A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
TÓTH Katalin: Kora bronzkori leletek Bács-Kiskun megyéből
MFMÉ - StudArch IV (1998) 55-80 KORA BRONZKORI LELETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBŐL s TÓTH Katalin Az alábbiakban a Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza) és a Thorma János Múzeum (Kiskunhalas) régészeti gyűjteményében, valamint a jánoshalmi Helytörténeti Gyűjteményben található kora bronzkori leleteket ismertetem. A leletek bemutatása előtt felvázolom a megye kora bronzkorára vonatkozó eddigi — meglehetősen hézagos — ismereteinket. KUTA TÁSTÖRTÉNET 2 A korszakról az első információnk a múlt század végéről származik. 1898-ban Majláth Béla Alpárról származó régészeti leleteket közölt Szivák Imre gyűjteményéből, köztük egy — a nagyrévi kultúrába sorolható — kis korsót (MATLÁTH 1898,264). 3 Patay Pál 1938-ban a magyarországi kora bronzkori kultúrákról írt összefoglaló művében a vucedol-zóki-kultúra 18 előfordulási helyét sorolta fel, köztük Kecskemét-Szikrát, ahonnan egy talpas táltöredék került a kecskeméti múzeumba (PATAY 1938, 23). A nagyrévi kultúra 31 előfordulási helye között hármat említett a mai Bács-Kiskun megye területéről: Kecskemét (szórványos leletek a MNMban), Aípár (a Majláth-gyűjtemény leletei) és Kiskunfélegyháza lelőhelyeket (szórványos leletek a kecskeméti múzeumban) (PATAY 1938,28). Banner János hívta fel elsőként a figyelmet a kiskunhalasi Református Gimnázium gyűjteményében található makói típusú talpas tálra, mely ismeretlen, de véleménye szerint valószínűleg a város környékén levő lelőhelyről származik (BANNER 1939,78). 4 Patay Pál a vucedoli stílusú talpas tálak elterjedéséről szóló összefoglalásában leírta a kecskeméti múzeumban őrzött, Kecskemét-Szikráról származó talpas táltöredéket, a lelet fényképét is közölte (PATAY 1940, 2,1. 1.1 a-b). Említette továbbá a kiskunhalasi Református Gimnázium gyűjteményének „vuéedoli típusú" tálját is (PATAY 1940,4). Bóna István 1963-ban gyűjtötte össze a nagyrévi kultúra addig ismert emlékanyagát. BácsKiskun megyéből közölte a Kiskőrös-Seregélyesről (BÓNA 1963,13, Pl. vili. 3-4) és a Kiskőrös-Meleghalomról (BÓNA 1963, 13, Pl. vili. 1-2, 5) származó leleteket, melyeket az általa körvonalazott ökörhalmi típusba sorolt. Közzétett továbbá a Kiskun Múzeum régészeti gyűjteményéből négy (BÓNA 1963, 13, 15-16, Pl. VIII. 11, Pl. XI. 6, Pl. XII. 12-13), Kecskemét környékéről egy (BÓNA 1963, Pl. VIII. 7) nagyrévi edényt. Kalicz Nándor kora bronzkorral foglalkozó monográfiájában a Makó-csoport általa összegyűjtött 71 magyarországi lelőhelye között a következő 1 Szeretnék köszönetet mondani a felsorolt intézmények mindazon munkatársainak, akik gyűjtőmunkámban segítségemre voltak. Köszönöm továbbá Istvánovits Eszternek, Kürti Bélának és Somogyvári Ágnesnek a cikk írása közben nyújtott értékes tanácsait, valamint Lőrinczy Gábor szerkesztői és Ecsedy István lektori véleményét, A rajzok elkészítéséért Dobó Bernadettnek tartozom köszönettel. 2 Bács-Kiskun megye kora bronzkorának kutatástörténetét az alábbiaknál jóval részletesebb formában, a közlésekből rendelkezésünkre álló információk összegzésével a közelmúltban közzétettem (Tóth K: Bács-Kiskun megye kora bronzkorának kutatástörténete. Cumania s. a,). Azonban, mivel ebben a tanulmányban jó néhány olyan leletei bemutatok amely valamilyen formában — zömében csak említés szintjén — már szerepelt korábbi munkákban, szükségesnek érzem a vonatkozó kutatástörténeti adatok újbóli, rövid áttekintését. 3 Közölte a 25. számú kis korsó rajzát is. Az edény ma a Kiskun Múzeumban található. Ltsz: 56.58.1. 4 A leletet ma a kiskunhalasi Thorma János Múzeum őrzi. Ltsz.: 55.160.90.