A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

PASZTERNÁK István: Régészeti adatok Salamon magyar király szentesi idézőpecsétje hitelességének kérdéséhez

soványított anyagú, gyorskorongon formált, jól égetett, sárgásfehér színű, koromfoltos, kúpos fedő gombjának töredéke (7. kép 2). Gombjának felső síkjába egy, a tárgy készítésekor keletkezett, kör alakú vájat mélyed. Gomb átm.: 4,9 cm. 9. Közepesen finom homokkal soványított anyagú, gyorskorongon formált, jól égetett, sárgásfehér színű, kúpos(?) fedő gombjának koromfoltos töredéke (1. kép 4). Gombjának felső síkján korongról való levágásának nyomai, valamint vörös színű festés részletei látszanak. Gomb átm.: 4,7 cm. A Salamon-billog lelőhelyének, vagyis a középkori Szentes topográfiájának tárgyalásakor meg kell még emlékeznünk egy, egyelőre pontosan helyhez nem köthető objektumról, a település középkori templomáról. Sajnos az épületről rendelkezésünkre álló információk még igen vázlatos (építés-)történetének felvázolásához is alig-alig elégségesek. Szentes templomának építési ideje bizonytalan. Legelső adatunk 1332-ből való, mikor is Szeri Pósa és családja vagyonosztályakor Szent András tiszteletére emelt kőtemplomot említenek Szentesen. „Scenthus ... in qua ecclesia lapidea ad honorem B. Andrée apostoli... in Comitatu Chongrad" (GYÖRFFY 1966, 904). A 16. század közepén, a város reformátussá válásakor, a templom is az újhitűek kezébe került. A település és az épület a törökök kiűzése körüli háborúk során leégett. A reformátusok 1701-ben kijavították az épületet. A korábban minden bizonnyal tornyos, de legalább harangtoronnyal rendelkező épület a Szentes belterületét először részletesen bemutató 1752-es térképen (1. kép 1) még látható, a református templomtól délnyugatra. Az 1745-ös Canonica Visitatio során Althann M. Károly váci püspök ezt jegyezte fel: „Az egész község kálvinista, kevés — szolgasorban lévő — katholikus kivételével. Van toronnyal, szentéllyel és sekrestyével ellátott, egykoron katholikus temploma... " (CHOBOT 1915,379). Csongrád vármegye közgyűlésének 1745-ben a helyzetet vizsgáló, Lábody Ádám alispán vezetésével működő bizottsága a szentesi templomot 7 öl hosszúnak, 3 és fél öl szélesnek találta, a hozzáépített két kis kiugrással együtt. Az épületbe, felmérésük szerint, ekkor legfeljebb 330 ember fért el (SCHUPITER 1928,143). Az új, ma is álló egyház vagy pontosan a régi templom helyén, vagy annak közvetlen közelében épült meg 1844 és 1847 között, részben minden bizonnyal a bontott építőanyag felhasználásával (2. kép 2). A középkori épületnek régészeti nyoma nem ismert. Fel kell tennem azt a kérdést is, vajon sírlelet volt-e a billog, illetve mikor, milyen körülmények között kerülhetett földbe? E kérdés vizsgálatát indokolttá teszi a billog lelőhelyének és a középkori Szent András templom feltételezett helyének viszonylagos közelsége is. A válasz első fele tűnik egyszerűbbnek. A régészeti párhuzamok egyelőre nem látszanak megerősíteni a billog sírlelet voltát.

21 Királyaink idézőpecsétjei kivétel nélkül vagy szórványok, vagy telepásatás során láttak napvilágot. Sajnos nem ismerjük Szentes Árpád-kori és középkori temetőjének pontos helyét.

22 Feltételezhető, hogy a falu temetője legkésőbb I. László és Kálmán királyok törvényei hatására keresztény rítusúvá vált és a talán már a 11-12. század fordulóján fennállt templom körül húzódott. Amint a fentiekből már kiderült, a Szent András-templom építésének idejéről, 14. század előtti sorsáról szinte semmit sem tudunk. Egyelőre semmi nyoma a körülötte a későbbi századokban biztosan létezett temetőnek sem. A szentesi billog 1876-77-es megtalálásakor sem esett szó embercsontok együttes előkerüléséről, bár e beszámolót csak fenntartásokkal fogadhatjuk el hitelesnek és teljesnek. Az itt felsorolt meggondolások alapján végleges döntést nem hozhatunk, mégis valószínűnek látszik, hogy a billog nem pl. egy királyi billogos eltemetésekor, hanem szórványként, esetleg mint elveszett tárgy került földbe. Nehezebb a helyzet a földbe kerülés idejének meghatározása terén. Egy idézőpecsét — ellentétben a pénzekkel — nemcsak post quem datálásra alkalmas. Egy dénár — számos, régészeti módszerekkel pontosan megfigyelt példa alapján — jóval az azt kibocsátó uralkodó halála után is foroghat, sőt, sírba is kerülhet. A kronológiai különbség esetenként akár több száz évre is rúghat. Egy új uralkodó felléptekor viszont a király elődjének nevével és 21 Bármilyen pecsét sírból való előkerülése hazánkban igen-igen ritka leletnek, kivételnek számít, Magyarországon mindössze egy helyről, az egri székesegyházból ismerek ilyen leleteket. Itt a román kori székesegyház terílletén Kozák Károly egy 14. századi püspöksírt tárt fel, melyben pápai ólombullák kendtek elő (KOZÁK 1979). 22 A fentebb már említett, Kossuth utcai temető sírjaiból előkerült leletek — levél alakú nyílcsúcsok nyíltegez-vasalások kengyelek zabiák vaskések bronz fülesgombok sima, nyitott, bronz hajkarikák pasztagyöngyök agyagbögre — anyaga és minősége temetőnk egykori közösségének helyét a 10. századi, esetleg all. század első feléig fegyveresen, pogány rítusokkal temetkező, szabad köznépben jelöli ki. Ennél finomabb korhatározásra egyelőre nem vállalkozhatunk Óvatosságra int a temető részleges feltártsága is.