A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

HUREZAN G., Pascu – SZATMÁRI IMRE: Az aradi múzeum késő középkori kályhacsempe- és kályhaszemgyűjteménye

az alsó és felső, illetve a csempe másik oldalának mindhárom szélét is. I Iátoldala kormos. A vályú hátoldala azonban nem félköríves, hanem négy egyenes síkkal határolt. Ma.: 17,5 cm, szélesebbik oldalának sz.: 15,5 cm, keskenyebbik oldalának sz.: 5,5 cm, hátmélysége: 4,5 cm. (15-16. század.) CMA ltsz.: M.F. 5403. V. Boroneant és E. Dörner 1975. évi közös ásatásán került elő Zabrány „Delut" nevű részén. Egyetlen pontos megfelelője a Borosjenőből származó, fentebb ismertetett csempetöredék.

27 Arad megye/Judet Arad (közelebbi lelőhelye ismeretlen) 1. Kályhacsempe (3. kép 3; 7. kép 8). Zárt előlapú kályhacsempe bal felső sarkának a töredéke. Világosbarna színű, mázatlan. Széles és lapos léckeretét a vele párhuzamosan futó, keskeny borda kíséri. A fölső, vízszintes bordától egy centiméterre, azzal szintén párhuzamosan, egy harmadik borda is fut. Ez utóbbi két borda között domború félgömböcskék és elnagyolt, ugyancsak domború megformálású, X alakú motívumok váltogatják egymást egy sorban. A kályhacsempe előlapjának megmaradt sarkában V alakú domború dísz, mellette pedig ívelt, bemélyített felület látszik, egy mellalakhoz hasonló, domború forma körvonalával. A csempe hátoldalából semmi sem maradt már meg, de az előlaphoz való ragasztásának a nyoma jól látható. Az előlap hátoldalán korom nyomát nem lehet megfigyelni. Mérhető ma.: 7,2 cm, mérhető sz.: 7,9 cm, v.: 1-1,5 cm. (16-17. század.) CMA ltsz.: M.F. 632. Névtelen ajándékozással került a múzeum gyűjteményébe.

28 2. Kályhaszem(?) (3. kép 4; 7. kép 9). Eredeti funkciója bizonytalan, a következő kályhaszemmel együtt leltározták be, talán annak részét képezte. Világosbarna színű, külső oldalán foltosán kormos. Teljes alakja ismeretlen, jelenlegi formájában valószínűleg erősen töredékes. Csúcsos és függőlegesen átfúrt teteje alatt öblösen kiszélesedik, oldala kívül három bordával tagolt. Alja töredékes. A következő kályhaszem hátoldalának nyílásába pontosan beleillik, a raktári rendben is így kapott helyet. Ma.: 10 cm, legnagyobb átm.: 7 cm. (16-17. század.) CMA ltsz.: M.F. 33/A. Múzeumba kerülésének körülményei ismeretlenek, talán ajándékozás útján jutott a gyűjteménybe.

29 3. Kályhaszem (3. kép 6; 7. kép 10). Négyszögletes szájú, tál alakú. Peremének egyik sarka hiányzik. Kerek alját levágták, de a kályhaszem mégsem lyukas, mert az összeszűkülő részén olyan félgömb alakú formával zárták le, amelynek teteje kiemelkedő, kettős tagolású, kisebb csúcsban végződik. Barnássárga színű. A kályhaszem egész belső felületét vörösesbarna színű festés díszíti. A festett motívumok minden egyes oldal mellett megismétlődnek, tehát a négyszögletes tálforma belső felületén négy egyforma minta látható. Egy-egy motívum pillangóra emlékeztető vonalból, s ebből előre és hátra kinyúló, a végükön pedig szétágazó indákból áll. A négyszögletes szájú kályhaszem átlóiban ugyanakkor — elválasztva a pillangómotívumokat is egymástól — három-három egyenes vonalat festettek, s ezek között egy-egy pontsor is halad. A kályhaszem közepében lévő félgömb felületét szabálytalan alakú, az előzőekhez hasonló festésű pöttyök díszítik. A tárgy hátoldalát egy helyen — a levágott alja fölött — kerek lyuk üti át. Ma.: 8,5 cm, szá.: 17,5x17,5 cm, fá.: 7,5 cm. (16-17. század.) CMA ltsz.: M.F. 33/B. Előkerülésének és múzeumba jutásának körülményei ismeretlenek. Együtt leltározták be az előző tárggyal. A közös leltári szám s az együttes raktári elhelyezésük is összetartozásukat jelzi.

30 Ismeretlen lelőhely (valószínűleg Arad megye területéről) 1. Kályhaszem (3. kép 7; 7. kép 11). Lapított hagyma formájú, tetején gombban végződő, világosbarna színű töredék. Csak a fölső, kiszélesedő része maradt meg. Mérhető ma.: 5,5 cm, legnagyobb sz.: 11 cm. (15-16. század.) CMA ltsz.: M.F. 642. Valószínűleg adományozás útján került a múzeumba, talán még 1900 előtt.

31 2. Kályhaszem (4. kép 1; 7. kép 12). Fölül csúcsban végződő, sisak alakú, szája felé pedig fokozatosan, enyhén összeszűkülő. Pereme egyenesen levágott. Sárgásbarna színű, foltosán kormos, kiegészített. Ma.: 16,5 cm, legnagyobb sz.: 9,8 cm, szá.: 8,5 cm. (15-16. század.) CMA ltsz.: M.F. 38. Az államosítás során, valószínűleg egy magángyűjteményből került a múzeumba.

3 27 Egyszeríí vályús kályhacsempéhez vö. például: SZABÓ 1938, 98, 455-456. kép; VÉGH 1977, 55, 17. ábra a-b; BODNÁR 1988, II. í. 3; MIKLÓS-SABJÁN 1992, 111, III. t. 2, 119, XI. 1.1. 28 Pontos megfelelőjét nem ismerjük 29 Vö.: BATARIUC 1994, 77, Fig. 1-3. 30 Vö.: SZABÓ 1938, 97, 444. kép. 31 Vö.: SZABÓ 1938, 93, 432-435. kép; BENKŐ 1980, 398, 46. t. 5-6; NEAMTU-NEAMTU-CHEPTEA 1980,186, Fig. 109. 2; RICHTEROVÁ1982, Tab. 1.1; BODNÁR 1988,1.1. 2; EGYHÁZY-JUROVSKÁ-FŰRYOVÁ1993, Obr. 7; MRT 10, 157. t. 1-4, 6. 32 VÖ.: SZABÓ 1938, 93, 432-435. kép; BENKŐ 1980, 398, 46. t. 5-6; NEAMTU-NEAMTU-CHEPTEA 1980, 186, Fig. 109. 2, Fig. 116. 13; RICHTEROVÁ 1982, Tab. 1.1; BODNÁR 1988,1.

1. 2; EGYHÁZY-JUROVSKÁ-FŰRYOVÁ1993, Obr. 7; MRT 10, 158.

1.1-4, 6.