A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - FÓTHI Erzsébet: Összehasonlító antropológiai vizsgálat a Kárpát-medence népeinek etnogeneziséhez. Embertani kapcsolatok a 6-8. században az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence között

vizsgálatok egyike sem terjedt ki a ma rendelkezésünkre álló összes avar kori temető egyidejű vizsgálatára. Ezért nem hiábavaló újra elvégezni az elemzést. ANYAG ES MÓDSZER Az összehasonlító vizsgálatot a koponyák méret- és formahasonlósága alapján végeztük el. A temetőket a férfiak kraniológiai méretátlagaival jellemeztük. Az alábbi 10 Martin szerinti méretet vettük alapul: 1. A koponya legnagyobb hossza (g-op) 8. Legnagyobb koponyaszélesség (eu-eu) 9. Legkisebb homlokszélesség (ft—ft) 17. Basion-bregma magasság (ba-b) 45. Járomívszélesség (zy-zy) 48. Felsőarc magassága (n-pr) 51. Szemüregszélesség (mf-ek) 52. Szemüregmagasság 54. Orrszélesség 55. Orrmagasság Az első 6 méretet úgy választottuk meg, hogy azok a koponya nagyságát, alakját többirányból globálisan jellemezzék. Az utolsó 4 mérettel az arc finomabb részleteit kívántuk leírni. A jellemzők megválasztásánál nem hagyhattuk figyelmen kívül azt sem, hogy melyek azok a méretek, amelyek az antropológiai publikációk döntő többségében szerepelnek. A vizsgálatba minél több szériát kívántunk bevonni. így kisebb sorozatok is bekerültek. Néhány olyan is (pl. Kunbábony), amelyet mindössze egy férfi képvisel. Azért tettük ezt az engedményt, mert lehetőség szerint a teljes kárpát-medencei népesség megoszlásáról kívántunk képet nyerni. A történeti antropológiai kutatásban elsősorban Schwidetzky munkássága nyomán nagyon elterjedt az a — egyébként az élő népességek kutatásában nagyon is helyénvaló — nézet, miszerint csak tíznél nagyobb esetszámú mintát szabad bevonni a vizsgálatba, mert az ennél kisebb esetszám nem jellemzi megbízhatóan az adott népességet. Véleményünk szerint nem helyes ilyen mereven szemlélni a reprezentáció kérdését. Egy kis lélekszámú népesség jellemzésére ennél kisebb esetszámú mintát is el kell fogadnunk. Annál is inkább, mert a történeti antropológia jellegéből adódóan nincs módunk az esetszám tetszőleges növelésére. Ugyanakkor egy nagy sírszámú, de a töredékes állapot miatt relatíve kis esetszámmal jellemzett minta akkor is rosszul reprezentálhatja a népességet, ha az esetszám meghaladja a tizet. Ha elvetjük a kis mintákat — amelyek többségben vannak —, akkor lemondunk arról, hogy részletes képet nyerjünk a történeti folyamatokról. Az összehasonlításba összesen 224 sorozatot vontunk be. A Kárpát-medence római korából 5, szarmata korából 1, germán korából 4 sorozat került be a vizsgálatba. Az avar kort 76 temető képviselte. Öt nyugati-szláv minta alapján vizsgáltuk a szláv, 5 bulgáriai minta alapján az esetleges onogur-bolgár kapcsolatokat. Az avar kori népesség keleti steppei kapcsolatainak vizsgálatába 70 európai és 58 ázsiai szériát vontunk be. A kárpát-medencei sorozatok földrajzi elhelyezkedését az 1. kép ábrázolja. Az összehasonlításra használt módszer a szisztematikus cluster analízis (FÓTHI E. - FÓTHI Á. 1992). Az adattranszformálás, a távolságfogalom, a cluster analízis különböző módszereinek kombinálásával számos egymást kiegészítő és ellenőrző vizsgálatot végeztünk el. Az eredmények közül csak azokat fogadtuk el, amelyek a vizsgálatok többségében tendenciaszerűen jelentkeztek. Nem fogadtuk el azokat a csoportosulásokat, amelyeket a vizsgálatok többsége nem igazolt. A vizsgálatot IBM kompatibilis személyi számítógépen végeztük el

1 az erre a célra fejlesztett programmal. A bemutatott dendogramokban Mahalanobis módszere szerint számoltuk a biológiai távolságot, a távolságmátrixot Ward-módszerrel elemeztük. Az összehasonlításba bevont népességek listáját a tanulmány végén közöljük. A kronológiai adatok az antropológiai tanulmányokból származnak. 1 Br einer L.: Cluster analízis programcsomag. Szakdolgozat. (Kézirat.) Budapest 1990.