A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BODNÁR Mária – D. MATUZ Edit – SZABÓ J. József: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában

Kör alakú árkolás díszít egy oldaltöredékct (21. kép 9), hasonló ismert Mediasról/Meggyes (Ro) (ZAHARIA 1965, Fig. 10. 2) és Körömről (KEMENCZEI 1984, Taf. CXLVII. 12). Belül vörös, kívül fekete, fényes felületű urna függőleges besimítással és bordával díszített hastöredéke került elő a 9/III. szelvényből (22. kép 5) és szórványként (20. kép 4). A Gáva-kultúra anyagában Gávavencsellőn, Nagyhalászon (KEMENCZEI 1984, Taf. cxxix. 3,9), Hódmezővásárhelyen (V SZABÓ 1996, 32. kép 4, 37. kép 4. 43. kép 7) találunk hasonló darabokat. Több oldaltöredéket függőleges irányú, széles besimítások, árkolások díszítenek (21. kép 7,13; 22. kép 15). Párhuzamaik a Gáva-kultúra anyagából többek között Hódmezővásárhely-Batidáról és Szőregről ismertek (V. SZABÓ 1996,28. kép ío, 51. kép 4). A 4. gödörben talált darabon a széles besimítások fölött két sor, ívelt bekarcolássor fut (23. kép 11). Ennek a motívumnak a párhuzama a halomsíros kultúra anyagából, a tápé-széntéglaégctői temető 614. sírjából (TROGMAYER 1975, Taf. 52) és BattonyaVadaszán-tanya lelőhelyről (SZ. KÁLLAY 1983. 15. kép 5) ismert. Feltehetően kihajló peremű, nyomott gömbtestű, árkolt vállú urnák darabjai a függőleges árkolással és szalagfüllel ellátott töredékek (19. kép 2, 4) . Az urnamezős kultúra (PATEK 1968, Taf. in. 21-22. 24. típus, pl.: Szentendre-Szigetmonostor: PATEK 1968, Taf. CXXI. 5. CXXIII. 2, 4, 6) és a Csorva-CSOport (TROGMAYER 1963, Taf. XVI. 15) anyagában megjelenő urnatípus a gávai kultúra hagyatékából is ismert (Nyíregyháza-Bujtos: KEMENCZEI 1984, Taf. CXXX. 13, Nyírlugos: KEMENCZEI 1984, Taf. CXXX. 21). ívelten kihajló peremű, öblös hasú edény peremtöredéke került elő az 5. gödörből, hasán bütyök látható (24. kép 3). A kihajló peremű, rövid, ívelt nyakú urnatípus előzménye a gávai kultúrában a berkeszi kultúra kétfülű urnája lehetett (Tailya: KEMENCZEI 1984, 66, Taf. CLXXXVII. 1, Tiszabercel: KEMENCZEI 1984, Taf. cxxxi. 28). Öblös hasú, kihajló peremű edény ismert Nagykállóról (KEMENCZEI 1982, Abb. 6. 5) és Cucoraniból is (LÁSZLÓ 1986, Taf. 5. ío). Csészék Az I. szelvény É-i részéből került elő egy fclgömbaljú, kisméretű csésze. Enyhén kihajló, ferdén levágott pereme alatt három sor besimítás fut körbe, hasán négy, szimmetrikusan elhelyezett, felülről körülárkolt bütyök között, öt-öt vonalból álló függőleges besimításköteg látható (18. kép 3). Ez a forma általánosan használt a halomsíros kultúrában (TROGMAYER 1975, Taf. 46. 3, Taf. 48; KOVÁCS 1975, 3. t. 25), a berkeszi kultúrában (KOVÁCS é. n., Fig. 16. 5), majd a hajdúbagosi csoportban (KOVÁCS 1970, 2. ábra 4-5), valamint az urnamezős kultúrában is (PATEK 1968, Taf. vu. 15. típus. Taf. LXXV. 16). A gávai kultúrára nem jellemző, anyagából Mezőcsát-Burokhalomról ismerünk egy félgömbaljú, árkolt bütyökdíszes (KEMENCZEI 1984. Taf. cxxxiii. 20), Nyíregyháza-Bujtosról és Alsóbereckiből egy-egy árkolt vállú csészét (KEMENCZEI 1984, Taf. CXXX. 15, Taf. CXXXIV. 2). Az I. szelvény É-i részéből került elő egy kihajló peremű csupor, amelynek peremén vízszintes kidudorodások, nyakán egy bütyök, hasán letörött szalagfül csonkja látható (18. kép 2). A forma általánosan elterjedt, hasonló ismert a halomsíros anyagból is pl. Battonya-Vadaszán tanya lelőhelyről (sz. KÁLLAY 1983,12. kép 15). ívelt csuporformál ismerünk a gávai anyagból fültöredékkel Szabolcsról, bütyökkel PrÜgyrŐl (KEMENCZEI 1984. Taf. CXXXI. 23, Taf. cxLix. 8) és a kelet-szlovákiai Zemplínske KopCanybÓl (DEMETEROVÁ 1986, Tib. x. 5). Kisméretű, vékony falú, ívelten kihajló peremű, függőlegesen árkolt vállú csészék darabjai (21. kép 12; 22. kép 14) és fényes, ívelten kihajló peremű csésze töredéke (24. kép 6) is található a leletanyagban. Ezek általános késő bronzkori típusok. Háromszög alakú, felcsúcsosodó bütyök díszíti egy csésze hasvonalát (20. kép 13). Hasonlót ismerünk a gávai kultúra anyagából, Nagykállóról (KEMENCZEI 1982, Abb. 6. 6), Körömről (KEMENCZEI 1984, Taf. CXLIV. 11) és Szentesről (PÁVAI 1992, VIII. t. 4). Az 5. gödör felső részéből került elő egy fordított csonka kúpos testű, kisméretű, perem fölé magasodó — töredékes — fülű csésze (24. kép 2). Tálak Kisebb-nagyobb mértékben behúzott peremű tálak töredékei a legtöbb feltárt felületből előkerültek. Megemlítendő egy nagyméretű tál darabja az I. szelvény É-i részéből, amin a szalagfül a perem fölé emelkedik (18. kép 5). Hasonló ismert a gávai kultúra anyagából, Körömről (KEMENCZEI 1984, Taf. CXXXV. 8, Taf. CXLIV. 7). Több darabon a meredek, szinte derékszögben ívelt peremen csücskös bütyök található (20. kép 10; 22. kép 4, 12). Hasonló a Hódmezővásárhely-Soltpaléi darab (V. SZABÓ 1996, 41-42, 41. kép 7), de ott a bütyökből ívelt vonalköteg-díszítés indul ki, aminek a szerző déli, a Belegiá II, Kalakaéa-kör felé mutató kapcsolatot tulajdonít. A battonyai bütyökdíszes tál-