A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - STRAUB Péter: A sivašovkai 3. kurgán 2. sírjának faragott mintájú nyírfakéregtegeze

Távolabb, a Volga mellől, de szintén a maszkos veretek köréhez köthetően azonban régóta ismert egy, a témánk szempontjából fontos, hasonló korú temetkezés, melynek épségben megmaradt tegeze sokban segít a sivasovkai tegez elméleti rekonstruálásában. Az Ilovlja folyó jobb partján Avilovkán 1937-ben feltárt bronzkori halomsírok közül az 1. kurgán alatt népvándorlás kori sír került elő.

35 Az É-D-i tájolású padmalyos lovassírban a férfi bal karjánál kb. 50-55 cm hosszú díszítetlen nyírfakéreg tegez feküdt, benne 14 vas nyílcsúccsal a koponya irányába, jobb oldalán pedig keskenykarú felajzott íj csontmerevítői kerültek elő (SINICYN 1954, 230-234).

36 A szájától lefelé egyenletesen szélesedő, legnagyobb szélességét a tegez aljánál elérő példány tipikus zárt tegez (3. kép I),

37 amilyen a fentiek nyomán, részlete alapján, nagy valószínűséggel a sivaáovkai is lehetett.

38 EXKURZUS Az avar tegezek kapcsán nem haszontalan röviden érinteni azt, az eddig nem különösebben vizsgált kérdést, hogy a kora avar kori Kárpát-medence (567-670/680) milyen hatást gyakorolt kifelé, az avar szállásterületektől nyugatra élő népek anyagi kultúrájára. Az avarok régészeti emlékanyagában a keleti gyökerek köztudomásúan csak az egyik öszszetevőt képezik (KÜRTI 1983, 170-176; BÁLINT 1995, 267-273), a Kárpát-medencébe érkezett avarság tárgyi hagyatékára Bizánc, mint peremkultúrára — nem utolsó sorban az óriási aranyadók folytán

39 — rendkívül nagy hatással volt, mely az elmúlt években számos tárgytípus esetében nyert bizonyságot. Az avarság azonban a Meroving-kori Nyugat-Európával is rendelkezett nem elhanyagolható kapcsolatokkal.

40 Pontosan e sokrétű hatásoknak, az avarok kulturális fogékonyságának és nyitottságának — valamint etnikai sokszínűségének — köszönhető a korai avarok tárgyi hagyatékának a kelet-európai vagy ázsiai steppe hasonló korú emlékanyagához képest oly szembeötlő sokszínűsége. A részben bajor és alemann, de legfőképp az itáliai langobard területekkel való történeti kapcsolatoknak (BÓNA 1993a, 153-155; DAIM 1996; KISS 1996, 300-302) régészeti szempontból több aspektusa is van. A kora avar kori leletanyag germán jellegű tárgyainak értelmezésekor több lehetőséggel kell számolni. A Dunántúlra áttelepített gepida közösségek mellett (Kiss 1992; KISS 1996) egészen biztosan feltételezhető a területre — a bizánciak mellett — germán, főként langobard hadifoglyok hasonló módon való idekerülése Észak-Itáliából, kik a Keszthely-kultúra egyik komponensét alkották.

41 A germán leletek másik köre közvetlen importként, eset35 Az ásatója — majd nyomában többek (MAKSIMOV1956; SMIRNOV1959,219-221) — által szélsőségesen tág időhatárok közé (6-8. század) keltezett — szarmata-alán etnikumúnak meghatározott—sír kora kétségtelenül a 6-7. századra szűkíthető le (ERDÉLYI 1982, 76; SOMOGYI 1987, 140; BÁLINT 1989, 42-43). 36 Az alsó és felső íjvégcsontok egymástól való távolsága a súrajz szerint azonban nem 165 cm fesztávolságú íjat ad ki (ERDÉLYI 1982, 76; SOMOGYI 1987,140), — ami, ismerve a steppei nomádok íjainak jellemzőit, amúgy is túl nagynak tűnne (BÓNA 1993, 161-163,- SZŐLLŐSY G: Különböző íjtípusok mechanikai jellemzőinek kísérleti vizsgálata. Bölcsészdoktori értekezés kézirata. Budapest 1995, 52) — hanem mintegy 30 cm-rel rövidebbet, melynek húrhossza értelemszemen valamivel még kisebb volt. 37 A tegez szája ugyan egy kis — de nem szabályos/ — részen hiányos, ám ez nem az egykori gallérrá, hanem csupán arra utal, hogy itt rosszabb megtartású lehetett a nyüfakéreg, ami a sivasovkai esetében is több helyen jól megfigyelhető a fotókon. Ráadásul a nyílcsúcsok helyzete — tudniillik ha galléros tegezi-ől lenne szó, a nyílhegyek nem nyúlnának túl a tegez oldalsó szegélyén (SAVIN-SEMÉNOV1990,81) — is ana mutat, hogy zárt tegezről van szó. 38 Végeredményben a sírrajzon ásatója is zárt tegezre egészíti ki a sivasovkai darabot, a kidönbség csak az, hogy a fotók alapján az szájával lefelé, nem pedig felfelé kellett hogy feküdjön a sírban. 39 Az avarokszámára 626-igfolyósított bizánci adók hozzávetőleges összegéről folyó vita tekintélyes irodalmát áttekinti POHL 1988, 180-181,502. A konstantinápolyi vereséget követően a Káipát-medencébe kerüli solidusoklioz ld. SOMOGYI 1994/ 40 E kapcsolatok sokáig egyetlen összefoglalását (STEIN 1968a) követően hosszú idő elteltével előbb Max Martin foglalkozott a Meroving- és avar kori övgarnitúrák keltezésével (MARTIN 1990), majd legutóbb a halbtami kiállítási katalógus rövidre szabott keretében került sor a közép avar kori leletanyagban felfedezliető gennán kapcsolatok áttekintésére (ZÁBOJNÍK1996). 41 Az elmúlt évek Keszthely-ktdtúr

aval foglalkozó jelentős szakirodalmában két megállapítás kiüönösen figyelemre méltónak tűnik melyek a jövőben remélhetőleg közelebb visznek a kultúra rendkívül összetett etnikai és kronológiai problémáinakmegoldásában. Gondolok itt a leletanyag—sokáig elfogadottnak tűnt 567körid induló keltezése és a romanizált