A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

VÖRÖS Gabriella: Száz éves a szentesi múzeum (1897-1997)

VÖRÖS Gabriella A múzeumalapító Csallány Gábor (1871-1945) igazgatói irodájában, a múzeum ligeti épületében lolt régiségeket, pontos leltárakat készített, és ami a legfontosabb, vezette a környék régészeti ásatásait. Munkájának köszönhetően a régiségek száma hat év alatt 30.000-re emelkedett. A társulat 1906-ban Egyesületté alakult át, majd 1925-től megyei közgyűjteményként működött tovább. Ettől kezdve elnevezése Csongrád vármegyei Múzeum és Könyvtár lett, tekintettel arra, hogy a megye központja (1878-tól 1950-ig) Szentesen volt. Csallány Gábor 1925-től főhivatású múzeumigazgató lett, ami azt jelentette, hogy 30 éves szolgálat után mostantól illette meg fizetség múzeumi tevékenységéért. Nagyon nehéz Csallány Gábor múzeumszervező, ásató, publikáló, népművelő, kiállításszervező munkásságának ágát-bogát néhány mondatban összegezni. Már régen tanulmánykötetnek vagy monográfiának kellene életművét méltatnia tanulságul és szakmai dolgokban segítségül a mai utódoknak. 1971-ben, születésének 100. évfordulóján a Múzeumbaráti Kör emléktáblával tisztelgett munkássága előtt, és kiállítást rendezett életének dokumentumaiból. Csallány Dezsőnek édesapjáról írott munkája azonban kiadatlan torzó maradt. Ezen a helyen most is csak néhány, de a legismertebb feltárásaitól emlékezem meg: Csanytelek-Dilitor, Csongrád-Határút, Csongrád-Vendelhalom, Csongrád-Mámai dűlő, Derekegyház-Rárós, Kunszentmárton-Telekpart, Mindszent-Koszorús dűlő, Nagymágocs-Ólompa, Nagytőke-Jámborhalom, Szentes-Berekhát, Szcntcs-Felsőcsordajárás, Szentes-Kistőke, SzentesNagyhegy, Szentes-Szentlászló. 1927-től tiszteletdíjas őrként és könyvtárnokként Zalotay Elemér került a múzeumigazgató mellé, akit 1935-től, szorgalma jutalmául, tiszteletbeli múzeumőrnek neveztek ki. Az intézmény történetében a II. világháború és ezen belül is az 1944-es év, tragikus fordulatot jelentett. Ez év nyarán rendelték el a múzeum kiürítését. A beládázott anyag előbb Kiskunfélegyházára, majd Szekszárdra került. Csallány Gábor Budapestre távozott, ahol az ostrom alatt súlyosan megbetegedett és 1945. január 31-én meghalt. A helyreállítás és a múzeumi élet újbóli megszervezése Zalotay Elemérre várt. 1946. májusától megbízottként, 1948-1951 között kinevezett megyei múzeumigazgatóként működött. Itteni tevékenységéből, aminek egyik legfontosabb része a helytörténeti kutatás volt, most a régészetiről emlékezünk meg. Kutatási és gyűjtőterülete, mert nagyon kevés volt a szakember, széles volt. Szentes határán túl megfordult a környező megyékben, sőt még távolabbi vidékeken is. Nevéhez fűződik a szentes-vekerzugi szkíta temető hitelesítése, de elsősorban helyszínelései, rövid leletmentései őrizték meg nevét a múzeum régészeti adattárában. A Szekszárdra me-