A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - STRAUB Péter: A sivašovkai 3. kurgán 2. sírjának faragott mintájú nyírfakéregtegeze

d) A fentieken kívül a tegezek sírba helyezését két — szalagfonatos szíjvég és állatfej formájú —, egyelőre bizonytalan rendeltetésű csont tegeztartozék is igazolja a közép avar kortól.

3 A Kárpát-medence kora avar kori leletanyagának jelenleg ismert kronológiai összefüggései alapján e csontlemezes tegezek megjelenésével az eddig publikált darabok alapján a 7. század kezdetétől számolhatunk, miután a legkorábbi tegezmotívuA SIVASOVKAI 3. A tegez alapjául szolgáló szerves anyagoknak a talajviszonyoktól függően marad nyoma a sírokban.

5 A 6-8. századi avar tegezek nyírfakérgének díszítéséről szinte semmit sem tudunk,

6 de keleten a türk, illetve türk kori sírokban egészben megmaradt nagyszámú tegezzel sem sokkal jobb a helyzet, azok kérge ugyanis nagyrészt díszítetlen (TRIFONOV 1987). Ezért is tarthat számot fokozott érdeklődésre a délkelet-ukrajnai Sivaáovka 3. kurgánjának 2. sírjában feltárt tegezrészlet közzététele, mely temetkezés az avar kori régészet számára is rendkívül tanulmokkal jelzett sírok — Jutás 130. sír (RHÉ-FETTICH 1931,27-28, Taf. V 1-14, Taf. vi. 12-28), Kölked-Feketekapu-A 21. (KISS 1996, 25-26, Taf. 21-22) és 107. SÍr (KISS 1996, 41-42, Taf. 34-35), Mór-Akasztódomb 21. sír(TÖRÖK 1954, 54-56, Taf. IX. 2-12, 14-17, Taf. X. 1-20), SzegedFehértó-B 5. sír (MADARAS 1995,138, Pl. 1.1-2), Zsámbok 1. Sír (GARAM 1983, 140, 144, Abb. 1-4) — nem datálhatóak biztonsággal korábbra.

4 KURGÁN2. SÍRJA ságos. A megmentett darab alapján ugyanis képet nyerhetünk arról, milyenek is lehettek eredeti állapotukban a földben teljesen tönkrement avar példányok. A feltárás során készült 1:10 méretarányú sírrajz szerint SivaSovkán egy közel 30 centiméteres összefüggő kéregdarab maradt meg,

8 melyet aprólékos mintáinak sora Eurázsia nagyszámú és rendkívül impozáns — nagyrészt a kunokhoz köthető — 13-14. századi tegezeinek szépségével rokonit (MALINOVSKAÂ 1974). 3 Az előbbieket Garam Éva a Dunapentele-Öreg hegyi 7. (I. ) sír lelete alapján a tegez zárásával hozta összefüggésbe ( GARAM é. 134), bár más funkciójuk sem elképzelhetetlen (STRAUB 1997,126-127, 64.}.). Sokkal fontosabb azonban, és rendkívül figyelemreméltó az a kísérlet, ahogy a szerző a közép avar kori leletek és lelőhelyek kronológiai összefüggéseit próbálja értelmezni. Egyrészt a Dunapentele-Igar-Ozora dunántúli központi magból kiindulva területi csoportok különíthetőek el, másrészt a MA II tárgyait a közép avar kor korai leleteihez képest az egyszerűsödés és a homogenitás jellemzi (GARAM é. n., 152-154). Ez utóbbi nagyszerűen visszatüla-öződikpéldául a közép avar kori tegezcsontos síregyüttesek szeriáció) áb an (STRAUB 1997,5. táblázat). Sajnálatos módon — nyomdai okokból — a 4. táblázat szeriációs mellékletében a 20. tárgytípus túlhosszií megnevezése miatt elcsúszás történt, minek következtében az utolsó, 55. lelettípus (lemezből hajlított övbújtató) lemaradt (vö. STRAUB 1997,3. táblázat). Mindez azonban a lelőhelyek relatív kronológiai sorrendje szempontjából érdektelen! 4 Peter Stadler a kölkedi 107. sírt abszolút kronológiailag 600 körűire datálja, s az avarság honfoglaló vagy már helyben született első generációjához köti (STADLER 1996, 395). A sír tegezcsontjai alapján inkább az utóbbi tűnik reálisabbnak mivel a tárgytípus 6. századi keleti megfelelőinek hiánya, illetve később azok más jellege, valamint a legkorábbi mintájú kárpát-medencei tegezcsontok sokmellékszíj as övekkel való feltűnése óvatosságra int. 5 A tegezek anyagáról szóló gazdag irodalom alapján a következők jöhetnek számításba: legfőképp kéreg — általában nyírfa, de ismert más is — esetleg bőr, valamint fa. 6 Egyetlen kivételként a Tárnáméra-Urak dűlői 1. sírban maradt meg egy apró, karcolt mintájú nyírfakéregdarab (SZABÓ 1965, 4. ábra), továbbá a Kunpeszér-Felsőpeszéri úti temetőből találni említést egy még publikálatlan nyírfakéreg tegezről (MADARAS 1990, 181, 50. ).), ami valójában csupán egy tenyérnyi díszítetlen kéregdarabot jelent, mely azóta tönkrement (Horváth M. Attila szíves közlése). 7 A sivasovkai tegezről 1997. áprilisában Somogyi Péter szíves tájékoztatásából szereztem, tudomást, melyet ezúton is köszönök AV.V. Dorofejev által feltárt temetkezés dokumentációját több más kelet-európai lovasnomád temetkezéssel egyetemben, az ásató 1980-ban Szentpéteri József rendelkezésére bocsátotta, hogy azokat a hazai avar kori régészeti kutatás is felhasználhassa. Erre Szentpéteri József jóvoltából már több alkalommal is mód nyílt (SOMOGYI 1987; SOMOGYI 1991; H. TÓTH-HORVÁTH1992), kinek magam is hálás köszönettel tartozom, hogy a Kijevben őrzött síregyüttes megismeréséhez és a tegez publikálásához hozzásegített. 8 A sírrajzot és a részletrajzokat a feltárás során készült nagyszámú fotóval összevetve, az egy-egy lelet helyzetének feltüntetésében tapasztalható következetlenség, valamint a dokumentációk egymásnak néha ellentmondó méretadatai miatt ez az adat csupán hozzávetőleges, ám ennek ellenére kétségtelenül rendkívül figyelemreméltó részletről van szó!