A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BENDE Lívia: A pitvarosi késő avar kori temető 51. sírja. (Adatok a késő avar kori lószerszámok díszítéséhez)

konzerválódott famaradványokkal. H.: kb. 21 cm. Háta enyhén, éle erőteljesen ívelt. 78. A koponya alatt volt egy kova (11. kép 19). 79. Az emberi váztól balra kb. 15 cm-re, a bal combcsont fejének vonalában került elő egy türkiz színű, három tagból álló, üvegből készült nídgyöngy (11. kép 16). H.: 2 cm. 80. A koponya mögött kétélű (?), erősen korrodált, vas nyílhegy (11. kép 18) volt. H.: 6,1 cm. 81. A fülke lejtésének megfelelően, szabályos rendben, két sor­ban ácskapocs alakú koporsóvasalások (12-13. kép) kerül­tek elő. 82. A jobb medencelapát alatt, a combcsont belső oldalánál házilúd csontvázának részlete (humerus, pelvis és lumbosacral fragm., valamint csigolyák) feküdt. A pelvis felületén vágásnyomok voltak (VÖRÖS 1998). A SÍRFORMÁRÓL A halottat egy a Tiszántúl területén jellemző sírtípus­ba, fülkesírba temették el. A sír eredeti formáját jól megőrizte a kötött, sárga agyagos altalaj. A sírforma lényegében nem különbözik a jól dokumentált kora vagy késő avar kori fülkesírok kialakításától (LŐRIN­CZY 1994, 317; LŐRINCZY 1995, 1. kép; JUHÁSZ 1995a: MADARAS 1992, Taf. 2), sajátos vonása viszont, hogy a fülke elzárásához vájatot alakítottak ki a szája előtt, illetve a fülke belsejében hasonló vájatok futottak, melyek megkönnyítették a koporsó leeresztését. A temetkezési szokásokat tekintve a temető tehát mindenekelőtt a tiszántúli késő avar kori fül­kesíros temetőkkel mutat rokonságot. 5 Jellemzője az ENy-DK-i irányú tájolás. A soros betelepítésű temetőben a hét fülkesír nem szétszórtan, hanem sort alkotva került elő, éppúgy, ahogy az a nagyobb temetők esetében má­sutt is megfigyelhető, pl. Székkutas-Kápolna-dűlő (B. NAGY 1984, n. térkép), Orosháza-Bónum-téglagyár (JUHÁSZ 1995, Abb. 17), Orosháza-Béke Tsz-homokbá­nya (JUHÁSZ 1995, Abb. 28), Szarvas-68. sz. lelőhely (JUHÁSZ 1995a, 5. kép), Szeged-Makkoserdő (SALA­MON 1995, Fig. 4). Kiss Attila az avar kori lovastemetkezések tí­pusai között nem említi a késő avar kori lovas fülkesírt (Kiss 1962), tudomásom szerint a pitvarosi mellett csak Öcsödön (MADARAS 1992; MADARAS 1993, 191, 9., n. ábra) került elő ilyen; fülkesírban gyakoribb a részleges lovas vagy a lószerszámos temetkezés (pl. Szarvas-68. lh.: 15 lószerszámos és négy részleges lótemetkezés — JUHÁSZ 1995a, 426). A LELETANYAG Aranyozott öweretek A sírban eltemetett férfi övét aranyozott öweretek díszítették (11. kép 1-15), melyek a halott életkorá­ból ítélve igen hosszú ideig, jó harminc évig, esetleg tovább lehettek használatban. A hosszú ideig tartó használatot jelzi, hogy az övcsat karikáját és a csat­testet utólag egy bronzpánltal kellett összekapcsol­ni, mert a csuklórész elkopott. Az övfórgó egyik lapátja letörött és az egyik kisszíjvég törött végét is lecsiszolták, sarkait lekerekítették, és az egykor minden bizonnyal az övön lógó vaskés éle is alapo­san megkopott. A garnitúra hiányos, hat helyett csak öt csüngős öweret és egyetlen lyukvédőveret tarto­zott hozzá. A díszövhöz egykor bizonyára hozzátar­tozó nagyszíjvég sem került a sírba. Mindezek elle­nére az öv veretei mégis egységes garnitúrát alkotnak a csattól valamennyi öwereten át a szíjvé­gekig, utólagos pótlás nem található közöttük. A liliomos övgarnitúrák között az efféle egységes meg­jelenés meglehetősen ritka, hiszen általában több eltérő öwerettípust is tartalmaznak (SZALONTAI 1995,129). Az aranyozott veretes öv mellett egy másik — nadrágtartó? — öv csatja és szíjvége is előkerült (11. kép 20-21), ugyancsak liliomos díszítéssel, de nem aranyozva. 6 A díszítetlen pajzstestű csat és a 5 Figyelemre méltó, hogy míg a korai fiilkesíros temetők zömmel az Alsó-Tisza-vidéken, tehát a Dél-Tisza-völgyben, illetve a Marosszögben fekszenek addig a későiek nagyobb részt egy az előzőtől elkülönülő földrajzi egység teriiletén, a Körös-Maros közében, a Csongrádi-sík a Békési-hát és a Békési-sík területért, valamint északabbra a Tisza mentén, illetve szórványosan a Tiszától Ny-ra kendtek elő (LŐRINCZY 1995, Abb. 6 — egyedül a térképen késői fiilkesíros temetőnek jelölt Dombiratos nem illeszkedik ebbe a képbe). Mindez a településteríUet egyénelmü változására utal a két korszak között. 6 Kiss Gábor lektori véleményében figyelmeztet arra, hogy egyetlen bizonyított esetben — még ha bronzcsattal zárult is — sem zárta szíjvég a nadrágszíjat, amennyiben az egy garnitúra mellett szerepel. Ebben az esetben azért vetem fel ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents