A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)
RÉVÉSZ László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen
Gyula környékén ugyanakkor a lovas, fegyveres sírok csoportosulása egy, a békésinél jóval markánsabban kirajzolódó 10. századi központot sejtet. Talán nem véletlen, hogy e lelőhelyek területileg szorosan kapcsolódnak ugyan a vizsgált Körös-menti csoporthoz, időrendjük szempontjából többségükben mégis eltérnek annak északi részétől. E régészeti jelenségek határa egybeesik a későbbi, Árpád-kori megyehatárokkal. A Mezőberénytől Békéscsabáig elterülő sáv Békés megye része volt, attól délre viszont, pontosan Szabadkígyós határától már Zaránd megye következett. Amennyiben a vármegyék valóban korábbi nemzetségi szállásbirtokokból alakultak ki (GYÖRFFY1959), akkor valószínű, hogy míg a Békés területén birtokló nemzetség elfogadta az új rendet, s megtarthatta birtokainak legalább egy részét, addig a későbbi Zaránd területét uralok ellenszegültek talán már Géza fejedelem (972-996) törekvéseinek, s a küzdelemben alulmaradva, területükre az uralkodó kiterjesztette a hatalmát. Ez egyben népességcserével is járt. A régészeti forrásokból azonban csak az utóbbi olvasható ki, így következtetéseink ezen a ponton nem haladhatnak túl. 35 IRODALOM ALMASI 1994 Almási T.: Békés 2. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gy. Szerk.: Engel P. - Makk F. Budapest 1994, 89-90. BAKAY 1978 Bakay K: Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén. — Gräberfelder an derEipel aus der Zeit der Ungarischen Landnahme und Staatsgiiindung. StudCom 6 (1978). BANNER 1939 Banner J.: Békés község területének története a honfoglalás koráig. In: Békés nagyközség története. Szerk.: Durkó A. Békés 1939,3-20. BANNER 1943 Banner J.: Honfoglaláskori sír Mezőmegyeren. — Ein Grab aus der Landnahmezeit in Mezömegyer. Dolg 19 (1943) 172-175. BANNER 1956 Banner J.: Békéscsaba története a legrégibb időktől a magyar honfoglalásig. In: Körös Népe I. Szerk.: Banner J. Békéscsaba 1956, 3-24. BÁLINT 1932 Bálint A.: Honfoglaláskori sírok Ószentivánon és Bánkúton. — Gräber aus der Landnahmezeit zu Oszentiván und Bánkút. Dolg 8 (1932) 256265. BÁLINT 1971 Bálint Cs.: A kutya a X-XII. századi magyarhitvilágban. —Le rôle du chien dans les croyances religieuses chez les Hongrois du X e-XlF siècles. MFMÉ 1971-1 (1971) 295-315. BÁLINT 1971a Bálint Cs.: X. századi temető a szabadkígyósi-pálligeti táblában — Tenth Centwy Cemeteiy in the Pál üget Plot of Szabadkígyós. BMMK1 (1971) 49-88. BÁLINT 199 1 Bálint, Cs.: Südungarn im 10. Jahrhundert. Budapest 1991. BÁLINT 1995 Bálint Cs.: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Régészeti tanulmányok Szeged 1995. BÓNA 1986 Bona I.: Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában. In: Erdély története I. Szerk.: Makkay L. - Mócsy A. Budapest 1986,194-234. BÓNA 1995 Bóna I.: Az Árpádok korai várairól. 11-12. századi ispáni várak és határvárak Debrecen 1995. BÖRZSÖNYI 1912 Börzsönyi A.: Gyomoréi sírlelet a honfoglalás korából. ArchÉrt 32 (1912) 214-219. BUDINSKY-KRICKA-FETTICH Budinsky-KriCka, V. - Fettich, N.: Das altungarische Fürstengrab von Zempin. ArchSlov Fontes 2, Bratislava 1973. CHIDIOSAN 1965 Chidiosan, N.: Morimintul dinperioada feudalismului de la Galospetreu (Raion Marghita). — Das Grab von Galospetreu (Raion Marghita) aus der frühfeudalen Zeit. Studii si Communicarii 12 (1965)237-243. CSALLÁNY 1959 Csallány, D.: Ungarische Zierschreiben aus dem X. Jahrhundert. Acta ArchHung 10 (1959)281-325. CSALLÁNY 1970 Csallány, D.: Weiblicher Haarflechteschmuck und Stiefelbeschläge aus der ungarischen Landnahmezeit im Karpatenbecken. Acta ArchHung 22(1970)261-299. DIENES 1956 Dienes, I.: Un cimetière de Hongrois Conquérants à Bashalom. Acta ArchHung 7 (1956) 245273. DIENES 1956a Dienes L: A bordányi honfoglaló magyar asszony lószerszáma. — Das Pferdegeschirr des Frauengrabes vonBordány (Kom. Csongrád) aus der Landnahmezeit. MFMÉ 1956, 36-54. DIENES 1961 Dienes I.: A honfoglaló magyarok In: A kisvárdai vár története. Szerk.: Éri I. Kisvárda 1961, 95-196. DIENES 1962 Dienes I.: Nemzetségjegy (tamga) a békési honföglaláskori íjcsonton. — Sippenzeichen (Tamga) auf dem Bogenknochen von Békés aus der Zeit der Landnahme. FolArch 14 (1962) 95-109. DIENES 1965 Dienes I.: A honfoglaló magyarok In: Orosháza története és néprajza. Szerk.: Nagy Gy. Orosháza 1965,136-174. DIENES 1970 Dienes L: A honfoglalás kora Budapest 1970. 35 A rajzokat F. Bodnár Katalin készítette. Ezúton szeretném megköszönni Kovács László lektori véleményét, amelynek segítségével számos adatot pontos íthattam.