A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - LŐRINCZY Gábor: Kelet-európai steppei népesség a 6-7. századi Kárpát-medencében. Régészeti adatok a Tiszántúl kora avar kori betelepüléséhez

szes, deformált lapított gömb alakú, bázisos opak üveggyöngy. Dm.: 1,3 cm, h.: 0,9 cm. 3. Az árokásóktól került múzeumi gyűjteménybe egy bronz bor szűrő kanál (12. kép 5). Egyik vége hurkos kiképzésű, a másik kerek formára és laposra kalapált. A fej felé szélesedő lapos szár egy kiszélesedő nyakkal kapcsolódik a fejhez. A fej közepén, kereszt alakban öt lyukat ütöttek. H.: 14,8 cm. 4. Az előzővel együtt került elő egy másik bronz borszűrő kanál (12. kép 4). Egyik vége hurkos kiképzésű, a másik kerek formára és laposra kalapált. A fej közepén, kereszt alakban hét lyukat ütöttek. Hajlított és töredékes állapotú. H.: 12,5 cm. 5. A fentiekkel együtt volt egy, az egyik végén hurkos kialakítású, a másik végén simító alakú bronzeszköz (12. kép 6). Szára kerek átmetszetű. H.: 15,3 cm. 6. Az előzőekkel együtt találtak egy, az egyik végén hurkos kialakítású, a másik — az előzőnél keskenyebb — végén simító alakú bronzeszközt (12. kép 7). Szára kerek átmetszetű. H: 13,9 cm.

17 7. A halott térdei között egy hosszúkás, egyik végén elkeskenyedő, ismeretlen rendeltetésű vastárgy (csiholó?) (10. kép 4) volt, egyik oldalán bemélyedés fut végig. H: 6,8 cm, sz.: 3,4 cm, v.: 1,4 cm. 8-13. A térdek, illetve a lábszárcsontok között, egy csomóban három orsókarika és három orsógomb került elő. Sötétszürke színű, bikőnikus orsógomb (11. kép 3). Teljes felületét benyomkodott háromszögminta díszíti. Átm.: 2,8 cm, v.: 1,8 cm. Szürke színű, bikőnikus orsógomb (11. kép 6). Átm.: 4 cm, v.: 2,5 cm. Szürke színű, bikónikus orsógomb (11. kép 8). Átm.: 2,8 cm, v.: 2,1 cm. Vöröses színű orsókarika (11. kép 4). Átm.: 3,7 cm, v.: 1 cm. Barnásszürke színű orsókarika (11. kép 7). Átm.: 4,5 cm, v.: 1 cm. Szürkésbarna színű orsókarika. Egyik oldala pontkör mintával díszített (11. kép 5). Átm.: 3,7 cm, v.: 1 cm. 14. A jobb lábszárcsont alatt, az orsókarikák és orsógombok mellett egy elkalapált végű, ovális keresztmetszetű, töredékes bronz karperec (12. kép 1) volt. Elkalapált vége halszálkamintával díszített. Átm.: 6,5 cm. 15. Az előző karperec mellett egy kiszélesedő végű töredékes bronz karperec feküdt (12. kép 2). Kiszélesedő végének két oldalát négy-négy rovátka díszíti. Átm.: 6 cm. 16. A két lábszárcsont között, a bokacsontok közelében egy szemesgyöngy (11. kép 2A) került elő. 17. A sírgödör déli végénél, a lábfej csontoktól mintegy 25-30 cm-re egy vassarló ívelt pengéjének töredéke feküdt (10. kép 2). H.: 16,5 cm. 18. Mellette egy laposra kalapált, nyitott ólomkarika volt (12. kép 3). Átm.: 2,6 cm, v.: 0,65 cm. 19. Madár, feltehetően lúd lábszárcsontja, töredékes állapotban (10. kép 3). Egyik végén átfúrt. Felületén zöld patinanyom figyelhető meg. Bár viszonylag hosszú szakaszon ásták ki az árkot, mégis csak egy sír került elő itt, sem e munkálatok előtt, sem azóta nincs tudomásunk újabb temetkezés előkerüléséről.

18 E temetkezést a korai típusú ékszerek — fülbevaló, gyöngyök — jelenléte ellenére a sírból előkerült sarló alapján a 7. század közepére, de inkább a harmadik harmadára keltezhetjük. A gyulai síregyüttes egyik kuriózuma a két szűrőkanál. A hasonló kanalak listáját Bálint Csanád (BÁLINT 1993, 272) és KiSS Attila (KISS 1996, 268, 322-323) állította össze. Gyűjtésüket a gyulai példányokon kívül a Zillingtal-D 41. sírból (DAIM 1990,157; DAIM 1996,420) származó példányokkal egészíthetjük ki. A szűrőkanalak avar kori használatát nem tarthatjuk a gepidáktól való átvételnek. Erre egyrészt Bálint Csanádnak az a megfigyelése ad alapot, hogy a kárpát-medencei avar kori példányok ott is előfordulnak, ahol gepida jelenléttel nem számolhatunk (BÁLINT 1993, 223), másrészt, az eddig ismertté vált példányok döntő többsége nem hogy a 6. századra, hanem még a 7. század első harmadára sem keltezhető. Ugyanakkor a Duna jobb partja mentén, a Kelet-Dunántúlon, ahová az áttelepített gepida lakosságot valószínűsítik, a szűrőkanalak nem fordulnak elő kiemelkedő mennyiségben. Elterjedésük alapján megállapítható, hogy döntő többségük a Kárpát-medence belső területein került elő, és mivel e munkaeszközt és használatát a bizánci kultúrkörből eredeztetik, feltűnő a hiányuk az antik-bizánci kapcsolatokkal rendelkező Keszthely-kultúra lelőhelyein. Majdan/Magyarmajdán-Ujtemető (Yu) A szakirodalomban többször is említett arany gúlacsüngős fülbevalópáron kívül (REIZNER 1895,380-381, í. ábra; TÖMÖRKÉNY 1913, 243; HAMPEL 1905, 365, Abb. 1; MILLEKER1898,127; CSALLÁNY 1956, No. 572; VINSKI1955, 71, Tab. V. 30; VINSKI 1961, 12 , Tab. XI. 14; DIMITRDEVICKOVACEVIC-VINSKI1962,19; BÁLINT 1973,3. kép; MRKOBRAD 1980, LXXI. 5.) a sír leletanyagát részleteiben eddig még nem tették közé. T.: K-Ny (REIZNER 1895, 381). Mell.: 1. Gúlacsüngős arany fülbevalópár (13. kép 1-2). Egyenlő oldalú háromszög alakú, préselt oldallapjainak közepén, sima mezőkben, granulákből kialakított, csúcsaikkal lefelé mutató, egyenlő oldalú háromszögek látszanak. A csúcsokhoz három granulából álló háromszögek csatlakoznak. Hasonló háromszög 17 Mivel a bal humeruson zöld patinanyom. figyelhető meg, ezért feltételezhető, hogy a fend bronzeszközök egyike vagy mindegyike a bal felkar mellől került elő. Ugyancsak a bal karcsont közeléből kendhetett elő egy lúd átfúrt lábszárcsontja, melyen szintén patinanyom látszik 18 Köszönetet mondok Liska Andrásnak a helyszínre vonatkozó adataiért.