kép 7 a-b), a fiatalabb egyrétegű települések leletei között, példáid Diósdon (SCHREIBER 1981, 135, 8. kép 2, 14. kép 4), valamint a sírleletek között is, például Tiszainokán (CSÁNYI 1983, 40, 9. kép I0a-b). 53 Többek között Budakalász-Tangazdaság lelőhelyről (KALICZ 1955, 47, X. 4) és Tökölről (SCHREIBER 1975,191, 201,14. kép 9, 15. kép 4). 54 Szigetszentmiklós- Üdülősoron a kultúra településének egyik gödréből került elő egy töredékes példány (ENDRŐDI1992,85, 96, 79. kép 10). 55 Tiszainokáról egy (CSÁNYI 1983, 40, 9. kép 5), Tószegről több példányt is ismeiiink (PATAY 1938,32-33, III. t. 4; BANNER-BÓNAMÁRTON1959, 108, Abb. 13. 2 a-b, 3 a-b, 4 a-b).