A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

SZATMÁRI Imre: A medgyesegyházi Árpád-kori corpus

darab vonatkozásában. Az átlagostól eltérően ugyanis meglehetősen kis számban fordul elő az, hogy a corpusok felső testén még sematikusan sem jelölik a bordákat, illetve a mellek és a köldök helyét. A medgyesegyházihoz ebből a szempontból hasonló a Komárom megyei pusztaszentmiklósi Krisztus-alak is. A sima felsőtest ábrázolása a III. Béla király sírjából előkerült corpuson tűnik fel. Mindkét kereszt készítési idejét a 12. század közepére lehet helyezni (GEREVICH 1938, ccxxxi. t. 4: KOVÁCS 1972, 9, 7. kép; LOVAG 1977, 181, 5. ábra, 184-185; LOVAG 1979, 47-48, 4. kép). A magyarországi hasonló emlékanyag egyes darabjainak all. század vége és a 13. század eleje közé való keltezése meghatározza a medgyesegyházi corpus készítésének és használatának korát is. Ezt megerősíti a térség általános története, hiszen ebben az időszakban, all. század utolsó negyedétől kapott nagyobb lendületet ezen a környéken a kereszténység terjedése, amely azután a 12. században teljesedett ki. A13. század, különösen pedig a tatárjárást megelőző és az azt követő változások — a tatár pusztítás, kun betelepítés, a falupusztásodási folyamat megindulása — pedig a falusi egyházi életben is sokrétű átrendeződést, nem egyszer végleges pusztulást eredményeztek. A medgyesegyházi corpusszal kapcsolatban pontosabb időmeghatározást adni lehetetlen, csak feltételesen tehetjük használatának időpontját a 12. század közepe és a 13. század közepe (még inkább az 1241. évi tatárjárás) által meghatározott évszázadra. Szórványlelet jellege miatt vele kapcsolatban több nyitott kérdés megmaradt. Nem tudjuk például, hogy helyi vagy távoli egyház tulajdona volt-e, s ha a környék falusi templomaiban használták, akkor vajon melyikben. Ismeretlen az is, hogyan kerülhetett megtalálása helyére. A corpus ennek ellenére mégis rendkívül jelentős, hiszen hasonló lelet jóformán eddig nem is maradt fenn Békés megyében illetve a szűkebb tájegységen belül. Teljesen megegyező típusú darab pedig a középkori Magyarország területéről sem ismert, így mindenképpen gazdagítja az Árpád-kori magyar bronzművesség emlékeinek csoportját.

9 IRODALOM BÁLINT 1941 Bálint A.: Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék régészeti katasztere. Makó 1941. CSALLÁNY 1905 Csallány G.: Régi magyar emlékek a szentesi múzeumban. ArchÉrt 25 (1905) 33-44. CSÉFALVAY 1984 Cséfalvay P.: Az esztergomi főszékesegyházi kincstár. Budapest 1984. FODOR 1972 Fodor I.: Ujabb adatok a bánhiti sír értékeléséhez. — Further Data to the Evaluation of the Bánkút Grave. FolArch 23 (1972) 223-242. GENTHON 1944 Genthon I.: Gyula műemlékei. Szépművészet V/8 (1944) 247-252. GEREVICH 1938 Gerevich T.: Magyarországrománkori emlékei. Budapest 1938. HAAN 1870 Haan L.: Békés vármegye hajdana. Pest 1870. HAMPEL 1897 Hampel [Hpl.] Ï:.A N. Múzeumi Régiségtár gyarapodása az 1896. év utolsó negyedében. Arch Ért 17 (1897) 85-88. JANKOVICH 1984 Jankovich B. D.: Középkori körmeneti kereszt Békés megyéből BÉ 19 (1984) 378-382. JANKOVICH 1991 Jankovich B. D.:A magyar honfoglalástól a törökkorig. In: Békéscsaba története I. A kezdetektől 1848-ig. Szerk.: Jankovich B. D. - Erdmann Gy. Békéscsaba 1991,147-206. KOVÁCS 1961 Kovács, É.: Croix limousines en Hongrie. Acta Históriáé Artium Academiae Scientiarum Hunjjaricae 7 (1961) 155-185. KOVÁCS 1962 Kovács É. : Limoges-i keresztek Magyarországon. MüvÉrt 11 (1962) 97-124. KO VÁCS 1968 Kovács É. : Limoges-i zománcok Magyarországon. Budapest 1968. KOVÁCS 1972 Kovács É.: /77. Béla és Antiochiai Anna halotti jelvényei. — Funeral insignia of Bela HI and Anne of Antioch. MűvÉrt21 (1972) 1-14. LOVAG 1977 Lovag Zs.: Román kori körmeneti keresztjeink egy csoportjáról. — Über eine Gruppe der romanischen Vortragkreuze. FolArch 28 (1977) 171-186. LOVAG 1978 Lovag Zs.:^l kalocsai román korifesziUet és köre. — Das romanische Knizißx von Kalocsa und sein Kreis. FolArch 29 (1978) 183-204. LOVAG 1979 Lovag Z&:.A középkori bronzművesség emlékei Magyarországon. Budapest 1979. MOGYORÓSSY 1878 Mogyoróssy J.: Jelentése a békésmegyei régész-míívelődés-történelmi-egylet tárlati igazgatójának a régiségtárgyak s egyéb nevezetesebb adományokgyarapodásáról. BRMTÉ3 (1878) 163-169. MOGYORÓSSY 1882 Mogyoróssy J.: Jelentése a békésmegyei gyulai nyilvános múzeum igazgatójának a tárlat 1882-ik évi állásáról. BRMTÉ 8 (1882) 176-181. 9 A corpus értékelésében Lovag Zsuzsa szíves segítségére is támaszkodhattam, s ezt ezúton is megköszönöm. A rajzokat Gábor Gabriella, a fotókat Váradi Zoltán készítette.