A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

PASZTERNÁK István: Régészeti adatok Salamon magyar király szentesi idézőpecsétje hitelességének kérdéséhez

hogy ma sem a budapesti, sem más múzeum nem őriz szentesi, vagy szórvány Salamon-billogot. A tárgy előkerüléséről Csallány Gábor évtizedekkel később, 1897 körül értesült Szvaton Józseftől. A két szemtanú, Cicatricis és az ifjabb Szvaton visszaemlékezése alapján készítette el és közölte a billog leírását. Bár ennek szövege — amely eredetileg egy helyi lapban látott napvilágot — 1984 óta régészeti szakfolyóiratban is olvasható (KUBINYI 1984,143), most, mint szorosan a témát érintő forrást, szó szerint idézem: „A »billog« ovális alakú, mintegy 8-9 cm hosszú volt. A nagyságára már pontosan nem emlékszik [ti. Cicatricis! — a Szerző]... A rézből lévő pecsétnek egyik oldalán, középen, erősen kidomborodóan, a trónon ülő király alakja volt, egyik kezében a keresztes birodalmi alma, a másikban, — nem tudja biztosan, — liliom, vagy jogar volt. [...] a király balfelőli részén, erősen kidomborodó betűkkel a következőfelirat volt: Sigillum Salamoni, jobboldali részén pedig Regis Hungarie vagy Ungarie. A másik lapja sima volt. A felfüggesztésre fül szolgált. Egyébként a pecsét teljesen ép és jóállapotban volt. "

2 A BILLOG HITELESSÉGÉNEK KÉRDÉSE A leletet, mint az fentiekből már kiderült, szfragista sohasem látta. Éppen ezért bármilyen, köztük pecséttani szempontból való elemzésének kiindulópontja egyes egyedül az idézett leírás lehet. Kubinyi András egy 1983-ban előkerült billog vizsgálata kapcsán, széles körű anyaggyűjtés, számos hazai és külföldi párhuzam felsorakoztatása segítségével vizsgálta meg Árpád-kori billogaink — többek között a szentesi lelet — kérdését, kitérve utóbbi hitelességének mérlegelésére is (KUBINYI 1984, 142-144). Megállapította, hogy a pecsét ábrázolása megfelel a korabeli hazai gyakorlatnak. Szokatlan, itthon párhuzam nélkül való viszont az e korban idézőpecsétek között nagynak mondható, 8-9 cm-es mérete, illetve a billog ovális alakja. Kubinyi András rámutatott: a visszaemlékező bizonytalanul adta meg a méretadatokat, de viaszpecsétek között a leírásban szereplő 8-9 cm sem számít kivételnek. A mandorla formájú pecsétek, vizsgálatai szerint, német területen már a 10. század végén felbukkannak és onnan terjednek el Európában. így a forma sem tekinthető a szentesi lelet hitelességét kizáró oknak (KUBINYI 1984,143-144). Mindezeket figyelembe véve az elemző, és nyomán a hazai kutatás, hitelesnek fogadta el a szentesi billogot

3 (KUBINYI 1984, 144; KUBINYI 1994; LOVAG 1990, 197; BLAZOVICH-HÉWÍZI-VÁLYI 1996, 271-272; PASZTERNÁK 1996, 279). Kubinyi András körültekintő értékelése ma is helytálló. Véleményem szerint a lelet hitelességét az eddig felsoroltakon kívül néhány más megfontolás is igen valószínűvé teszi. 1988-ban egy, a Bács-Kiskun megyei Mélykútról előkerült, I. András idézőpecsét — a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében lévő, már említett billog hasonmása — jutott a Magyar Nemzeti Múzeumba. A leletet közlő Lovag Zsuzsa anyagvizsgálatot végeztetett a pecséten és hasonmásán, amely kiderítette, hogy a veszprémi példány gyakorlatilag színtiszta rézből van. így a szentesi, szemtanúi szerint — bronz anyagú kortársaitól eltérően — rézből készült billog szokatlan anyagára hivatkozó kétkedések is okafogyottá válnak. Arról nem is beszélve, hogy hozzá nem értők makroszkópos vizsgálattal egyáltalán nem képesek egy öntvény anyagösszetételét meghatározni. Salamonnak ismeretes egy ólomból készült bullája — tehát nem egy másik idézőpecsétje!— amely a belgrádi vár ásatásán került elő (GAi-POPOVic 1978). E bulla előlapján a király alakjától heraldikai szempontból jobbra induló legenda második fele átnyúlik a pecsét revers oldalára is, ahol három sorba törve folytatódik (2. kép 1). Ehhez hasonló módon tördelve szerepel a „+ PANONIA' felirat Salamon H17 típusú dénárján is. Mivel all. században — beleértve Salamon király uralkodását is — pénzeken és billogokon mindkét — tehát a köriratos, illetve a tördelt — szövegelhelyezési gyakorlat egyszerre létezett, a szentesi darab köriratos volta nem számít kivételnek. Végül még egy észrevétel. A lelet leírói „ovális" alakú tárgyról emlékeznek meg. A billogot először tudományos igénnyel feldolgozó Kubinyi András ennek alapján a szentesi darabot mandorla alakúnak feltételezte. Véleményem szerint e megállapítás — tekintettel a szemtanúk tökéletes hozzá 2 Csallány G: Salamon király töménybe idéző ércbilloga. Aranykalász 1935. december, 28-29. 3 Balogh Cs. - Gallina Zs. - LiskaA. - Paszternák L: Előmunkálatok Szentes város régészeti topográfiájához. Egyetemi szakdolgozat. Szentes-Szeged 1996, 323. lelőhely.